197 találat a(z) osztalékfizetés cimkére
Kiva alatti osztalékkifizetés hatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két különböző kft. adóalany 2019-ben a Tao-törvény hatálya alá tartozik, 2020-ra a kivaalanyiságot választják, majd 2021.01.01-től a társasági adó alá visszatér mindkettő. 2019.12.31-ig eredménytartaléka egyik kft.-nek sincsen. I. Az „ Egyik Kft.” adóalany adatai: adózott eredmény 2019: 10 M Ft, adózott eredmény 2020: 2 M Ft A társaság 2020-ban 10 M FT osztalék jóváhagyásáról határoz a 2019-es adózott eredmény terhére. 2021-es kivakilépés kapcsán van-e a társaságnak lekötötttartalék-képzési kötelezettsége a kivatörvény 28. § (4a) bekezdés alapján? Véleményem szerint nincs, mivel a kivaalanyisága alatt keletkezett eredménytartalékot (10 M Ft-ot) osztalékkifizetésre felhasználta, egyéb eredménytartaléka nem keletkezett (a 2020-as adóév 2 M Ft-os adózott eredménye már nem kiva időszak alatti eredménytartalék). II. A „ Másik Kft” adóalany adatai: adózott eredmény 2019: 10 M Ft, adózott eredmény 2020: 2 M Ft A társaság nem dönt osztalék jóváhagyásról és fizetésről . A 2021-es kiva-kilépés kapcsán van-e a társaságnak lekötötttartalék-képzési kötelezettsége a kivatörvény 28. § (4a) bekezdés alapján? Véleményem: 10 M Ft-ot kell lekötött tartalékba helyeznie. Kérném állásfoglalásukat a fenti két eset kapcsán. Köszönettel: Mezeiné
Osztalékkifizetés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adott egy kft. három taggal. Közös döntés alapján lehet-e csak egy tag részére osztalékot fizetni? Köszönöm.
Osztalékkifizetés és szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Kérdésem a következő: év közben kifizetésre kerülő osztalék összege pl. 10 millió Ft. Nincs más jövedelme az érintettnek. Meg kell fizetnie a minimálbér 24 szereséig a szociális hozzájárulási adó összegét vagy nem? Másik: pl. az összevonás alá eső jövedelme egész évben várhatóan eléri a "felső határt" az osztalék összege pl. 1 millió Ft, meg kell fizetni a szochot vagy sem? Nyugdíjas munkaviszonyban lévő ügyvezető összevonás alá eső jövedelme meghaladja a "felső határt" + 5 millió osztalék kerül kifizetésre, meg kell fizetni a "felső határt" vagy sem? Köszönöm.
Egyszerűsített végelszámolás esetén osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. tagjai elhatározták, hogy egyszerűsített végelszámolással megszüntetik a társaságot. A végelszámolás kezdeti időpontját megelőző napra a társasági adóbevallás és beszámoló készült, amely alapján a maradék eredménytartalék terhére fizethető lenne osztalék. A végelszámolás befejezése előtti időszakban dönthet-e úgy a társaság, hogy a végelszámolás befejeztét megelőzően osztalékot fizet a tagok részére? A végelszámolás kezdő időpontja: 2019. 11. 15. Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor kell egy beszámoló 2019. 11. 14. zárónappal, aztán, ha átmegy a következő évre, akkor 2019.12.31. nappal, és a 2020. évben a befejezéssel. Jól értelmezem a záródátumokat? Válaszát köszönöm előre is.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. előző év dec. 31-én 5 tagból állt. 2019 május 2-án az egyik tag adott el az üzletrészéből, így 6 tagra emelkedett a létszám. 2019. május 25-én taggyűlési határozat született osztalék kifizetéséről. A könyvelésben rögzítésre került mint tulajdonosokkal szembeni kötelezettség, de a tényleges kifizetés most október 5-én történne. Időközben az egyik tag 06. 10-én eladta az üzletrészét az egyik már meglévő tagnak. Kinek kell ilyen esetben osztalékot fizetni? Az üzletrészek adásvétele névértéken történt, az osztalékra nem tettek említést a szerződésben.
Osztalékfizetés a cég nagyanyjának
Cikk
Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Osztalékkifizetés aránya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek négy tagja van – ezen tagok törzsbetéte megegyezik és ugyanolyan arányban jogosultak az osztalékra is. A taggyűlés – ebben a felállásban – májusban osztalékot hagy jóvá (mely ekkor nem kerül kifizetésre). Év vége fele a tagok úgy döntenek, hogy az osztalék kifizetésének arányát megváltoztatják és az nem egyenlő arányban kerül kifizetésre (ezt a társasági szerződésben módosítják is). Kérdés: a módosítás előtt jóváhagyott, de csak utána kifizetésre kerülő osztalék milyen arányban jár a tagok részére? Segítségüket köszönöm!
Osztalékhatározat évközi módosítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kezembe akadt egy cikk (mely ezen a linken elérhető: https://www.origo.hu/gazdasag/20181220-osztalekfizetes-ev-kozben-a-taggyules-is-meggondolhatja-magat.html), melyben az olvasható, hogy egy pár évvel ezelőtt elvi jogesetté vált bírósági döntés kimondta: egy részvénytársaság éves közgyűlésének az osztalék megállapítására vonatkozó határozata később, újabb közgyűlésen módosítható. Ezt a "lehetőséget" támasztja alá a számviteli tv. két évvel ezelőtti módosítása is, hogy a jóváhagyott osztalék számviteli elszámolása év közben történik, nem az elfogadott éves beszámolóban kell kimutatni rövid lejáratú kötelezettségként. Így, amennyiben a cég likviditási helyzete megengedi, módosítható az osztalékfizetéséről szóló döntés egy újabb közgyűlésen. Az én esetemben egy egyszemélyes kft.-ről van szó, akinek a tulajdonosa eladná a céget, de előtte a még ki nem vett, korábbi években felhalmozott eredményét fel szeretné venni osztalékként. A kérdésem az, hogy ebben az esetben hozhat-e alapítói határozatot az osztalékfizetésről (a mérleg jóváhagyásakor arról hozott döntést, hogy nem fizet osztalékot) év közben, és ez alapján kifizetheti-e a korábbi évek leadózott eredményét cégének eladása előtt. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Osztalékkifizetés végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás mellett döntött, de az osztalék kifizetésére csak részben van pénzeszköze. Kérdés, hogy ilyen esetben mi a teendő? Válaszát nagyon megköszönve, tisztelettel.
Osztalékkifizetés lépései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét osztalékkifizetéssel kapcsolatban. Egy kft. 2018. 05. 24-én taggyűlési határozatában a 2017. évre vonatkozóan 1,6 millió forint osztalék kifizetéséről döntött (a kifizetés feltételei adottak). 2018. 05. 30-án kifizette az osztalékot, a járulékokat levonta, a 1808-ason 2018. 05. hónapban bevallotta. 2018.05.30-án közzétette a beszámolót. Az osztalékkifizetéshez a 2017. évi mérleg megfelelő, vagy a 2018.05.01-2018.05.29 (05.30) időszakra közbenső mérleget kellett volna készítenie? A közzététel időpontja jó a kifizetéshez, vagy hamarabb kellett volna közzétenni? A 1729-es társaságiadó-bevallás 1729-A-02-02 tájékoztató adatok 20. sorában "a 2017. évre jóváhagyott osztalék" viszont nem szerepel az osztalék 1,6 millió forintos összege. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást, vagy ez helyesbítés? A 1829-es társaságiadó-bevallás 1829-A-02-02 oldalán, a 40. sorban kell az 1,6 millió forintot, mint a 2018. évben kifizetett osztalékot feltüntetni? Köszönöm szépen a segítséget.
Ennyi osztalékot fizet idén és várhatóan jövőre a Magyar Telekom
Cikk
Részvényenként 25 forint osztalékot fizet a 2018-as eredménye után a Magyar Telekom Nyrt. – döntött a társaság éves közgyűlése.
Osztalékfizetés letétbe helyezés nélkül
Kérdés
Egy kft. a 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról, amiben osztalékfizetésről is határoztak. Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozattal nem lett csatolták, így a számviteli törvény 153. § (1) bekezdése szerinti letétbe helyezési kötelezettség ezen része nem valósult meg. Kérdésem: a társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot, vagyis az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat letétbe helyezése feltétele-e annak, hogy a társaság osztalékot fizethessen? Amennyiben az így kifizetett osztalék szabálytalannak tekintendő, úgy a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül-e? A kifizetett osztalék „szabályossá tételére” megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése? Köszönettel: Viczkó József
Társas vállalkozó osztalék utáni szochofizetése
Kérdés
Az Adózónán megjelent cikk (https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Osztalek_utani_szocho_mennyi_lesz_a_maximum_DBN2PX) a következőt írja arra a kérdésre, hogy 2019-től mennyi az osztalék utáni fizetendő maximum szociális hozzájárulási adó. A maximum összegről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) előírásából lehet következtetni. A 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szochotörvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szochotörvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért. Kérdésem a következő: Aki osztalékot kap, az a társaság tagja, tulajdonosa? A szochotörvény 2. § (2) bekezdés, 34. § 10. pontja szerint: „10. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér... Kit nevezünk társas vállalkozónak? 1.) Azon tagok, akik nem ügyvezetők, minden esetben társas vállalkozónak minősülnek? 2.) Azon tagoknál, akik ügyvezetők, a foglalkoztatás jellege határozza ezt meg (munkaviszony, megbízási vagy tagi jogviszony), vagy minden ügyvezető tulajdonos tag is társas vállalkozó?
Kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem szeretne áttérni a társasági adózási formából a kiva adózási formára. Ilyenkor mi történik a pályázat alapján elnyert beruházásokkal, s esetleg új pályázat beadását nem befolyásolja a kiva adózási formára való áttérés? A tao. alatti eredménnyel mi történik, csak külön kell könyvelni és az osztalékfizetésnél a tao. szerint fizeti a járulékokat?
Szochomaximum számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019. évi osztalékfizetésnél beszámít-e a szochofizetés felső határának számításába az összevont adóalapba tartozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jövedelme és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, amelyek mentesülnek a szocho-fizetés alól? Köszönöm a választ. dr. Széplakiné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
