Katából nyugdíjba Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2018.04.03-tól nyugdíjas lett a nők 40 évével. A kérdésem az lenne, hogy áprilisra a 75 000 forint katát vagy a 25 ezer forintot kell megfizetnie?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2018.04.03-tól nyugdíjas lett a nők 40 évével. A kérdésem az lenne, hogy áprilisra a 75 000 forint katát vagy a 25 ezer forintot kell megfizetnie?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjba vonuló dolgozó 2015. évben, kilépése előtt megkapta a cég szabályzata szerint őt megillető törzsgárdajutalmat. Ezt az összeget később a vezetés felülbírálta, és 2017 decemberében különbözeti összeg kifizetését rendelte el, mely összeg abban a hónapban ki is lett fizetve. A járulék- és adólevonás a kifizetés időpontjában érvényes szabályoknak megfelelően megtörtént, a havi '08-as bevallásba is bekerült. A 2017. évre kiadott igazolásban szerepeltettük a különbözeti összeget, és kiadtuk az érintett részére. Dolgozó ezt követően jelezte ezt az utólagos kifizetést a nyugdíjintézet részére, és kérte ezen összeg beszámítását a nyugdíjába. Kérdés: a fent leírtak alapján, munkáltatói oldalról van-e egyéb teendő annak érdekében, hogy a dolgozó nyugdíját az utólagos kifizetés figyelembevételével átszámolják, és új összeget állapítsák meg? Köszönettel.
A hatályos társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően öregségi teljes nyugdíj annak a személynek állapítható meg, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárát, rendelkezik legalább 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől az öregségi nyugdíj megállapításra kerül nem áll biztosításra kötelező jogviszonyban.
TISZTELT Szakértő(nő)! Kérdésünket kiegészítjük azzal, hogy a kérdésben jelzett megbízási jogviszonyos munkát a munkatársunk a 36 órát meghaladó főállása/munkaviszonya mellett végezte el és az Oktatási Hivatal által kiadott igazolásban nincs feltüntetve, hogy ez ténylegesen hány órai munkavégzést jelentett, így szerintünk nincs jogalap az Oktatási Hivatal "Összevont igazolásának" felülbírálatára!
Az utóbbi években egyre jobban elterjedt a munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása. Ezzel kapcsolatban számos munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a részmunkaidő hátrányosan érintheti-e őt a majdani nyugdíjazása során.
Más személy vagy szerv is teljesítheti a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Mikor éri meg, és mikor nem?
1958-as születésű nő esetén beszámítanak-e nappali tagozatos főiskolai évek a 40 éves munkaviszonyhoz a nyugdíjszámításnál? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Mikor van lehetőség öregségi nyugdíj megállapítására? Melyek a kedvezményes nyugdíjazás feltételei? Mi vehető figyelembe és mi nem jogosultsági időként? Írásunkban összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Tisztelt Szakértő! A napi 2 órás foglalkoztatás milyen módon számít bele a szolgálati időbe, ha nőként szeretném igénybe venni a 40 év utáni nyugdíjazás lehetőségét, illetve az őstermelői jogviszony miként számítható be? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: nyugdíjas egyéni vállalkozónak kata megfizetése mellett van-e olyan összeghatára, ami felett elvonják a nyugdíját? Illetve a vállalkozásban kiszámlázott összeg befolyásolja ezt az összeghatárt, egyáltalán figyelembe kell-e venni a nyugdíj folyósítása miatt? Válaszát köszönöm.
A Magyar Közlöny 2018/32. számában megjelent 35/2018. számú kormányrendeletben kihirdették az idei, úgynevezett valorizációs szorzókat. Így nincs akadálya a 2018. évben nyugdíjba vonulók nyugellátása végleges megállapításának.
Dolgozónk 2017. június 12. óta táppénzes állományban van. (A 2017. évről még megmaradt 12.nap szabadsága.) 2018. január 1-jétől továbbra is táppénzes állományban van. A betegségből nem épül fel. 2018. április 30-án eléri a rá irányadó nyugdíj korhatárt. Nyugdíjazást ezen időponttól igénybe kívánja venni. A fennmaradó szabadságát a táppénz felfüggesztésével a nyugdíjkorhatárig vagy szabadságmegváltás címén célszerű rendezni. Szabadságmegváltás esetén milyen fizetési kötelezettség terheli a dolgozót és a munkáltatót? Köszönöm megtisztelő válaszát.
A lopott vagyon visszajár – mondta Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje programbeszédében. Bejelentette: győzelmük esetén antikorrupciós ügyészséget hoznak létre, és vagyonelkobzásokkal szerzik vissza a fideszes haveroknak és családtagoknak átjátszott közpénzt. Mindezt jogállami, legális módszerekkel tervezik végrehajtani, írja a hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! Megkaptam a kormányhivataltól az adategyeztetési eljárásról a végzést, melyben szerepelnek a biztosításban töltött idők és külön táblázatban a kereseti, jövedelmi adatok. Ez utóbbi táblázatnak része a levont és befizetett nyugdíjjárulék is. Viszont az általam fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem szerepeltetik sehol sem. Holott 2010. év végén azért mondtam le az ott felgyűlt nem is kevés összegről, hogy a majdani nyugdíjam megállapításakor ez a megtakarítás is beszámításra kerüljön. Amikor majd a részemre járó nyugdíjat számolják ki (kb. 12 év múlva), akkor csak azokból az adatokból indulnak ki, melyek ebben a táblázatban szerepelnek vagy figyelembe veszik a magánnyugdíjpénztárba annak idején befizetett összegeket is? Most már nem vagyok pénztártag, és mivel az akkori befizetéseim visszakerültek az államhoz, olyan, mintha nem is lettem volna, így a táblázatban akkor lettek volna helyesek az adatok, ha a teljes levonást tartalmazza. A nyugdíj megállapításánál jelentősége lesz ezeknek a számoknak, vagy nem kell aggódnom azért, mert a keresetemből levont járulékok egy részét a táblázat nem mutatja? Válaszát előre is köszönöm!
A rossz idő ellenére tömegesen vonultak utcára a nyugdíjasok szerte Spanyolországban csütörtökön, hogy követeljék: a kormány emelje fel a nyugdíjak összegét, arányosan az infláció mértékével.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől