Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Egy bt. katára való áttérésénél az előző nyereséges időszakban fel nem vett osztalék kiadható-e a katás időszak alatt, és ennek ebben az időszakban hogyan történik az adózása (mértéke, fizetése?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben négy tulajdonos van, mindenki 25 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A tagok az édesapa, az édesanya és két felnőtt gyermekük. A 2015. évi eredményből osztalékot írtak elő, amit a 2016-os év folyamán havi részletekben vesznek ki a tagok. Az édesapa sajnálatos módon május hónapban meghalt. Hogyan veheti ki a három tag most az osztalékot? Meg kell várni a hagyatéki tárgyalást, vagy vehetnek ki továbbra is a számukra előírt osztalékból? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű kft. osztalékot szeretne fizetni 2015. évre az adózott eredményből az egyedüli tulajdonosának, aki szintén egy magyar székhelyű kft. Kérdésem a következő lenne: kell-e osztalékadót fizetni, és, ha igen, milyen mértékűt? A tulajdonosnak, aki kapja az osztalékot, van-e közteher-fizetési kötelezettsége? Vagy csak le kell könyvelni kötelezettségként a tulajdonossal szemben, a mérlegbe beállítani, és a határozatot elkészíteni az eredmény felhasználásáról? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 12. 01-jével a tao hatálya alól áttért a kata adózási módra. A közeljövőben tartósan a kata adózási módot fogja választani. Adózás utáni eredménye 1 700 000 forint. Javasoljam neki, hogy az osztalékfizetési korlát figyelembe vételével vegyen fel osztalékot? Mire kell figyelni az áttéréskor? Köszönöm a válaszát.
Svájci cég a tulajdonosa egy Magyarországon működő kft.-nek. A vállalkozás a 2015. év után osztalékot hagyott jóvá, amit 2016-ban fizetnek ki a svájci cégnek. Kell-e ezután adóznia Magyarországon? Van-e a magyar cégnek egyéb kötelezettsége az osztalékfizetéssel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tagok a 2015. évi eredmény terhére hagynak jóvá osztalékot, amit 2016-ban vennének fel, de euróban. Mikor kell meghatározni, hogy a forintban jóváhagyott összeg mennyi eurónak felel meg? Elegendő akkor, amikor döntenek a kifizetésről, vagy a jóváhagyáskor ezt is meg kell határozni? Számolhatnak-e a számviteli politikában rögzített árfolyammal (ami a napi MNB árfolyam)? Bankszámláról felvesznek eurót a házipénztárba, és valutában fizetnek a tagoknak. Az összeg átlépi az 1,5 millió forintos korlátot, de mivel magánszemélyek a tagok, szerintünk nincs akadálya, hogy készpénzben fizessen a társaság. Erre a kifizetésre nem vonatkozik semmilyen bejelentési kötelezettség sem. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Román vállalkozás magyar magánszemély tulajdonosa részére 2016-ban fizetendő osztalék adózásában kérném segítségüket. Amennyiben a román vállalkozás a helyi adójogszabályok szerinti, 2016-ban érvényes 5 százalékos adót levonja az osztalékból, Magyarországon a 15 és az 5 százalék közötti adókülönbözetet meg kell-e fizetnie a magánszemélynek? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy katás bt.-ben a beltag bejelentett kisadózó nyugdíjas, havi 25 ezer forintot fizet. Tulajdoni hányada 90 %. A két kültag tulajdoni hányada 5-5 %. Ők nincsenek bejelentve kisadózóként. Kötelező számukra osztalékot fizetni? Ha igen, akkor mikor, és mi alapján kell azt számfejteni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. A 2006. évi Gt. 131. paragrafusa szabályozta az ügyvezető nyilatkozattételi kötelezettségét a cégbíróság felé osztalékfizetés esetén. Az új Ptk. (3:184 paragrafusa) ilyen kitételt nem tartalmaz. Tehát az ügyvezetőnek 2016-ban már nincs nyilatkozattételi kötelezettsége a cégbíróság felé? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen árfolyamot kell használni abban esetben, ha leány belföldi társaság anya belföldi társaságnak a taggyűlési jegyzőkönyvben forintban meghatározott osztalékot szeretne euróban átutalni, tekintettel arra, hogy a leányvállalat euróban rendelkezik az átutalandó összeggel? Köszönettel.
Kifizethető-e az osztalék készpénzben, ha igen, hogyan kell azt könyvelni, és be kell-e jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a jóváhagyott tőkeemeléshez szükséges összeget a kft. tagja egy későbbi időpontban, a cég jövőbeni nyereségének felhasználásával is a társaság rendelkezésére bocsáthatja – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. "B" Kft. részére osztalékot fizet ki készpénzben. Régen benne volt a törvényben, hogy a kapott osztalék csak akkor minősül adómentesnek a fogadó félnél, ha átutalással történik a fizetés. Ezt most nem találom a törvényben. A két cég egymás között készpénzben rendezte az osztalékot. Lehet ez adómentes? Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték