Tisztelt Szakértő! Kft. esetében a 2016. évi beszámoló közzétételénél téves tartalmú határozat került beküldésre az osztalékdöntésről. Az elfogadott 40 millió forintos döntés helyett "adózott eredmény terhére osztalék nem kerül jóváhagyásra" határozat lett feltöltve. Van lehetőség a közzétett beszámoló javítására, hogy 2017-ben osztalék és osztalékelőleg kerüljön kifizetésre? Válaszát előre is köszönöm! Surányi Éva
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50% tulajdonos egy magánszemély és egy kft. Hogyan fizet osztalékot az adott kft. a tulajdonosi körben szereplő kft.-nek? Kinek számfejti? Adóelőleg-levonás stb. érdekelne.. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött, amit áprilisban ki is fizet. Az osztalékkifizetés alapján a 450 ezres ehofizetési felső határt ki is meríti. Részleges visszavásárlásra került emellett egy úgynevezett Unit linked biztosításból egy bizonyos összeg, amit kifizet a dolgozóinak szintén áprilisban. Ez az összeg egyéb jövedelemként kerül kifizetésre, mely után 15% szja és 22% ehofizetési kötelezettség terheli a dolgozót. Kérdésem az, hogy ha már kimerítette a 450 ezres felső határt, akkor lehetséges-e hogy a biztosítási díj után ne fizessen ehot? Várom szíves mielőbbi válaszukat, hogy az áprilisi bérszámfejtést helyesen készíthessem el. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tagjának osztalékfizetést szavaz meg, amelyet a cég tulajdonában lévő részesedéssel fizet ki az alábbi adatok szerint: – bruttó osztalék: 1500 eft – részesedés könyv szerinti értéke (ez megegyezik a piaci értékkel): 10 000 eft A következő kérdések merültek fel az ügylettel kapcsolatosan: 1. Az osztalék és a részesedés értéke közötti különbözet jövedelmet képez-e a magánszemélynél? Ha igen, az milyen típusú jövedelem: osztalékból származó vagy egyéb jövedelem? 2. Hogyan kell az adót és a járulékot érvényesíteni a magánszeméllyel szemben, figyelembe véve, hogy természetben kapja az osztalékot? 3. Ha magánszemély a különbözet után adózik, akkor keletkezik-e a társaságnál valamilyen címen adóalap-növelő tétel? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2016-os évről készült taggyűlési jegyzőkönyvben nem tudjuk, hogy a 2016. évre vonatkozó osztalék összegének szerepelnie kell-e, ha az csak 2017-ben lesz kifizetve. Gondolok itt arra, hogy az ügyvezetés elhatározza, osztalékot vesz fel, de a kifizetés 2017-ben történik, és az eredetileg elhatározott osztalék összege változik, például nincs annyi pénze a cégnek. Tehát kötelező elemként kell-e szerepelni az összegnek, vagy elég annyi, hogy a társaság elhatározza, osztalékot fizet tagjai számára? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?
Bt. beltagja katás vállalkozó. Ha a társasági szerződést úgy módosítjuk, hogy ne a tulajdoni hányad arányában történjen az osztalékkifizetés, hanem a tagok taggyűlési határozattal határozzák meg azt, akkor lehetséges-e, hogy csak a személyesen közreműködő beltag részesedjen az osztalékból, vagy a kültagnak is mindenképpen kell kapnia osztalékot? Mennyi az a minimális rész, amit kötelező megadni a kültagnak?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az volna ha egy bt. eldönti, mennyi összeget kíván osztalék címén kifizetni és ebből egy tag nem kéri az övét, akkor erre van lehetősége? Nyilatkoznia kell írásban, hogy nem veszik ki a részét? Ezt el kell különítenem a főkönyviben és ott tartanom későbbi évekre, ha majd mégis kérné és max.5 évig tarthatom ott? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel:Szeleczkei Lászlóné
Kedves Adózóna! Bejó Ági cikkében az szerintem tévedés, hogy ki kell várni az egy évet az osztalék továbbfizetéssel. Hiszen van egy speckó szabály a számviteli törvényben [39. § (3a)], amely alapján már figyelembe lehet venni a határozat meghozataláig járó osztalékot is. Ezt mindenképpen javítani kellene. Üdv.: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! A társaság 2015. évi mérlegének zárásakor nem döntött osztalékfizetésről. 2016 évben a korábbi évek eredménytartaléka terhére fizethet-e ki osztalékot, figyelemmel az osztalékfizetési korlátra? Kell-e ez esetben közbenső mérleget készíteni? A 2016. évi szabály szerint osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen/közgyűlésen lehet dönteni. Ha 2016-ban évközben születik egy döntés osztalékfizetésről a korábbi évek eredménytartaléka terhére, jogszerűen jár-e el társaság, és szükséges-e közbenső mérleget készíteni-e, ha 6 hónapon túli a mérlege? Köszönettel váram válaszukat.
500 ezer forint törzstőkével rendelkező kft. tulajdonosai a jogszabályoknak megfelelően módosították a társasági szerződésüket, amelyben rögzítették, hogy a a hiányzó 2,5 millió forintot 2017.december 31-éig a kft. pénztárába befizetik. Időközben azonban arra az elhatározásra jutottak, hogy a tevékenységüket 2016. december 31-ével befejezik, a kft.-t megszüntetik. A kft.-ben van előző években előírt osztalék, és a 2016. évi adatokat látva az idei év is nyereséges lesz. Kérdésem: mivel a törzstőke hiányzó része még nincs befizetve, és a tulajdonosok már nem is szeretnék azt befizetni (jogszabály alapján addig nem fizethető osztalék), mi lesz az eddigi és a 2016-ban keletkező osztalék sorsa? Hogy kell helyesen eljárnunk? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Tisztelt Dr Szeiler Nikolett! Eredménytartalékból szeretne a társaság osztalékot fizetni. Előző évben nem hagyott jóvá osztalékot. Az osztalékfizetést akkor teheti meg, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor erről dönt? Köszönettel: Bognárné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk már elutalt osztalékot saját részére augusztusban, majd a többi tag részére szeptemberben. Mivel a többi tag kiskorú gyermek, mi az adókat az első és a második kifizetés után minden tagnak egyenlő részben gondoltunk számfejteni és bevallani. Az ügyfél kérése az, hogy az első kifizetés legyen csak neki számfejtve, majd a következő hónapban már kiegyenlítődik, mert saját magának annyival kevesebbet utalt, mint a tagoknak, hogy egyforma legyen a kifizetett osztalék. Lehet-e osztalékot nem egyformán kifizetni? Hol lehet erről törvényben elolvasni? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték