Nyugdíjas január 1-jétől főállású (több mint 32 órás) munkavállalóként látja el az ügyvezetői feladatokat "A" cégben. Ugyanakkor pro bono látja el "B" cég ügyvezetői feladatát. Közismert, hogy "A" cégtől szerzett jövedelme után csupán szja-t kell fizetni, és mint nyugdíjasnak, jár számára a társadalombiztosítás. Kell-e valamit "B" cégben fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Fenti címszó alatt, 2019.01.11-én olvastam válaszát. Azt szeretném kérdezni, alkalmazható-e ez a jogviszony oktatói feladatok ellátására, nyugdíjas esetén, kihasználva az új kedvező szabályokat? Az induló-megszűnő csoportok változó óraszámigényének kielégítésére a munkaidőkeret alkalmazásán túl tud-e javasolni valamilyen megoldást a túlóra/állásidő fizetésének elkerülésére? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Román állampolgár kőműves szakmunkás magyarországi napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén milyen adó- és járulék terhek merülnek fel? Esetleg azonos a magyar nyugdíjas foglalkoztatottal? Elegendő, ha a román nyugdíjas-igazolványát mutatja be szerződéskötéskor? Köszönöm segítő válaszát.
Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Magánszemély nem volt 2018. évben 183 napig nyugdíjas, amikor év közben már nyugdíjas lett, az ekhós jövedelemböl csak 11,1 százalék adót vont le. A NAV állásfoglalása szerint ez nem helyes. A kifizetőnek önellenőrizni kell a 08'as bevallást és új igazolást kiadni az 53-s bevallás elkészítéséhez. Önök szerint?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas tag főállású alkalmazott lett a kft.-nél. A munkaszerződése tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatokat is munkaviszony keretében látja el. Ez esetben kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A másik tag, aki nem ügyvezető, szintén munkaviszonyban van. Ő utána kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: nyugdíjas adószámos magánszemély (nem egyéni vállalkozó) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e? Köszönettel: Oltványi Sándor
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2019. január 1-jén betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Munkaviszonya csak január 11-én szűnt meg. Mivel nem volt az elszámolás időpontjában még határozata a nyugdíjról, ezért minden járulékot levontunk tőle a számfejtés során, mintha nem lett volna még nyugdíjas. A 08-as bevallás is így ment el. Kérdésem az lenne, hogy előleg megállapításáról szóló igazolás elfogadható-e, el lehet-e kezdeni az önellenőrzést? Másik kérdésem, hogy mivel több járulékot vontam le tőle, mint kellett volna (10%+4%+3%), és ez az összeg a NAV felé be is lett fizetve, nekünk mint munkáltatónak vissza kell kérnünk az adóhivataltól a dolgozó részére kiutalt különbözetet? Vagy azt automatikusan, az önellenőrzés után visszafizetik? Válaszukat megköszönöm!
Kérdésem a következő: 8/53 foglalkozási kód mellett a 2018. év után megállapított eho maximum 450 ezer forint, az osztalék kifizetése a mérleg elfogadása után 2018 tavaszán történik meg; úgy gondolom, erre még a régi szabályok vonatkoznak. Az esetleges 2019. évi osztalék kifizetése után – mivel nem kell fizetni a személyes közreműködés után szochót, ilyen kifizetés éves szinten például 6 360 000 forint, az esetleges 2019. évi osztalék mondjuk 10 000 000 forint, hogyan alakul ez a teher, már nincs nyugdíjjárulék és 7500 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék.
Tisztelt Szakértő! Az öregségi nyugdíjas jövedelme szochomentes-e, ha mint a részvénytársaság elnökségi tagja, havonta tiszteletdíjban részesül?
Tisztelt Szakértő! A bt. saját jogú nyugdíjas beltagja az ügyvezető. Köthet-e nulla forint díjazással munkaszerződést a bt.-vel, és így mentesülne a egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól?
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény szerint egyes tevékenységek, jövedelmek, jogviszonyok esetén a főszabállyal ellentétben nem kell a kifizetőknek szochót fizetniük. Cikkünkben e kivételek között tallózunk.
Sorozatunk második részében további speciális juttatások, kifizetések kiva alapjába tartozásának kérdését vizsgáljuk meg: saját jogú nyugdíjas béren kívüli és egyes meghatározott juttatása, egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján kifizetett bér, ekho adózási mód szerint kezelt kifizetések.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknek 2019. 01. 01-tjéől a tagja és egyben ügyvezetője is rokkantsági ellátásban részesül (43%). Nyugdíjasnak számít? Ha nem, milyen biztosítási jogviszonynak kell jelenteni a T1041-en? Ha nyugdíjasnak számít és máshol 4 órás munkaviszonyban van, kell utána fizetni a 7500 forintot? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő, nem ügyvezető nyugdíjas tagjának foglalkoztatásában kérném a segítségüket. Ha a nyugdíjas tag személyesen közreműködik, akkor a kifizetett jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 15 százalékos szja-t és 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni? Ha ugyanezen nyugdíjas tagot munkaviszonyban foglalkoztatjuk ugyanezen tevékenységre, akkor csak 15 százalékos szja-t kell vonni tőle, egyéb fizetendő nincs utána? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték