Kft. kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozója – aki személyesen is közreműködik a cég ügyeiben – hivatalos útra külföldre utazik. A részére fizetett külföldi napidíj után (az adóköteles 70 százalék után) milyen adót, járulékot kell megfizetnie, illetve levonnia a cégnek? Az egészségügyi szolgáltatási járulékot (7320 forintot) a cég minden hónapban megfizeti utána.
Milyen levonások, illetve járulékfizetési kötelezettségek terhelik a kft. saját jogú nyugdíjas tagjának, ügyvezetőjének fizetendő juttatásokat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2019.01.01. napjától nem kell járulékot vonni a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély keresetéből. Attól a nyugdíjastól, akit munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az ekho szabályai szerint adózik, milyen közterhet vonnak? A 11,1% ekho 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot tartalmaz. Az ő esetükben is csökken a levonás mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2019-től jár-e a nyugdíjas munkavállalónak betegszabadság, mivel csak 15 százalék szja-t kell majd levonni a béréből? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Egy betéti társaság nyugdíjas beltagja egyben ügyvezető és 80 százalékban tulajdonos is. Van még mellette két kültag, fejenként 10–10 százalékos tulajdoni hányaddal, az egyikük személyesen közreműködik, a másik passzív tulajdonos. Kérdésünk az, hogy a 80 százalékos többségi tulajdonos ügyvezető tag köthet-e munkaviszonyos szerződést a társasággal? Ha köthet, akkor ki írja alá a szerződést a munkáltató nevében? Helyes az a megoldás, hogy valamelyik kültag írja azt alá, a taggyűlés felhatalmazása alapján?
Tisztelt Szakértő! 2018.09.04-én megjelent írásuk második oldalának első bekezdésében azt írják, hogy a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőket fogja érinteni az úgynevezett kereseti korlát. Ismereteim szerint ez csak azon jövedelmekre vonatkozik, amelyek járulékfizetési kötelezettséggel járnak. Amennyiben ilyen munkavállaló csak munkaviszonyból szerez jövedelmet, rá a keresetkorlát nem vonatkozik. Jól értelemezem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Saját jogú nyugdíjas bt.-beltag munkaviszonyt létesít a bt.-vel. Ő sem fizet havi egészségügyi szolgáltatási hozzájárulást? Az előrehozott nyugdíjasokra ez – gondolom – nem érvényes? Köszönettel.
Egészségügyi intézményt a helyi önkormányzat finanszírozza, sajátjogú nyugdíjas egészségügyi dolgozó vissza lett véve megbízási jogviszonyba, ami nem folyamatos csak időszakos. Mit kell utána az intézménynek fizetni, illetve a dolgozónak a megbízási díjból. Figyelembe kell venni a minimálbér 18-szoros korlátot van nem.
Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján.
Kedves Választ Adó! Öregségi nyugdíjas vagyok. Több éve alkalmazottként dolgozom egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utánam. Szeretnék alapítani egy kft.-t egyedül, az ügyvezetést is én látnám el. Miként lehetséges, hogy ne kelljen a kft.-ben járulékot fizetnem, hiszen a főállású munkaviszonyban megfizetem/megfizetik utánam? A saját cégemben alkalmazottak dolgoznának. Az ügyvezetést elvégezhetem 0 forintért? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok, a társasági szerződés szerint megbízással, díjazás nélkül. 2019. január 1-jétől saját jogú nyugdíjasként munkaviszonyban is szeretnék dolgozni. Szükséges-e ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Tisztelt Szakértő! A 2019-es szabályok szerint a nyugdijas alkalmazott részére kifizetett munkabérből csak szja-t kell levonni. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy a nyugdijas (40 éves szolgáalti idővel vagy korhatárt betöltött) alkalmazott dolgozótól a lakáscélú támogatásból is csak szja-levonás lesz, a munkáltatónak nincs más kötelezettsége (szocho, szakképzési hozzájárulás)? Lehet-e, hogy a támogatást terhelő kötelezettségeket a cég fizesse, úgy, hogy bruttósítja a kifizetést? Vagyis a nettó kifizetés lesz az igazolásban a támogatás vagy a bruttó, de akkor már több lesz mint az adható? Köszönettel: Kardos Lászlóné könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték