Kedves Adózóna! Bejó Ági cikkében az szerintem tévedés, hogy ki kell várni az egy évet az osztalék továbbfizetéssel. Hiszen van egy speckó szabály a számviteli törvényben [39. § (3a)], amely alapján már figyelembe lehet venni a határozat meghozataláig járó osztalékot is. Ezt mindenképpen javítani kellene. Üdv.: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! A társaság 2015. évi mérlegének zárásakor nem döntött osztalékfizetésről. 2016 évben a korábbi évek eredménytartaléka terhére fizethet-e ki osztalékot, figyelemmel az osztalékfizetési korlátra? Kell-e ez esetben közbenső mérleget készíteni? A 2016. évi szabály szerint osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen/közgyűlésen lehet dönteni. Ha 2016-ban évközben születik egy döntés osztalékfizetésről a korábbi évek eredménytartaléka terhére, jogszerűen jár-e el társaság, és szükséges-e közbenső mérleget készíteni-e, ha 6 hónapon túli a mérlege? Köszönettel váram válaszukat.
500 ezer forint törzstőkével rendelkező kft. tulajdonosai a jogszabályoknak megfelelően módosították a társasági szerződésüket, amelyben rögzítették, hogy a a hiányzó 2,5 millió forintot 2017.december 31-éig a kft. pénztárába befizetik. Időközben azonban arra az elhatározásra jutottak, hogy a tevékenységüket 2016. december 31-ével befejezik, a kft.-t megszüntetik. A kft.-ben van előző években előírt osztalék, és a 2016. évi adatokat látva az idei év is nyereséges lesz. Kérdésem: mivel a törzstőke hiányzó része még nincs befizetve, és a tulajdonosok már nem is szeretnék azt befizetni (jogszabály alapján addig nem fizethető osztalék), mi lesz az eddigi és a 2016-ban keletkező osztalék sorsa? Hogy kell helyesen eljárnunk? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Tisztelt Dr Szeiler Nikolett! Eredménytartalékból szeretne a társaság osztalékot fizetni. Előző évben nem hagyott jóvá osztalékot. Az osztalékfizetést akkor teheti meg, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor erről dönt? Köszönettel: Bognárné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk már elutalt osztalékot saját részére augusztusban, majd a többi tag részére szeptemberben. Mivel a többi tag kiskorú gyermek, mi az adókat az első és a második kifizetés után minden tagnak egyenlő részben gondoltunk számfejteni és bevallani. Az ügyfél kérése az, hogy az első kifizetés legyen csak neki számfejtve, majd a következő hónapban már kiegyenlítődik, mert saját magának annyival kevesebbet utalt, mint a tagoknak, hogy egyforma legyen a kifizetett osztalék. Lehet-e osztalékot nem egyformán kifizetni? Hol lehet erről törvényben elolvasni? Köszönettel
Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Egy bt. katára való áttérésénél az előző nyereséges időszakban fel nem vett osztalék kiadható-e a katás időszak alatt, és ennek ebben az időszakban hogyan történik az adózása (mértéke, fizetése?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben négy tulajdonos van, mindenki 25 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A tagok az édesapa, az édesanya és két felnőtt gyermekük. A 2015. évi eredményből osztalékot írtak elő, amit a 2016-os év folyamán havi részletekben vesznek ki a tagok. Az édesapa sajnálatos módon május hónapban meghalt. Hogyan veheti ki a három tag most az osztalékot? Meg kell várni a hagyatéki tárgyalást, vagy vehetnek ki továbbra is a számukra előírt osztalékból? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű kft. osztalékot szeretne fizetni 2015. évre az adózott eredményből az egyedüli tulajdonosának, aki szintén egy magyar székhelyű kft. Kérdésem a következő lenne: kell-e osztalékadót fizetni, és, ha igen, milyen mértékűt? A tulajdonosnak, aki kapja az osztalékot, van-e közteher-fizetési kötelezettsége? Vagy csak le kell könyvelni kötelezettségként a tulajdonossal szemben, a mérlegbe beállítani, és a határozatot elkészíteni az eredmény felhasználásáról? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 12. 01-jével a tao hatálya alól áttért a kata adózási módra. A közeljövőben tartósan a kata adózási módot fogja választani. Adózás utáni eredménye 1 700 000 forint. Javasoljam neki, hogy az osztalékfizetési korlát figyelembe vételével vegyen fel osztalékot? Mire kell figyelni az áttéréskor? Köszönöm a válaszát.
Svájci cég a tulajdonosa egy Magyarországon működő kft.-nek. A vállalkozás a 2015. év után osztalékot hagyott jóvá, amit 2016-ban fizetnek ki a svájci cégnek. Kell-e ezután adóznia Magyarországon? Van-e a magyar cégnek egyéb kötelezettsége az osztalékfizetéssel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tagok a 2015. évi eredmény terhére hagynak jóvá osztalékot, amit 2016-ban vennének fel, de euróban. Mikor kell meghatározni, hogy a forintban jóváhagyott összeg mennyi eurónak felel meg? Elegendő akkor, amikor döntenek a kifizetésről, vagy a jóváhagyáskor ezt is meg kell határozni? Számolhatnak-e a számviteli politikában rögzített árfolyammal (ami a napi MNB árfolyam)? Bankszámláról felvesznek eurót a házipénztárba, és valutában fizetnek a tagoknak. Az összeg átlépi az 1,5 millió forintos korlátot, de mivel magánszemélyek a tagok, szerintünk nincs akadálya, hogy készpénzben fizessen a társaság. Erre a kifizetésre nem vonatkozik semmilyen bejelentési kötelezettség sem. Köszönettel.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték