Tisztelt Adózóna! Társaságban nyugdíjasként dolgozó alkalmazott munkaviszonyban bérként kivesz havi 500 ezer forintot. Egyéni vállalkozásában májusban elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását, amiben megállapítja a vállalkozói osztalékalapját. Levonhatja ilyen esetben a másik munkáltatónál munkaviszonyból kapott jövedelmet? Üdvözlettel:Szűcs Ildikó
Társas vállalkozás tagja (öregségi nyugdíjas) az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszony keretében 0 forint megbízási díj fizetés mellett látja el. Tervezői feladatokra 2019. évben szeretne a társasággal munkaszerződést kötni, és munkabérben részesülni. Van-e erre lehetőség, nem ütközik-e ez valamilyen jogszabályba, tekintettel arra, hogy 2019. évben a nyugdíjas munkavállaló adózási feltételei nagyon kedvezően alakulnak? Válaszát előre köszönöm.B.B.É
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy nyugdíj mellett megbízásos szerződéssel dolgozó személyt és munkáltatóját milyen levonások (például járulékok) terhelik? Megtisztelő tájékoztatását előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2019-től az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjhozzájárulást béresíteni kell, azaz a bruttó összegből levonjuk a járulékokat a munkavállalótól és a szociális hozzájárulást megfizeti a munkáltató. Nyugdíjas esetén milyen jogcímen számfejtsük és milyen járulékokat vonjunk le és fizessünk meg, hiszen, ha béresítünk, akkor ettől az évtől nyugdíjas esetén csak szja-t kell vonni és nincs mit tovább fizessen a munkáltató. Mit tegyünk, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönöm!
A kivás cégek adóalapjának meghatározásánál sokaknál okoztak fejtörést a 2019. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítások, hiszen helyes értelmezésükhöz több törvény rendelkezéseit kell összefésülni.
Egy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki a cégben, ahol tag is, az ügyvezetést nulla forintért látja el, eddig megfizette maga után a egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2019. 02. hónaptól munkaviszonyban is dolgozna, határozott időre. Ebben az esetben milyen járulékokat kell megfizetnie az új szabályok alapján, és milyen bejelentési kötelezettsége van?
Magyarországon is érdemes a világgazdasági lendület visszaesésére felkészülni, erre gazdaságvédelmi programot alakíthat ki a kormány tavasszal – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Üdvözlöm! Ha 40 évnyi szolgálati idő után "nyugdíjba" ment rendőr és tűzoltó (akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt) ezen juttatás mellett munkaviszonyban dolgozik. Akkor rá vonatkozik a járulékmentesség 2019-től?
Egy bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A bt. beltagja nyugdíjas, az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, a társasági szerződés szerint. Milyen járulékokat kell fizetni a társaságban a kivett jövedelme után (szocho, nyugdíjjárulék), illetve kell-e fizetni az ehót? Köszönöm megtisztelő válaszukat! Üdv.: Simonné
Tisztelt Szakértő! Létesíthet-e a nyugdíjas többségi tulajdonos a saját kft.-jével megbízási jogviszonyt vagy részmunkaidőben munkaviszonyt? Jelenleg ügyvezető, de a későbbiekben tanácsadóként szeretne részt venni a vállalkozásában. Milyen jogviszonyban célszerű vagy lehet heti két alkalommal munkát végeznie? Válaszát köszönöm.
Nyugdíjas munkavállaló számára osztalékkifizetés esetén kell-e az osztalékból szochot vonni? A munkabérből, úgy tudom, nem kell.
Nem vitás, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjas munkavállalók biztosítási és járulékfizetési (illetve a foglalkoztatók szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-fizetési) kötelezettségének megszüntetése mind a foglalkoztatottak, mind a munkaadók számára kedvező változás. Ugyanakkor – mint minden jogszabály-módosítás esetén – maradtak apróbb „elvarratlan” szálak, illetve felmerülnek kisebb ellentmondások.
Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nyugdíjas tagja 2018-ban kiegészítő tevékenységű tagként végezte az ügyvezetői teendőket, egyéb mellékszolgáltatást nem nyújtott. A társasági szerződésben le van írva, hogy a tagok mellékszolgáltatás nyújtására nem kötelezettek, továbbá az ügyvezető díjazásának módját és mértékét a taggyűlés határozza meg. Fentiek alapján 2019-től végezheti-e az ügyvezetői teendőket ugyanezen tag munkaviszonyban? Mivel mellékszolgáltatást kiegészítő tevékenységű tagként nem végez, mentesül a kft. az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alól? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
A tájékoztató a munkáltatóknak kíván segítséget nyújtani, de hiányolom, hogy nem hívja fel a figyelmet a nyugdíjas státus igazolására szolgáló fontos bizonylatra. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága minden év januárjában a saját jogú nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek Igazolást küld, melyből megállapítható az előző évben, illetve tárgyévben folyósított ellátás, illetve ezek összege. Véleményem szerint nyugdíjasként csak azt lehet elszámolni, aki ilyen igazolással rendelkezik, illetve ha a tárgyévben lett nyugdíjas, nyugdíjas igazolványa van. Ez annál inkább fontos, mert az életkor egyáltalán nem ad biztos eligazodási lehetőséget, mivel Tny. 101. § (4) szerint Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt – a Tny. rendelkezéseitől eltérően – az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték