hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék fizetése, előírások üzletrész átruházásánál, lefoglalásánál

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
1

Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.

A gazdasági társaságokat profitszerzés céljából hozzák létre az alapítók. A társaságok által megtermelt nyereségből a tagokat a jogszabályban foglalt feltételek mellett osztalék illeti meg. A nyereségből egyetlen tagot sem lehet kizárni, a polgári törvényköny (Ptk.) szerint az ilyen tartalmú megállapodás semmis.

Az osztalékról szóló döntés

A tagok tehát a profitból közösen részesednek, illetve annak sorsáról közösen dönthetnek. Osztalékot fizetni ugyanis nem kötelező. A döntést a nyereség felhasználásáról a tagoknak a számviteli törvény (Sztv.) szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell meghozniuk. A tulajdonosok a profitot az eredménytartalékba helyezve visszaforgathatják a társaságba és esetleg beruházásokat valósíthatnak meg belőle, vagy osztalékként feloszthatják egymás között teljes egészében, vagy részben.

A döntéshozatalnál figyelembe kell venni a törvényben előírt korlátozásokat. Ha az adott éve a társaságnak nyereséges volt, akkor az még nem jelenti automatikusan az osztalékfizetés lehetőségét. Ha korábban veszteségesen működött a vállalkozás, akkor elképzelhető, hogy nem felel meg az osztalékfizetési feltételeknek.  Osztalékot fizetni ugyanis csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére lehet, és csak abban az esetben, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetési korlát számításánál figyelembe lehet venni azt a kapott(járó) osztalékot, amely az előző üzleti évi beszámolóban még nem szerepelt, de a mérlegkészítés időpontjában már elszámolásra került. Az ilyen osztalék növeli mind az eredménytartalék, mind a sajáttőke összegét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen további korlátai vannak az osztalék kifizetésének, milyen szabályokat kell betartani osztalékelőleg, üzletrész átruházása és az osztalék elengedése esetén!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
fazepe

Kedves Hölgyem! Nagyon összeszedett és érthető írás, köszönjük!!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink