Nyugdíjas bérbeadó – egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: nyugdíjas adószámos magánszemély (nem egyéni vállalkozó) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e? Köszönettel: Oltványi Sándor
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: nyugdíjas adószámos magánszemély (nem egyéni vállalkozó) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e? Köszönettel: Oltványi Sándor
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2019. január 1-jén betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Munkaviszonya csak január 11-én szűnt meg. Mivel nem volt az elszámolás időpontjában még határozata a nyugdíjról, ezért minden járulékot levontunk tőle a számfejtés során, mintha nem lett volna még nyugdíjas. A 08-as bevallás is így ment el. Kérdésem az lenne, hogy előleg megállapításáról szóló igazolás elfogadható-e, el lehet-e kezdeni az önellenőrzést? Másik kérdésem, hogy mivel több járulékot vontam le tőle, mint kellett volna (10%+4%+3%), és ez az összeg a NAV felé be is lett fizetve, nekünk mint munkáltatónak vissza kell kérnünk az adóhivataltól a dolgozó részére kiutalt különbözetet? Vagy azt automatikusan, az önellenőrzés után visszafizetik? Válaszukat megköszönöm!
Kérdésem a következő: 8/53 foglalkozási kód mellett a 2018. év után megállapított eho maximum 450 ezer forint, az osztalék kifizetése a mérleg elfogadása után 2018 tavaszán történik meg; úgy gondolom, erre még a régi szabályok vonatkoznak. Az esetleges 2019. évi osztalék kifizetése után – mivel nem kell fizetni a személyes közreműködés után szochót, ilyen kifizetés éves szinten például 6 360 000 forint, az esetleges 2019. évi osztalék mondjuk 10 000 000 forint, hogyan alakul ez a teher, már nincs nyugdíjjárulék és 7500 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék.
Tisztelt Szakértő! Az öregségi nyugdíjas jövedelme szochomentes-e, ha mint a részvénytársaság elnökségi tagja, havonta tiszteletdíjban részesül?
Tisztelt Szakértő! A bt. saját jogú nyugdíjas beltagja az ügyvezető. Köthet-e nulla forint díjazással munkaszerződést a bt.-vel, és így mentesülne a egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól?
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény szerint egyes tevékenységek, jövedelmek, jogviszonyok esetén a főszabállyal ellentétben nem kell a kifizetőknek szochót fizetniük. Cikkünkben e kivételek között tallózunk.
Sorozatunk második részében további speciális juttatások, kifizetések kiva alapjába tartozásának kérdését vizsgáljuk meg: saját jogú nyugdíjas béren kívüli és egyes meghatározott juttatása, egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján kifizetett bér, ekho adózási mód szerint kezelt kifizetések.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknek 2019. 01. 01-tjéől a tagja és egyben ügyvezetője is rokkantsági ellátásban részesül (43%). Nyugdíjasnak számít? Ha nem, milyen biztosítási jogviszonynak kell jelenteni a T1041-en? Ha nyugdíjasnak számít és máshol 4 órás munkaviszonyban van, kell utána fizetni a 7500 forintot? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő, nem ügyvezető nyugdíjas tagjának foglalkoztatásában kérném a segítségüket. Ha a nyugdíjas tag személyesen közreműködik, akkor a kifizetett jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 15 százalékos szja-t és 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni? Ha ugyanezen nyugdíjas tagot munkaviszonyban foglalkoztatjuk ugyanezen tevékenységre, akkor csak 15 százalékos szja-t kell vonni tőle, egyéb fizetendő nincs utána? Köszönettel.
T. Szakértő! Az ügyvezetőnk szerint az új rendszerben, mivel a nyugdíjas nem alkalmazott, fizetett szabadság sem jár neki. Mi az igazság? Hol van erre nézve jogszabály? Köszönettel. Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a 2018. évre vonatkozik, ha kft. egyik személyesen közreműködő tagja ügyvezetőként közreműködői díjat vesz fel havi rendszerességgel a feladat ellátásáért, és a másik tulajdonos, aki saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés szerint megbízásos jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, viszont feladatot ténylegesen nem végez, megbízási díjat nem vesz fel, csak osztalékot. A személyesen nem közreműködő, de nyugdíjas ügyvezető tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot kellett volna havonta fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kérném, segítsenek eligazodni. Adott egy kata hatálya alatt álló bt., ahol a közreműködő beltag nyugdíjas, fizeti a 25 ezer forintos katát. Ugyanez a nyugdíjas egyben tagja egy kft.-nek is, ahol most ő lett az ügyvezető. Kérdésem: ebben az esetben kell-e a kft.-nél fizetni a nyugdíjas ügyvezető után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy a kft. mentesül annak megfizetése alól, miután az ügyvezetéssel megbízott tag már egy másik társaságnál katát fizet, amely megfizetése többek között kiváltja az egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Válaszukat előre is köszönöm: Dobosi Pálné
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő úr mai napon megjelent írásával kapcsolatban az alábbi kérdést teszem fel: Egy kft.-nek saját jogú nyugdíjas tagja vagyok, és személyesen részt veszek a társaság munkájában, valamint ügyvezetője is vagyok ugyanennek a társaságnak. Jól értem-e, hogy 2019-től, ha a társasággal kötött munkaszerződésem kiterjed a személyes közreműködésre és az ügyvezetésre is, akkor nem kell megfizetni a 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Szükséges-e ehhez, hogy a munkaszerződés szerint leaglább heti 36 órás munkaviszony? Köszönettel: Lovász János
Szeretnék segítséget kérni a következő esetre. Van egy kft., ahol az egyik tulajdonos üzletrészét megvásárolta a kft., részletre. Tavaly úgy adózott, mint az osztalék. Az idén is úgy kell adóznia a kifizetések után, és ha igen, akkor figyelembe vehetem a nyugdíjat mint jövedelmet, vagy addig, amíg el nem éri az összeg a minimálbér 24-szeresét, vonom a 19% szochót? Köszönöm előre is a segítséget.
A sajátjogú nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettségének január 1-jétől történő megszűnése [1997. évi LXXX. (Tbj.) 5. § (1) a) pontja] miatt a társas vállalkozások nyugdíjas tulajdonos tagjai számára a társaságban való személyes közreműködés esetén a munkaviszony vált a legcélszerűbb megoldássá hiszen így csak a tényleges munkabér utáni 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, szemben a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszonnyal, amely alapján a havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot és tényleges tagi jövedelem után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is le kell róni.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől