Egy kft. tagja, aki személyesen nem működik közre, és a kft.-ből nem kap semmilyen jogcímen jövedelmet, a cég 2014. évi eredménye alapján osztalékra tart igényt. Többes jogviszony valósul meg az esetében, mivel egy másik kft.-nél 8 órás munkaviszonyban dolgozik. 2014-ben szült, és 2014. 08. 01-től tgyás-t kap. Az osztalék kifizetése veszélyezteti a 2014-ben kifizetett tgyás-t? Ha kap osztalékot, vissza kell fizetnie ezt az ellátást?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék választ kapni. Egy kft.-ben jelenleg két tulajdonos van, 50-50 százalékban. Az egyik az ügyvezető is. A társasági szerződésben cégvezető kinevezésére is sor került(mint munkavállaló). Megbízási szerződéssel (bruttó 32 000 forint biztosított megbízási viszonyban) látja el a cégvezetői teendőket, önálló aláírással rendelkezik, ezen kívül mást a cégben nem dolgozik. Nem rendelkezik máshol sem munkaviszonnyal. Módosítani szeretnék a társasági szerződést úgy, hogy aki most a cégvezető, ő maradna továbbra is, ugyanúgy megbízási szerződéssel (biztosított megbízási), ugyanakkor 10 százalékban tulajdonos is lenne a kft.-ben. A kft. nyereségesen zárta az éveit. Kérdéseim: esetleges osztalékfizetéskor van-e lehetőség arra, hogy csak az vegyen fel osztalékot, aki a 10 százalékos tulajdonos? A két másik tulajdonos nem venne ki. A fentiek alapján van-e korlátozva, hogy mennyi osztalékot vehetne ki?Maradhat-e továbbra is biztosított megbízási szerződéssel, mint cégvezető, vagy változik a jogviszonya, ha igen, hogyan? Társas vállalkozóvá válik-e az ismertetettek alapján? Hogyan kell neki majd járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Azzal a Kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy száz százalékban ausztriai cég tulajdonában álló magyar kft. milyen adófizetési kötelezettség mellett fizethet osztalékot az ausztriai cégtulajdonos (GmbH) részére? Kell-e egyáltalán adózni Magyarországon a kifzetett osztalék után?
Tisztelt Szakértő! Egy evás kft., amely még nem emelte fel a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra, a 2014-es év után osztalékot hagyott jóvá, és ki is fizette a tagok részére. A kifizetés után a saját tőkéje kétmillió forint maradt, ami megegyezik a jegyzett tőkével. Kérdés, hogy valóban nem lehetett volna az osztalékfizetést teljesíteni mindaddig, amíg nem emeli meg a jegyzett tőkét? Ha igen, megfelelő-e az orvoslás aképpen, hogy gyorsan megemeli a jegyzett tőkét? Köszönettel: Vné
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 100 százalékban uniós cég tulajdonában lévő magyar kft. milyen adófizetési kötelezettség mellett fizethet osztalékot a külföldi tulajdonos részére?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja napi 6 órás, havidíjas munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben, a kft. tevékenységében más módon nem vesz részt. Ebben a hónapban a kft. osztalékot fizet. A kifizetésre kerülő osztalék, az abból történő szja- és eho levonása feltüntethető-e a munkaviszonyos jövedelem számfejtéséről készülő bérlapon?
Tisztelt Dr. Szeilert Nikolett! 500 ezer forint jegyzett tőkéjű cég osztalékkifizetésével kapcsolatosan tettem fel kérdést, miszerint fizethet-e ki osztalékot (esetében az 500 ezer forint, vagy a 3 millió forint jegyzett tőkét kell-e "tartani") azt a választ kaptam, hogy ha rá az új Ptk. vonatkozik, nem fizethet osztalékot. Jól gondolom, hogy ha nem történt egyáltalán semmilyen módosítása a társasági szerződésnek a 2012-es alapítás óta, akkor rá a régi Gt. vonatkozik, és az 500 ezer forint korlátot vizsgálva fizethet osztalékot? Remélem, elég információt tudtam adni válaszához. Üdvözletem!
Kedves Szakértők! Adott egy ügyvédi iroda, melynek magánszemély tagjai az alapító okiratban megjelölt vagyoni hozzájárulást készpénzben vagy átutalással teljesítik. Így keletkezik egy mérlegsor szerinti "Jegyzett tőke". Kérdésem, hogy megállapodhatnak a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogy azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelosztásnál? Azaz a belső nyilvántartásuk alapján, mindenki az általa termelt eredményre (külön vannak nyilvántartva a bevételei és a költségei) jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső részénél (mindig magasabb az, amit kivehet, mint ami járna). Ha ezt a felosztást leírják, aláírják, elfogadják a tagok, akkor szabályosan járnak el, s ugyanúgy az osztalékfizetési szabályok mellett adóznak majd (16 százalék szja +14 százalék eho)? Várom megtisztelő válaszukat! Böbe
Tisztelt Adószakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egy kft., amelynek még nem történt meg a társaságiszerződés-módosítása, így a jegyzett tőkéje 500 ezer forint, fizethet-e idén osztalékot, ha emiatt a saját tőkéje a 3 millió forint alá csökkenne? Magyarán neki még az 500 ezer forintos korlátja van? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném tanácsát: Az egyéni vállalkozó az adóbevallásával egyidejűleg megfizeti a vállalkozói szja-t, az osztalékadót és az ehót. A keletkező jövedelmét egyidejűleg kifizeti a bankszámláról és a házipénztárból. Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a bankszámláról kifizetendő osztalék egy részéről úgy rendelkezik, hogy ne a magánszámlájára utalja a vállalkozás, hanem egy korábban magánszemélyként, családtagtól kapott kölcsönének visszafizetésére, egy másik magánszemély bankszámlájára? Mit javasol a banki utalás közlemény rovatában feltüntetni? Például osztalék kifizetése, vagy magánkölcsön visszafizetése? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi osztalékfizetéssel kapcsolatos kérdésben kérem segítségét: Társasági szerződésben ki lehet-e kötni, hogy egyes tagok ne részesüljenek a taggyűlés által jóváhagyott osztalékból? Van-e mód arra, hogy egy társaság tulajdonosai – kettő magánszemély és kettő társaság – közül csak a magánszemély tagok részesüljenek osztalékban? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1.) A társaság a korábbi évek eredményei terhére jóváhagyott, fel nem vett osztalékot mutatott ki a kötelezettségei között. A társaság a társasági adó alanya. Kérdés: van-e bármiféle jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a legrégebbi évről fel nem vett osztalékot kell először kifizetni? Van a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléknak elévülési ideje? 2.) Kata alá tartozó vállalkozás, aki előtte eva alá tartozott, azelőtt pedig a társasági adó alá, nem fizette ki a társasági adós időszaka alatt jóváhagyott osztalékát, ami a mai napig szerepel a kötelezettségei között. Kérdés: az evás és a katás időszak alatt jóváhagyott osztalék kifizethető-e, ha a korábbi évekről van még bent jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék? A társaság kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Tehát nem választott bevételi nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Már többször boncolgattuk a katás bt. osztalékával kapcsolatos tudnivalókat. De még mindig van, ami nem világos. A vállalkozás 2014. április 1-jén tért át a kisadózásra. Beltagja bejelentett kisadózó, kültagja nem. A kültag nyugdíjas, nem végez tevékenységet a cégben. Részesedésük 90-10 százalék. A 0471-es bevallásban megállapították az osztalékot, vagyis az adóalapot, ami után fizetni kell 3 év alatt egyenlő részletben a kiváltó adót. Kérdéseim. 1.) Ezt az adóalapot (osztalékot, vagyis az 1/3-ad részét) fel kellett volna tüntetni a 04. havi 08M-es bevallásban? 2.) A 2015. 01. 31-ig kiadandó M30-as igazoláson fel kell tüntetni jövedelemként? 3.) Ha igen, a kisadózó beltagnak a saját szja-bevallása készítésekor nincs fizetendő adója? A nem kisadózó beltagnak az szja rendezve van, de 27 százalék ehót kell fizetnie? 4.) Vagy egyáltalán nem kell feltüntetni sehová. Csak ki kell fizetni 3 év alatt a 16 százalékos adót? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel. P. Mária
Tisztelt Szakértő! Egy kft. új könyvelőjeként szeretném rendbe tenni az osztaléka körüli zűrzavart. Amit látok, hogy 2013. 12. hótól 2014. 12. hóig, azaz 13 hónapon keresztül minden hónapban ugyanazt az összeget osztalékként fizette ki a társaság. A 2013. évi beszámoló elfogadásakor, 2014 májusában rendelkezik taggyűlési határozat osztalék kifizetéséről, ami ennek a 13 havi összegnek felel meg, így futtatták ki. Nem tudom, mi a módja, hogy ezt kiigazítsam a lehető legegyszerűbben, de a törvényi előírásoknak megfelelően. Arra gondoltam, hogy a 2013. 12. havi az csak osztalékelőleg lehet, és csak ezt lehet beszámítani a 2013. évi osztalékba 2014 májusában, a fennmaradó részt 2014. 05-től 2015. 04. hóig osztalékként kezelném, a 2014.01-04. havi osztalékokat pedig majd a 2015. 05. hóban elfogadásra kerülő osztalékba számítanám be. (A kft. megfelel az osztalékfizetési feltételeknek). Legyen szíves egy olyan verziót is felvázolni, amikor a társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőleg-fizetés lehetőségéről. Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ügyvezetőjének járó előző évi osztalékot (ami a könyveinkben kötelezettségként szerepel) nem készpénzben, hanem a társaság tulajdonában lévő gépkocsi átadásával szeretné kifizetni. Kérem szíves válaszát, hogy milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni a kifizetéskor? Értékesítés áfavonzata van? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték