205 találat a(z) osztalékfizetés cimkére
Egyéni vállalkozói osztalék kifizetése nem saját bankszámlára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném tanácsát: Az egyéni vállalkozó az adóbevallásával egyidejűleg megfizeti a vállalkozói szja-t, az osztalékadót és az ehót. A keletkező jövedelmét egyidejűleg kifizeti a bankszámláról és a házipénztárból. Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a bankszámláról kifizetendő osztalék egy részéről úgy rendelkezik, hogy ne a magánszámlájára utalja a vállalkozás, hanem egy korábban magánszemélyként, családtagtól kapott kölcsönének visszafizetésére, egy másik magánszemély bankszámlájára? Mit javasol a banki utalás közlemény rovatában feltüntetni? Például osztalék kifizetése, vagy magánkölcsön visszafizetése? Válaszát előre is köszönöm!
Kft. osztalékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi osztalékfizetéssel kapcsolatos kérdésben kérem segítségét: Társasági szerződésben ki lehet-e kötni, hogy egyes tagok ne részesüljenek a taggyűlés által jóváhagyott osztalékból? Van-e mód arra, hogy egy társaság tulajdonosai – kettő magánszemély és kettő társaság – közül csak a magánszemély tagok részesüljenek osztalékban? Válaszát köszönöm.
Korábbi évek fel nem vett osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) A társaság a korábbi évek eredményei terhére jóváhagyott, fel nem vett osztalékot mutatott ki a kötelezettségei között. A társaság a társasági adó alanya. Kérdés: van-e bármiféle jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a legrégebbi évről fel nem vett osztalékot kell először kifizetni? Van a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléknak elévülési ideje? 2.) Kata alá tartozó vállalkozás, aki előtte eva alá tartozott, azelőtt pedig a társasági adó alá, nem fizette ki a társasági adós időszaka alatt jóváhagyott osztalékát, ami a mai napig szerepel a kötelezettségei között. Kérdés: az evás és a katás időszak alatt jóváhagyott osztalék kifizethető-e, ha a korábbi évekről van még bent jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék? A társaság kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Tehát nem választott bevételi nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Katás bt. osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Már többször boncolgattuk a katás bt. osztalékával kapcsolatos tudnivalókat. De még mindig van, ami nem világos. A vállalkozás 2014. április 1-jén tért át a kisadózásra. Beltagja bejelentett kisadózó, kültagja nem. A kültag nyugdíjas, nem végez tevékenységet a cégben. Részesedésük 90-10 százalék. A 0471-es bevallásban megállapították az osztalékot, vagyis az adóalapot, ami után fizetni kell 3 év alatt egyenlő részletben a kiváltó adót. Kérdéseim. 1.) Ezt az adóalapot (osztalékot, vagyis az 1/3-ad részét) fel kellett volna tüntetni a 04. havi 08M-es bevallásban? 2.) A 2015. 01. 31-ig kiadandó M30-as igazoláson fel kell tüntetni jövedelemként? 3.) Ha igen, a kisadózó beltagnak a saját szja-bevallása készítésekor nincs fizetendő adója? A nem kisadózó beltagnak az szja rendezve van, de 27 százalék ehót kell fizetnie? 4.) Vagy egyáltalán nem kell feltüntetni sehová. Csak ki kell fizetni 3 év alatt a 16 százalékos adót? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel. P. Mária
Osztalék rendbetétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. új könyvelőjeként szeretném rendbe tenni az osztaléka körüli zűrzavart. Amit látok, hogy 2013. 12. hótól 2014. 12. hóig, azaz 13 hónapon keresztül minden hónapban ugyanazt az összeget osztalékként fizette ki a társaság. A 2013. évi beszámoló elfogadásakor, 2014 májusában rendelkezik taggyűlési határozat osztalék kifizetéséről, ami ennek a 13 havi összegnek felel meg, így futtatták ki. Nem tudom, mi a módja, hogy ezt kiigazítsam a lehető legegyszerűbben, de a törvényi előírásoknak megfelelően. Arra gondoltam, hogy a 2013. 12. havi az csak osztalékelőleg lehet, és csak ezt lehet beszámítani a 2013. évi osztalékba 2014 májusában, a fennmaradó részt 2014. 05-től 2015. 04. hóig osztalékként kezelném, a 2014.01-04. havi osztalékokat pedig majd a 2015. 05. hóban elfogadásra kerülő osztalékba számítanám be. (A kft. megfelel az osztalékfizetési feltételeknek). Legyen szíves egy olyan verziót is felvázolni, amikor a társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőleg-fizetés lehetőségéről. Köszönöm a segítségét!
Osztalék kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ügyvezetőjének járó előző évi osztalékot (ami a könyveinkben kötelezettségként szerepel) nem készpénzben, hanem a társaság tulajdonában lévő gépkocsi átadásával szeretné kifizetni. Kérem szíves válaszát, hogy milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni a kifizetéskor? Értékesítés áfavonzata van? Köszönöm.
Osztalék-kifizetés külföldi személynek
Kérdés
Magyarországi alapítású, magyarországi székhelyű, (telephelye nincs máshol) cégnek, szlovák magánszemély a tagja 100 százalékban és szlovák illetőségű is. Kérdésem, hogy a részére kifizetendő osztalékelőlegből, illetve osztalékból kell-e, és milyen százalékú adót levonni?
Katás bt. osztalékfizetés
Kérdés
2015. 01. 05-én megjelent Osztalékfizetés katás bt.-nél tájékoztatással kapcsolatban kérdeznénk: Mit kell tenni abban az esetben, ha 2013. és 2014. évben a személyesen közreműködő beltagnak volt juttatása a bt.-ből, a nem katás kültagnak viszont nem volt. Lehet-e a nem katás vállalkozó kültagnak utólag, a 2013. és 2014. év "nyeresége" után juttatást fizetni 2014 decemberében? A kültag részére juttatott kifizetést összevont jövedelemnek kell-e tekinteni, és 16 százalék szja-t kell vonni, valamint 27 százalék ehót fizetnie utána? Ha nem jó ez a megoldás, akkor milyen módon kell a nem katás vállalkozó kültagnak is juttatást fizetni, ha a személyesen közreműködő beltag havonta kapta a juttatást a bt.-ből? Köszönettel. Ofir Kft.
Osztalékfizetés katás bt.-nél? Elég bajosan megy ez
Cikk
Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét, hol kell azt előírni, és hogyan lehet kifizetni a tagoknak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Ki nem fizetett osztalékelőleg
Kérdés
2014. évben a taggyűlés osztalékelőleg kifizetéséről döntött. A kifizetés csak részben teljesült. Kifizethető-e 2015. évben (a saját tőke lehetővé teszi), vagy új, közbenső mérleg és taggyűlési határozat szükséges? Mi a teendő a ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalékelőleggel? Köszönöm: Mikro
Ingatlannal fizetne osztalékot? Erre kell figyelnie
Cikk
Lehet-e ingatlan formájában osztalékot megszavazni, és, ha igen, milyen határozatba kell foglalni, s kell-e utána illetéket fizetni? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Áttérés kisadózásra
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Betéti társaság 2015.01.01-től át szeretne térni a kata adózásra. Eredménytartaléka negatív. Korábbi évben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván a kötelezettségei között. Kérdésem: Többek között ez az összeg is osztalék utáni adót kiváltó adó alapját képezi (16 százalék szja), melyet 3 egyenlő részletben (3 év alatt) kell megfizetni a társaságnak? A jóváhagyott osztalékot ki kell-e fizetni mielőtt áttér a kisadózásra? Terheli-e ehofizetési kötelezettség? Ha igen, akkor ki fizeti meg: a társaság vagy a magánszemély? Vagy az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével bent hagyhatják, és ezáltal később sem kell kifizetni a társaságnak (például megszűnéskor vagy tao-ba visszatéréskor) természetesen a tagok jóváhagyásával. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: P. Mária
Újabb csapás az adóelkerülőkre: szigorúbb osztalékfizetési szabályok
Cikk
Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól – hívja fel a figyelmet a Ryan adótanácsadó cég. A tervezett új szabályok alapján a tagállamoknak meg kell tagadniuk az irányelvben foglalt kedvezményeket, ha egy ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor.
Tagi kölcsön rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit
Katás bt. osztaléka
Kérdés
Egy bt. 2013. 01. 01-től választotta a kata szerinti adózást. 2012. 12. 31-éig evatörvény hatálya alá tartozott egyszeres, bevételi nyilvántartásra kötelezett adózó volt, nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá. A bt.-nek van egy beltagja, aki be van jelentkezve, mint katázó magánszemély, és egy kültagja, aki nem működik egész évben személyesen közre a bt. tevékenységében. A kültag 2014. 01. 01-től 04. 30-áig nem volt a kata hatálya alá bejelentve, mint magánszemély, 05. 01-10. 31-ig bejelentettük, havi 25 000 forintot kellett fizetni utána, mivel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkáltatónál. 11. 01-12. 31-ig újból kijelentkezett a kata hatálya alól, mert már nem működött közre személyesen a bt. tevékenységében. A bt. továbbra is a katatörvénynek megfelelően bevételi nyilvántartásra kötelezett. A bt. két tagja 50-50 százalékban tulajdonosa a bt.-nek, és az osztalék-kifizetés aránya is ez. A törvény szerint a bt. beltagja után megfizetett 50 000 forint adó kiváltja az összes tb-járulékot, szja-t és az osztalék utáni szja-t és ehót, de a bt. kültagja szintén osztalékra jogosult. Kérdéseink: kell-e beszámolót készíteni a bt.-nek? Ha igen, mi alapján? Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét? Hol írom elő? Mikor kell kifizetni a tagoknak? A tagok döntése alapján történik meg a kifizetés, akkor a fenti esetben mit kell a tagoktól levonni az osztalékból, ha márciusban történik meg a kifizetés, és mit, ha júniusban? Készpénzben kifizethető-e, hogyan kell bizonylatolni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
