Egy kft. osztalék kifizetéséről határozott. A társasági szerződés "A nyereség felosztása" címszó alatt rögzíti, hogy a tagokat .... osztalék illeti meg. "Az eredmény felosztásáról a társaság taggyűlése minden esetben a gazdasági évet lezáró taggyűlésen dönt az éves beszámoló jóváhagyásakor." E mondat alapján dönthet-e arról, hogy az osztalékot nem a törzsbetétek arányában osztja fel? Köszönettel: PHARMADOR 2000 Kft. Nyárfás Istvánné
2013. 04. hónapban a vállalkozás 2012. évi eredménye után 5 millió forint osztalékot fizet ki nyugdíjas társas vállalkozójának. A vállalkozás levonja a 16 százalékos forrásadót. Az eho levonásánál figyelembe veszi a magánszemély igazolása alapján 2012. évben már levont ingatlan-bérbeadás utáni 14 százalék ehót, 151 200 forintot, valamint a 2012. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot, 76 680 forintot. A levonások után kifizet 3 972 120 forintot (5 000 000 – 800 000 - 227 880). Kérdésem: helyes volt-e ez a számítás? A 2013. évi szja-bevallás – ahol szerepel az 5 millió forintos osztalékkifizetés – a 09-es lapjának kitöltésénél melyik évi igazolást kell figyelembe venni, a 2012. évit, vagy a 2013. évit, mivel az osztalékot a 2012. évi eredmény után fizették? Válaszukat köszönöm. Lengyel Irén
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a magánszemély osztalékból származó jövedelméből a kifizető le kell, hogy vonja a 14 százalékos ehót is 450 000 forintig. A 2013. évre kapott igazolás szerint az OTP- és Mtelekom-részvények után járó osztalékból nem vonta le az értékpapírszámla-vezető az ehót. Kérdés: ebben az esetben a magánszemélynek fel kell tüntetnie az adóbevallásában, és meg kell fizetnie ezt az ehót? Köszönettel.
Egy kft. 2013. évi beszámolójában osztalékot hagyna jóvá. Az osztalék kifizetése a tervek szerint 2014. évben – év vége felé – meg is történne. A kft. még nem gondoskodott a jegyzett tőkéje 3 millió forintra történő megemeléséről, s a társasági szerződés módosítása sem történt meg. Befolyással van-e az osztalékfizetésre, hogy még nem módosították a társasági szerződést, és nem emelték meg a jegyzett tőkét? Van-e valamilyen korlátozás, előírás a Ptk.-ban, vagy más jogszabályban jelen ügy kapcsán? (Csak akkor hagyja jóvá a társaság az osztalékot, ha biztosított annak kifizetése a jogszabályok alapján is, azonban a jegyzett tőke emelésére még nem áll készen, így azzal kivárná a határidő közeledtét...) Mielőbbi segítő válaszukat előre is köszönjük.
Külföldi (EU-s) startup vállalkozásba szeretnék befektetni, mint részvényes. A kérdésem az, hogy kell-e adózni a részesedés után Magyarországon (ha igen, mi után, és mennyit)? Ha esetleg kapok osztalékot, azzal mi a helyzet? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, igaz-e, hogy az új Ptk. szerint osztalékfizetés esetén az ügyvezetőnek nem kell fizetőképességi nyilatkozatot adnia a taggyűlésnek, és azt nem kell a cégbírósághoz benyújtani? Ha ez így van, akkor a 2013. évi beszámolóhoz kapcsolódóan a régi Gt. vagy az új Ptk. előírásait kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Az előző kérdésemben nem jól írtam le a problémánkat. Egy konkrét példán keresztül szemléltetném a kérdésemet: Van egy kft., Tag#1 alapította 500 ezer forinttal 2013-ban. Tag#2 (befektető) szeretne a kft.-be bevonni 80 millió forintot 2014-ben. Az üzletrész arányát Tag#1 (65%), Tag#2 (35%) módon szeretnék felosztani. A kérdés az, hogy lehetséges-e ez az üzletrész-felosztás a bevitt törzsbetét ellenére, és lehet-e egyáltalán 5-tel osztható %-ot kiosztani (mert úgy hallottam, hogy 10-zel oszthatónak kell lennie). Célunk az, hogy Tag#1 az osztalékfizetésnél és a cég későbbi értékesítésekor a magasabb (65) százalékot kapja. Hogyan lehet-ezt törvényesen megoldani, és mik a feltételei? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. életbe lépésével 2014. 03. 15-e után kell-e ügyvezetői nyilatkozatot küldeni a cégbíróságnak a 2013. évi beszámolóban jóváhagyott osztalék kifizetéséről? A jóváhagyás tényéről vagy az esetleg több hónappal későbbi kifizetésre vonatkozóan kellett megtenni a fizetőképességi nyilatkozatot 2014.03.15-e előtt? Válaszát előre is köszönve, tisztelettel: Reményiné
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő személy egyszemélyes ügyvédi irodát szeretne alapítani. Napi 4, maximum 6 órát fog dolgozni. Kérdésem az lenne, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége ilyen feltételek esetén? Adózási szempontból mi a legoptimálisabb a tagi kivét és az osztalék megoszlásának vonatkozásában? Várom válaszát! Üdvözlettel.
A számviteli törvény – már 2013. évre is alkalmazható – módosítása szerint a természetben (így például tárgyi eszköz átadásával) kifizetett osztalék számviteli elszámolására az értékesítés szabályait kell alkalmazni. Az alábbiakban e lehetőség előnyeit, hátrányait vesszük górcső alá.
2010. július 1-je óta működik kétfős kft.-nk, melyben tulajdonosok vagyunk, s munkával is résztveszünk a vállalkozásban. Szeretnénk a 2010-2011-2012-2013. évekre a nyereség utáni osztalékot/nyereségtartalékot kivenni 2014-ben (vagy még 2013-ban kellene?). Kérdésem az, hogy minden évre ugyanaz-e az osztalékfelosztás után fizetendő eho és szja összege, vagy az azévi jogszabálynak megfelelően kell az osztalékot /nyereségtartalék-kivétet leadózni? (Tudomásom szerint a 2010. és 2011. évben magasabb volt a nyereség/osztalék utáni fizetendő szja.) További kérdésem: a 2013. évi mérlegben kell közölni a nyereségek felosztását a mérlegbeszámolóban? Azt például 2014-ben bármikor kivehetjük, s akkor adózzuk le (következő hónap 12-ig?) Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szerkesztő! Két kérdésem van. Az egyik: a tagnak nyújtott kölcsön elengedése miatt a tagnak kell-e fizetnie, mint magánembernek adót, járulékot. A kft.-nek nem kell, ezt jól tudom? A másik kérdés: a kft. nyereséges, de nem a tárgyévben képződött nyeresége után szeretne osztalékot fizetni, hanem az előző évek nyeresége alapján az eredménytartalék terhére. Ezt megteheti-e egy kft.? A veszteséges kft. szintén az előző évek nyereségéből (eredménytartalékból) kíván osztalékot fizetni, megteheti-e? Válaszát köszönöm.
Kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában (4 tulajdonos van egyforma 25 százalékos tulajdoni hányaddal). Közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. Az osztalék kifizetését csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi három tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi, szerinte csak a döntést kell minden tulajdonost érintően meghozni, a kifizetésnek nem kell minden tulajdonos részére megtörténnie. Kérném szíves állásfoglalásukat, helyes-e ez az eljárás, és valóban mindez szabályosan végrehajtható?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték