Tisztelt Szakértő! Egyik cégem szeretne áttérni a társasági adózási formából a kiva adózási formára. Ilyenkor mi történik a pályázat alapján elnyert beruházásokkal, s esetleg új pályázat beadását nem befolyásolja a kiva adózási formára való áttérés? A tao. alatti eredménnyel mi történik, csak külön kell könyvelni és az osztalékfizetésnél a tao. szerint fizeti a járulékokat?
Tisztelt Szakértő! 2019. évi osztalékfizetésnél beszámít-e a szochofizetés felső határának számításába az összevont adóalapba tartozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jövedelme és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, amelyek mentesülnek a szocho-fizetés alól? Köszönöm a választ. dr. Széplakiné
Tisztelt Szakértő! Jóváhagyott osztalék kifizetésével kapcsolatosan kérném a segítségét. Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan "hozott magával" jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett. Kérdésem arra irányul, hogy az új tag belépése előtt jóváhagyott osztalékból részére kell-e kifizetést eszközölni? Az új tulajdonos tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Tóth Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja (nem társas vállalkozó) osztalékot vesz fel, melyet 08-as bevalláson jelentenünk kell. Mi a helyes alkalmazás minősége kód ebben az esetben a 08-as bevalláson? Az adóhivatal telefonos ügyintézője szerint jelentenünk kell T1041-es lapon és a 35-ös (társas vállalkozói munkaviszony mellett) alkalmazás minősége kódot kell a 08-as bevalláson szerepeltetünk, de véleményem szerint ez helytelen, mivel a tag nem válik biztosítottá az osztalékfizetés miatt, egyéb juttatást sem kap, aminek okán biztosítottá válna. Válaszát előre is köszönöm: Pallós Ivett
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os adózott eredmény terhére osztalékfizetést határozott el a 2017-es évben. 2017 decemberében meg is történt az osztalék kifizetése, de az eredetileg jóváhagyott összeget többszörösen meghaladó mértékben. A tulajdonosok a kifizetés fedezeteként az eredménytartalékban felhalmozott vagyont jelölték meg. Helyes és jogszerű-e ez az eljárás, még akkor is ha a tulajdonosok a kifizetést megelőzően taggyűlési határozatban jóváhagyták azt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. 100 százalékos tulajdonosa egy brit-Virgin-szigeteki székhelyű cég. A magyar kft. osztalékot fizetne a tulajdonos részére. Kell-e bármilyen forrásadót levonnia a magyar kft.-nek? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk októberben osztalékot fizetett ki a német illetőségű magánszemély tulajdonos részére, aki magyar adóazonosító számmal rendelkezik. Az szja 15%-kal levonásra került, az eho-t nem kellett levonni. Kérdésem: a 1708-as bevallásban hol kell szerepeltetni, illetve milyen adatszolgáltatási kötelezettsége kapcsolódik hozzá? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság üzletrésze értékesítésre került. Mi a teendő a korábbi tulajdonos nevére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal? Az új (a tagjegyzékben korábban nem szereplő) tulajdonos részére lehet osztalék jogcímen számfejteni a kifizetést, ha az üzletrésszel együtt az osztalékkövetelést is megvásárolta (viszont az osztalék jóváhagyásakor a tagjegyzékben nem szerepelt)? Esetleg a korábbi tulajdonos adózik osztalék formájában a követelés értékesítésekor önadózással, és az új tulajdonos nem adózik a kifizetéskor?
Tisztelt Szakértő! A 2016-os évtől változó osztalékkifizetéssel kapcsolatban szíveskedjen tájékoztatást adni, kitérve a döntés időpontjára, a dokumentálásra és egyéb kifizetési feltételekre. Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. esetében a 2016. évi beszámoló közzétételénél téves tartalmú határozat került beküldésre az osztalékdöntésről. Az elfogadott 40 millió forintos döntés helyett "adózott eredmény terhére osztalék nem kerül jóváhagyásra" határozat lett feltöltve. Van lehetőség a közzétett beszámoló javítására, hogy 2017-ben osztalék és osztalékelőleg kerüljön kifizetésre? Válaszát előre is köszönöm! Surányi Éva
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50% tulajdonos egy magánszemély és egy kft. Hogyan fizet osztalékot az adott kft. a tulajdonosi körben szereplő kft.-nek? Kinek számfejti? Adóelőleg-levonás stb. érdekelne.. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött, amit áprilisban ki is fizet. Az osztalékkifizetés alapján a 450 ezres ehofizetési felső határt ki is meríti. Részleges visszavásárlásra került emellett egy úgynevezett Unit linked biztosításból egy bizonyos összeg, amit kifizet a dolgozóinak szintén áprilisban. Ez az összeg egyéb jövedelemként kerül kifizetésre, mely után 15% szja és 22% ehofizetési kötelezettség terheli a dolgozót. Kérdésem az, hogy ha már kimerítette a 450 ezres felső határt, akkor lehetséges-e hogy a biztosítási díj után ne fizessen ehot? Várom szíves mielőbbi válaszukat, hogy az áprilisi bérszámfejtést helyesen készíthessem el. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tagjának osztalékfizetést szavaz meg, amelyet a cég tulajdonában lévő részesedéssel fizet ki az alábbi adatok szerint: – bruttó osztalék: 1500 eft – részesedés könyv szerinti értéke (ez megegyezik a piaci értékkel): 10 000 eft A következő kérdések merültek fel az ügylettel kapcsolatosan: 1. Az osztalék és a részesedés értéke közötti különbözet jövedelmet képez-e a magánszemélynél? Ha igen, az milyen típusú jövedelem: osztalékból származó vagy egyéb jövedelem? 2. Hogyan kell az adót és a járulékot érvényesíteni a magánszeméllyel szemben, figyelembe véve, hogy természetben kapja az osztalékot? 3. Ha magánszemély a különbözet után adózik, akkor keletkezik-e a társaságnál valamilyen címen adóalap-növelő tétel? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2016-os évről készült taggyűlési jegyzőkönyvben nem tudjuk, hogy a 2016. évre vonatkozó osztalék összegének szerepelnie kell-e, ha az csak 2017-ben lesz kifizetve. Gondolok itt arra, hogy az ügyvezetés elhatározza, osztalékot vesz fel, de a kifizetés 2017-ben történik, és az eredetileg elhatározott osztalék összege változik, például nincs annyi pénze a cégnek. Tehát kötelező elemként kell-e szerepelni az összegnek, vagy elég annyi, hogy a társaság elhatározza, osztalékot fizet tagjai számára? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték