Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság átalakul nonprofit gazdasági társasággá a tagok megtartásával. Az átalakuláskor a gazdasági társaságnál felhalmozódott eredménytartalékot a tagok részére a jegyzett tőkéjük arányában ki kell-e fizetni és a társaságnak adózni ezen kifizetett összeg után? Illetve a lekötött tartalékon kimutatott fejlesztési tartalékot fel kell oldani az átalakulás időpontjáig? Válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mi a helyes módja az osztalékelőleg/osztalék számfejtésének? Ha például 2014-ben osztalékelőleg-kifizetés történik, azt mint osztalékelőleget a kifizetés napjával le kell számfejteni. Az összegből 16 százalék szja kerül levonásra. Az ehót majd a személyi jövedelemadó bevallásánál kell megfizetni, amennyiben addig nem történik meg. Ezt az összeget 2015-ben már nem kell újra osztalékként számfejteni, függetlenül attól, hogy 2015-ben osztalékká válik, hisz már megtörtént a számfejtés és a bevallás? Az osztalék számfejtése (szintén a kifizetés napján) 14 % eho és 16 % szja levonással történik. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy szerb és horvát kettős állampolgárságú (tehát uniós és harmadik országbeli) magánszemély magyar céget alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Hogyan vehet fel osztalékot a cégből, és milyen adózási szabályok vonatkoznak rá? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva
Tisztelt Szakértő! A kkt. evás időszaka alatt keletkezett osztalékfizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni az eva időszaka alatt, csak akkor, amikor már az evából kilépett, és ismét a tao. hatálya alá tartozik. A kérdésem, hogy az eva alatt keletkezett osztalék tao hatálya alatti kifizetésekor kell-e osztalék után szja-t és ehót megfizetni, vagy mivel evás időszak alatt keletkezett az osztalékfizetési kötelezettség, így bármikor fizeti is ki a társaság, mentesül az osztalék után fizetendő adók alól? Köszönöm válaszát!
A kft. egyik tagja eladta üzletrészét a másik tagnak 2014 decemberében. Az üzletrészeladást megelőzően a társaság osztalékelőleget fizetett mindkét tag részére, amelyből az adóelőleget levonta. 2015-ben, a beszámoló jóváhagyásakor az osztalékot a tulajdonos jóváhagyta, az előleggel megegyező összegben. Az üzletrész eladásáról készült szerződés tartalmazott rendelkezéseket:„10. Jelen szerződés aláírásával Eladónak az Üzletrésszel kapcsolatos valamennyi joga és kötelezettsége a mai naptól kezdődően átszáll a Vevőre. 12. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vonatkozó jogszabályok értelmében a Társaság által az Eladó részére a mai napig kifizetett osztalékelőleg visszafizetendővé válna, úgy a Társaság vállalja, hogy figyelemmel a Felek eredeti megállapodására, az Eladó részére olyan mértékű díjat fizet meg, amelynek mértéke megegyezik az Eladó által esetlegesen visszafizetendő osztalékelőleggel. Ezen kötelezettség és járulékainak teljesítéséért a Vevő jelen szerződés aláírásával készfizetői kezességet vállal. A Vevő vállalja, hogy, az általa az Eladó részére a mai napig osztalékelőleg vonatkozásában igényt nem támaszt, és annak visszaköveteléséről jelen szerződés aláírásával kifejezetten lemond.” A üzletrészt eladó tag adózhat-e az osztalékra vonatkozó szabályok szerint a kifizetett osztalék után, annak ellenére, hogy a beszámoló jóváhagyásakor nem volt tagja a kft.-nek? Átminősíthető-e, át kell-e minősíteni más jogcímű kifizetésre?
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás tulajdonosának, aki rehabilitácós ellátásban részesül, és semmilyen formában nem vesz részt a kft. munkájában, de osztalékot fizetnek a részére, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Adott egy katás bt., a beltag főállású katás. Várhatón a 2015-ös árbevétel 6 millió forint lesz. A bt. kültagja munkaviszony keretében napi 1 órában van foglalkoztatva, és a tulajdoni részesedése 5 százalék. Kérdéseim: kell-e osztalékot fizetni a kültagnak? Ha igen, milyen mértékben? Köszönöm.
A kérdésem a következő lenne: az új szabályozás szerint kell-e az ügyvezetőnek fizetőképességi nyilatkozatot küldenie a cégbíróság felé az osztalékkifizetés kapcsán? Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy az ügyvédi iroda osztalék- és osztalékelőleg-fizetésének szabályairól pontosan mely törvényhelyek rendelkeznek? Mi alapján, milyen mértékben fizethető osztalék? Az osztalékelőleg kifizetésére közbensőmérleg-készítési kötelezettség vonatkozik? Az Sztv. szerinti korábbi beszámoló 6 hónapig figyelembe vehető; ez a gyakorlatban mit jelent? Például június végéig meghatározom, hogy ennyi osztalékelőleget veszek fel, és azt év végéig bármikor kifizethetem? Vagy június végéig fizethetek az éves beszámoló alapján? Milyen adóterhekkel kell számolni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az evás bt. bevételi nyilvántartást vezet. A bankszámlán megjelenik, osztalékelőleg-utalás, osztalékutalás címmel összeg. Mire kell könyvelnünk ezeket a tételeket, egyáltalán kell-e könyvelnünk ezt a bankról? Nyilvántartást kell-e vezetnünk a tagi jegyzett tőke arányában kiosztott adózott eredményről, mert tulajdonképpen azt osztja ki? Vagy ez az ügyvezető felelőssége, és nincs könyvelői teendő vele?
Tisztelt Szakértő! X Kft.-nek 100 százalékban tulajdonosa Y Kft. Kérdésem, ha az X Kft.-ben a zárás keretében 1 800 forintot jóváhagytak osztalékkifizetésre, akkor azt hogyan lehet kifizetni Y Kft. részére? Terheli ezt még adófizetési kötelezettség, illetve bejelentési kötelezettség? (Mint kapcsolt vállalkozást, bejelentették a NAV felé.) Könyveléstechnikailag Y Kft.-ben csak kimutatom ezt a pénz beérkezésével egyidőben a 97-es számlaosztályban? Köszönöm: Papp Mónka
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. 03. 24-én kelt alapító okiratában áttért az új Ptk. rendelkezéseire. A társaság a 2014. évi beszámolóját 2015. 02. 05-én készítette, és fogadta el. Ha 2015. évben osztalékelőleget fizetne, akkor 2015. június 30-áig felhasználhatja-e a 2014. évi beszámolóját? Az osztalékelőleg a döntéstől számított mennyi ideig fizethető ki – akár részletekben is – a likvidástól függően? Köszönjük szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. (A), melynek egy bt., egy másik kft. (B) és két magánszemély a tulajdonosa. Amennyiben (A) kft. osztalékot fizet ki a nyereségéből, mi a teendő a bt. és a (B) kft.-tulajdonos szempontjából a kapott osztalékot illetően? Hogyan adóznak, kell-e egyáltalán adót fizetniük? Hogyan kell bevallaniuk? (A) kft.-nek mi a teendője az osztalékfizetés kapcsán? Ő hogyan vallja be? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Bt.-nk 1 bel- és 1 kültagból áll. A beltagnak 36 órát meghaladó, főállású munkaviszonya van a bt.-n kívül. A kültag nem rendelkezik semmilyen munkaviszonnyal. Szeretnénk katára váltani. A beltagnak katásként havi 25 000 forint fizetési kötelezettsége lesz, de milyen kötelező előírás vonatkozik ebben az esetben a kültagra? A tulajdoni részesedés a bt.-ben 50-50 százalék, de a kültagnak nincs személyes közreműködése. Hogyan kell az éves eredményt elszámolni, illetve osztalékot fizetni részére? Milyen egyéb fizetési kötelezettségekkel kell még számolnunk? (Például iparűzési adót kell fizetni?) Válaszát előre is köszönöm. Oertel Nándorné
Tisztel Szakértő! Az osztalékelőleg kifizetésének feltételeit 6 hónapnál nem régebbi mérleggel kell alátámasztani. A kérdésem az, hogy az osztalékelőlegről szóló határozat dátumának vagy a tényleges kifizetés dátumának kell beleférni a 6 hónapba? Másként feltéve a kérdést: ha egyszer döntés születik az osztalékelőleg kifizetéséről, akkor a tényleges kifizetésnek van-e határideje? Másik kérdés: van-e arra szabály, hogy ha adott évben osztalék- és osztalékelőleg-kifizetés is történik, akkor melyiket kell előbb, vagy tetszőleges a sorrend? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték