Tisztelt Szakértő! Közjegyző köteles egyéni vállalkozását megszüntetni. A dolgozók végkielégítését szeretné majd megszüntetéskor kifizetni. Egyik dolgozó 2003-ban lépett be, 2018. 12. 30-án nyugdíjba ment, de mint nyugdíjas tovább dolgozik a vállalkozás megszűnésig (2019. év vége). Ebben az esetben a dolgozó jogosult-e a végkielégítésre vagy sem? Már nyugdíjas, de folyamatos a munkaviszonya. Vállalkozó döntésétől függhet a végkielégítés kifizetése? Köszönöm válaszát.
Cégünk megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy nyugdíjas, nyugdíjkorhatárt betöltött személyt. Kérem, erősítsék meg, hogy 2019-ben a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjastól az szja mellett továbbra is nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni a járulékalapot képező jövedelemből.
T. Szakértő! A 2019. évben a nyugdíjas dolgozók már nem biztosítottak, milyen nyomtatványon jelenthetem be őket mint munkavállalókat, hogy jogosan dolgoznak a cégnél? Köszönettel: H. Zs.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője öregségi nyugdíjas. 2018. december 31-éig társasvállalkozóként díjazásért látta el az ügyvezetői feladatokat. Január 1-jétől szeretnénk, ha az ügyvezetést mint társasvállalkozó díjazás nélkül látná el, és egyéb feladatainak elvégzését munkaviszonyban látná el. Nem titkoltan adóoptimalizálás miatt. Úgy gondoljuk társasvállalkozásra való tekintettel a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. A munkaviszonyból származó jövedelme után pedig nincs járulékfizetés, sem levonás, kizárólag a 15 százalékos szja-levonás terheli. Kérném segítségüket, mi a konkrét követelmény arra vonatkozóan, hogy munkaviszonyban foglalkoztatható leszen a tagunk aki 94 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. Köszönöm válaszukat . Tisztelettel : Tóth Zsuzsa
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Boldog Új Évet kívánok az Adózóna minden munkatársának! Saját jogú nyugdíjas vagyok, mellette munkaviszonyban dolgozom. Ki kell jelentenem magam a NAV-tól, ezzel tisztában vagyok. Azzal is, hogy a munkáltatónak ezután sem szociális hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie utánam. Egy dolog zavar csak: mind a kötelező továbbképzésen, mint egy mostani cikkben van egy mondat: "A saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség". Ezt megelőzően kifejti a cikk írója: "Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíja folyósítása szünetel". Viszont ha nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor fizetnie kell az egészségügyi hozzájárulást. Kérdés: mehetek-e nyugodtan orvoshoz, azaz biztosított vagyok-e? Ha viszont mint saját jogú nyugdíjas eddig is biztosított voltam, akkor miért kellett még a munkaviszony után is fizetnem a 10, 3, 4, 1,5 százalékot? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Anderlik István Gyuláné
Nem túl hosszú idő alatt akár meg is duplázódhat a nyugdíj mellett munkát vállalók létszáma – mondta a Magyar Időknek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A résztulajdonos, munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas osztalékot is felvesz a cégétől. Kell-e utána szochót fizetni, ha a bére eléri a minimálbér 24-szeresét?
Dolgozhat-e kedvezményes munkaviszonyban kkt. tagja és ügyvezetője is egyben, úgy hogy csak szjat-t fizet? (2018-ban is munkaviszonyos volt.) Nem szeretnénk 25 ezer forintot fizetni.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkavállalói részére kötött „whole life” életbiztosítást. 2017-ben a havi díj adómentes volt, 2018-ban egyes meghatározott juttatásként adózott. 2019-ben ezen biztosítás havi díjai jövedelemként adóznak. Ha ez a biztosítás nyugdíjas munkavállalóra vonatkozik (aki 2019-től nem minősül biztosítottnak), milyen adó-, illetve járulékvonzata lesz a kifizetett biztosítási díjnak? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
T.Szakértő! Be kell-e jelenteni 2019-től a nyugdíjas foglalkoztatottat?
A hatályos jogszabályok alapján a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalókat ki kell jelenteni a T1041 nyomtatványon. Valójában nem szűnik meg a munkaviszonyuk, de ez hogyan érinti a 1808M 08-as lapon történő adatszolgáltatást, a biztosítás végét itt is be kell írni, mivel nem lesznek biztosítottak? Munkaviszonyuk viszont továbbra is fennáll, hogyan kell a jövedelmüket számfejteni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (Riasztv.) 27. paragrafusa módosította a saját jogú nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni járulékügyben. "A" Kft.-nek 4 tulajdonosa van, mind a 4 tag személyesen közreműködik. Társasági szerződés alapján 1 fő ügyvezető, képviselet önálló, munkaviszonyban (havi 300 ezer forintért). Másik tag kis vezető megbízásos jogviszonyban, képviselet önálló (havi 200 ezer forintért). Két tag műszerész munkaviszonyban (havi 180 ezer forintért) A járulékok a havi fizetésük után vannak megfizetve fizetve (10+8,5%)+ szocho+szakképzési hozzájárulás. "B" Kft.-nek kettő tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos az "A" Kft. A másik tulajdonos nyugdíjas magánszemély, nem működik személyesen közre (7320 forintos járulékfizetéssel).. "B" Kft.-ben az ügyvezetést megbízásos jogviszonyban az "A" Kft. második tagja végzi, személyesen közreműködik (havi 100 ezer forintért). A járulékot (10+ 8,5%), plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást 100 ezer forint után megfizeti. 2019. 03. hótól, 64 évesen öregségi nyugdíjas lesz, mindkét kft.-ben továbbra is személyesen közreműködik. Milyen jogviszony lenne a legmegfelelőbb "A"-"B" Kft.-ben járulékfizetés szempontjából? Lehetne-e kiegészítő tevékenységet folytató tag mindkét vállalkozásban? Tisztelettel.
1. Nyugdíjas Mt. szerinti foglalkoztatott esetén nincs szocho-mentesség a tv. szerint SZÉP kártya juttatásnál, mivel nem tartalmazza a jogszabály. Így hülyeség, bérben kell adni. Nem hiszem, hogy ez volt a jogalkotó szándéka. 2. Nyugdíjas Mt. szerinti foglalkoztatottat az utolsó módosítás szerint nem kell kijelenteni, mivel kihagyták a törvényből – ami félévkor bekerült –, hogy nem biztosított. Ezért viszont semmit sem kap, tehát helyből alkotmányellenes. Ugyan járulékmentessége van, de ez is hülyeség. Ez van, ha hozzá nem értők adnak be törvényt, és a kormány nem működik, nincs szakmai kontroll. 3. Eleve hülyeség, hogy csak az Mt. szerinti munkaviszony járulékmentes. Az állam tudta volna magát mentesíteni, hogy minden nyugdíjas viszony járulékmentes lett volna, hiszen egyrészt így sem bírnak időben a 0,5 százalék emelés végrehajtásával, másrészt ez a nyugdíjasok számára érzékelhető előnyt nem jelent.
Folytatódik a kormány adócsökkentési politikája, amely jövőre több mint 200 milliárd forintot hagy a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték