Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállalók után nem kell járulékokat fizetni. A foglalkoztatónak milyen bevallási kötelezettsége van ez ügyben? A havi 08-as nyomtatványt már nem kell beküldeni? Hogyan jelzi a levont adóelőlegeket? Köszönettel.
A nagycsaládosokat, a lakásvásárlókat, az időseket és a fiatalokat is kedvezően érinti a július elsején hatályba lépő új közjegyzői díjrendelet, egyes eljárásokért a szokásos közjegyzői munkadíj felét vagy harminc százalékát kell megfizetni – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerdán az MTI-vel.
A munkaerőhiány mérséklésére két éve indították el a nyugdíjas szövetkezeteket, de rövid idő után nélkülözhetővé tettek ezeket, hiszen 2019-től minden nyugdíjas járulékkedvezményesen foglalkoztatható. Pedig a rendszer tavaly elkezdett beindulni, már milliárdok mentek az idősekhez – írja a napi.hu.
Öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz hétfőn délelőtt Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idősszervezet támogatja – írja a Népszava.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalat tulajdonosai 3 százalék üzletrészt értékesítenek. Az egyik tulajdonos nyugdíjas, a másik aktív munkaviszonyos munkavállalója a vállalatnak. Az üzletrész-értékesítés után szja-fizetési kötelezettség keletkezik, 15 százalék. A kérdés: átalányadózással választható-e a 10 százalékos költségátalány? (Ezzel 5 százalékkal kevesebb szja-megfizetés történik.) Köszönöm válaszukat!
Kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozó szeretné megszüntetni a vállalkozását, majd újraindítaná azt katás alanyi áfamentesként. Eddig a vállalkozó az áfakörbe tartozik, 2019. I. negyedévi áfabevallást is nyújtott be. Ha katás, alanyi áfamentes vállalkozást szeretne indítani, a megszüntetés és az újraindítás között mennyi időnek kell eltelnie? Milyen bejelentési kötelezettségei lesznek a vállalkozónak, ha megszünteti a vállalkozást? Hova kell bejelentenie, és milyen bevallásokat kell készítenie? Az új vállalkozással kapcsolatban a vállalkozás kiváltása után hová kell még bejelentést tennie az új vállalkozással kapcsolatban? Előre is köszönöm a segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. Saját jogú öregségi nyugdíjam van. 2018 végéig az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettem, a személyes közreműködésért nem vettem ki pénzt. Kérdésem az, hogy ez évtől köthetek-e munkaszerződést a cégemmel (másik tag aláírásával), csak 15 százalék szja-teher mellett? A munkabér havi összegére van-e korlát? Nem kell-e a nyugdíjat szüneteltetni? Köszönöm szépen a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya 2019.12.31-én megszűnt. 2019. május hónapban végelszámolás miatt ösztönző kifizetése történik. A 2019. évben kifizetésre kerülő jövedelemből a 2018. évi jogszabályok szerint kell ebben az esetben levonni a járulékokat? Köszönöm:
2019.01.01-től kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha igen, melyik jogviszony alapján? – saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, valamint a saját kft.-jében az ügyvezetői teendőket a társasági szerződésben rögzítettek alapján megbízási díj ellenében látja el, de juttatást ezért nem kap. – saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki a saját kft.-jében heti 36 órában munkaviszonyba dolgozik és e munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket is. köszönettel
Tisztelt szakértő! Az egyik ismerősöm eddig leszázalékolt rokkantnyugdíjas-ellátást kapott. 1955-ös születésű, és most 2019.04.30.-án tölti be az előírt nyugdíjkorhatárt. Ilyenkor mi a teendő? A nyugdíjat hivatalból állapítják meg, vagy kérni kell? Milyen növekedésre számíthat? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy svájci állampolgár, aki a svájci szabályok szerint öregségi nyugdíjasnak számít, Magyarországon céget (kft.-t) alapított. Az ügyvezetést tagi jogviszonyban látja el, magyar adóazonosító jellel rendelkezik. Az lenne a kérdésem, hogy milyen havi adó- és járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Vonatkoznak-e rá, a minimálbér utáni kötelező járulék terhek fizetése? Amennyiben az ügyvezetést munkaviszony kereteiben látná el, úgy milyen adó- és járulékfizetés terhelné? Amennyiben a vállalkozásból osztalékot venne fel, úgy ebben az esetben milyen adókötelezettséggel kell számolni?
A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
2018. 08. hónaptól 40 éves korkedvezményes nyugdíjba részesül az asszisztens. Visszajönne közalkalmazotti jogviszonyba dolgozni és felfüggeszti a nyugdíj folyósítását. Kérdésem, a béréből mit kell vonni? Rá vonatkozik az a lehetőség, hogy 15 százalék szja levonás terheli a bérét vagy mindent vonni kell, és a munkáltatót is terheli a szocho-fizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték