Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
Kedves szakértő! Romániában jogosult lenne munkavállalónk nyugdíjra, ugyanakkor Magyarországon, ha meg lesz a 20 éve, itt is jogosult lehetne nyugdíjra? A korhatár betöltése után szeretne mindkét országból külön-külön nyugdíjat kapni. Lehetséges ez?
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz került egy egyéni vállalkozó, aki – főként a magasabb nyugdíj reményében – évek óta magasabb jövedelem után fizeti meg a járulékokat, mint a garantált bérminimum. Az Adózóna egyik korábbi kérdésre adott válaszában (https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Amikor_az_is_baj_ha_a_vallalkozo_tobb_jarul_MODQK0) azt olvastam, hogy "a Tbj. 29. paragrafus (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, az átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot átalányban megállapított jövedelme, de havonta minimum a minimálbér alapul vételével köteles megfizetni. A vállalkozónak nincs módja ettől eltérő (magasabb) összeg után nyugdíjjárulékot fizetni, és így magasabb nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerezni. Nyilatkozattal magasabb összegű járulékfizetést kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy az eva szerinti adózást választó egyéni vállalkozó vállalhat." A kérdéses egyéni vállalkozó tételes költségelszámolással állapítja meg a jövedelmét. A HVG TB-különszámában az szerepel, hogy a járulék alapja "legalább" a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, ami számomra azt jelzi, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet. Azonban a 1858-as bevallásban valóban csak az evás vállalkozó és az őstermelő nyilatkozhat magasabb járulékalapról. Jogszabályokból nem tudom egyértelműen kihámozni, hogy a tételes költségelszámolású egyéni vállalkozó esetében mi a helyzet. Fizethet magasabb kivét után járulékot? És ha igen, akkor ez mióta lehetséges? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 40 évet meghaladó nyugdíjjogosultsági szolgálati idővel rendelkező nő munkavállaló 2018. augusztus 1-jéig visszamenőleg kérelmezi a nyugdíja megállapítását . Hogyan vonatkozik a Tbj. 83/B paragrafusa szerinti jövedelemkorlát (a minimálbér 18-szorosa) az augusztus hónaptól megszerzett jövedelmére akkor, ha a visszamenőleges kérelmet 1.) 2018. november 10-én vagy 2.) 2019. január 10-én nyújtja be? Ez idő alatt a munkavállalótól a munkabére utáni járulékok levonásra és megfizetésre kerültek. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2015 elején nyugdíjba mentem, jelenleg nyugdíj mellett végzem a vállalkozásomat. 1980-ban lettem kisiparos, majd vállalkozó a 90-es évek elején, amikor jogszabály miatt váltottunk foglalkozási formát. A kisipari tevékenység alatt a járulékot csekken fizettük. A nyugdíjszámítás során az 1989-90., 91., 92-93. éveket nem vették figyelembe azzal, hogy nem fizettem járulékot. Időközben, de már jóval a fellebbezési határidő után megtaláltam a befizetési csekkeket, a másolatokat elküldtem a tb szervhez, illetve azóta több helyre, de az ügy mindig visszakerül a tb szervhez, akik viszont, arra hivatkozva, hogy a fellebbezési idő lejárt, nem foglalkoznak ügyemmel. Kérdésem: van-e valami lehetőség nyugdíjam újraszámolására, vagy ha nincs, a befizetett összeg visszafizetésére, figyelembe véve az eltelt időszak inflációját és kamatait.Válaszát köszönettel várom!
Az idősek arányának emelkedése a XXI. század európai országainak legmeghatározóbb demográfiai folyamata, amely egyéni és társadalmi szinten is számos kihívást tartogat. A WHO definíciója szerint az aktív idősödés azt jelenti, hogy az életminőség ebben az életszakaszban is javítható, s fenntartható az önállóság, a szabadidő tartalmas eltöltése – írja a napi.hu.
Az LMP törvényjavaslattal változtatna a nyugdíjprémium számításának gyakorlatán a kisnyugdíjasok érdekében – közölte a párt frakcióvezető-helyettese vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szakértő! 2 fő német állampolgár áttelepült Magyarországra, van regisztrációs kártyája, lakcímkártyája. Az egyik állampolgárnak megszűnt a külföldi biztosítási jogviszonya, itt Magyarországon fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A másik állampolgárnak megmaradt a külföldi biztosítása. Annak az állampolgárnak, akinek megmaradt a külföldi jogviszonya, a nyugdíja több összetevőből áll. Kap állami nyugdíjat + szakmai tagok szervezetétől (könyvvizsgálók nyugdíjalapjából) nyugdíjat, valamint társasági nyugdíjalapból kap nyugdíjat. Ez utóbbit nem csak havonta kapja, de egy egyszeri járandóság is jár neki. Ezekkel a jellemzőkkel a kettős adózás elkerülése miatt milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik külföldön és Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha 2018 .01. 20-án betöltötte a férjem az öregségi nyugdíjkorhatárt, előtte rokkantsági ellátásban részesült, akkor nem kértük az újraszámolást, azt utólag megtehetjük? Köszönöm válaszát.
A nyugellátás megállapítása során elsődlegesen a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásának adataiból kell kiindulni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek által nem igazolt szolgálati időt, korkedvezményre jogosító időt, valamint az együttélés, a magyarországi tartózkodás tényét tanúkkal is alá lehet támasztani.
A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – ezt állapítja meg az Aegon idei nyugdíjfelkészültségi kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.
Az X-generáció jelentős része szerint az 1980-1994 között születettek csak rövid távon gondolkodnak pénzügyeikről, nem takarékoskodnak és idősödő szüleik nem számíthatnak az ő anyagi támogatásukra – derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A már nyugdíjas szülőkkel rendelkező Y-osok fele támogatja nyugdíjas szüleit, egyötödük pedig már félre is tesz saját nyugdíjas éveire. Az Y-generáció jelentős része tehát egyéb megtakarítási céljai mellett már aktívan foglalkozik a nyugdíj-előtakarékossággal is – írja a napi.hu.
Mihez kell igazítani a Magyarországra áttelepült ukrán nyugdíjas itteni nyugdíját: a nyugdíjazást megelőzően legutolsó, vagy a leghosszabb ideig betöltött munkakör keresetéhez? Ez volt egy per tárgya a nyugdíjas és a társadalombiztosítási szervek között. Az esetet a Kúria, majd e testület normakontroll-vizsgálati kérelme alapján az Alkotmánybíróság is tárgyalta.
Tisztelt Szakértő! A dolgozó több mint 43 év munkaviszonnyal rendelkezik, most nyugdíjba szeretne menni (az egyéb feltételek a nyugdíjba vonulásához megvannak), de év végén még kapni fog jubileumi jutalmat, és emiatt nem tudja eldönteni, hogy 2018. december 31. vagy 2019. január 1. napjával kérje-e a nyugdíjazását. Tanácsot szeretnék kérni, számára melyik lenne a kedvezőbb időpont a nyugdíj összegének megállapítása szempontjából. Köszönöm a válaszát!
A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt, amelyekre való felkészülés nem kis fejtörést fog okozni az érintetteknek. Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban. Szakértőnk rábukkant egy adóhatóság által megválaszolt adózási kérdésre, amely minden vállalkozás számára érdekes megállapítást tartalmaz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték