Egy kft.-nek, amelynek könyvelek, van egy alkalmazottja, aki ma már magyar állampolgár, de Oroszországból jött, és onnan kap nyugdíjat, ami most jutott a tudomásunkra. A kft.-ben 12 éve dolgozik, mint magyar állampolgár, de most felmondanának neki. Eddig a bérszámfejtésnél nem tekintettük nyugdíjasnak, hiszen nem magyar nyugdíjat kap. Jól tettük? Kell-e neki végkielégítést fizetnünk? Nyugdíjasnak számít Magyarországon?
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, ha teljes jogú nyugdíjas munkaviszonyban osztalékot vesz fel, csak 15 százalék szja-fizetési kötelezettsége lesz 2019-től? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-től élek a kedvezményes lehetőséggel, de továbbra is dolgoznék heti 36 órában, munkaviszonyban, de egy evás bt. vezetője vagyok, alkalmazott nincs, én semmilyen jövedelmet nem veszek fel, csak osztalékként. Kérdésem, hogy evás beltag ügyvezetőként van-e valamilyen fizetési kötelezettségem a 36 órás munkaviszonyom mellett? Köszönettel Anna
Nyugdíjas alkalmazott szerződése szerint heti 18 órában heti 3 napon, hétfőn, szerdán, csütörtökön dolgozik 150 000 Ft havi bérért. Szerinte a 30 nap szabadsága úgy jár, hogy csak a munkában töltött napokra kell kiírni és megkapja a teljes havi bérét. A munkáltató szerint ez nem így van. A témában megjelent előző cikkek nem voltak egyértelműek számomra, kérem segítsenek, hogy mi a helyes eljárás.
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a 2018. július 26-ai törvénymódosítás a nyugdíjas foglalkoztatással kapcsolatban kiterjed-e a közszférában dolgozókra? Amennyiben nem, milyen jogszabály tiltja ezt? Tisztelettel: Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Többes státusú vállalkozó közterheiről érkezett olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A betéti társaság egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A nyugdíjas beltagnak a végelszámolás ideje alatt kell fizetnie a 7320 forint járulékot? A bt. tevékenységet nem végez. A képviselő csak a végelszámolással kapcsolatos ügyeket intézi. Köszönöm.
Nyugdíjas magánszemély egyetemi óraadásért kapott díja után hány százalékot von le a munkáltató, és hány százalékot kell adóznia a munkavállalónak 2019-ben?
Hogyan alakul jövőre a nyugdíjas munkavállaló osztalék utáni szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége? Figyelembe veheti-e csökkentő tételként a szociális hozzájárulási adóalapot nem képező munkabérét?
Kétszemélyes betéti társaság kültagja és egyben üzletvezetője vagyok, a társaság beltagja egy alapítvány. Emellett jelenleg szüneteltetés alatt lévő egyéni vállalkozói státuszom is van, melyet aktiválnám azzal, hogy egyidejűleg kisadózónak és – ebben a hónapban öregségi nyugdíjjogosultságot szerezve – kiegészítő tevékenységűként jelentkeznék vissza. Kérdéseim: A betéti társaságban az üzletvezetői tevékenységemet megbízási jogviszonyban folytathatom-e kiegészítő tevékenységű kisadózó egyéni vállalkozói minőségben és a társaságnak utánam kellene-e valamilyen közterhet teljesítenie? Kiegészítő tevékenységű kisadózó egyéni vállalkozóként valamennyi adó- és járulékbefizetési kötelezettségemet letudhatom-e havi 25 ezer forint megfizetésével, illetve ezen kívül lenne-e más közterhem?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató – munka hiányában – szeretné elküldeni a nyugdíjas munkavállalóját, aki 2009.04.06-tól van foglalkoztatva. A nyugdíjba vonulása előtt is ennél a cégnél dolgozott 2002.06.01-2009.04.03 között. A kérdésem, hogy felmondási idő kiszámításánál a 2002 évi belépést, vagy már a nyugdíjas munkaviszony kezdetét vegyem figyelembe? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kisebbségi szervezet képviselőjének egyszeri tiszteletdijat hagytak jóvá. A képviselő nyugdijas. Mit kell utána befizetni /szja és járulék/?
Kormánytisztviselő munkavállaló 2018 decemberében lesz jogosult a nők kedvezményes (40 év) nyugdíj megállapítása kapcsán az "öregségi nyugdíjra". A munkavállaló szeretné, ha továbbra is dolgozhatna, de mint nyugdíjas. Az új jogszabályok figyelembe vételével az "öregségi nyugdíj", mellett folyamatosan dolgozhat-e a kormánytisztviselő anélkül, hogy meg kellene szüntetni a nyugdíját, vagy csak abban az esetben dolgozhat tovább a nyugdíj megállapítása mellett, ha azt szünetelteti a munkaviszonya mellett?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték