hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katások nyugdíja: így számít a szolgálati időnél, ki, mennyit adózik

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

A kisadózók társadalombiztosítási ellátásával több írásunkban foglalkoztunk már. Ezúttal a témára egy olvasónk kérdése kapcsán térünk vissza, aki a "Katásként is gondoljon a nyugdíjas évekre!" című, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által küldött tájékoztató levél alapján kérte a kisadózó jogosultsági idejével összefüggő aggályának eloszlatását.

A kérdésnek további aktualitást ad az is, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének változásával egy időben módosult a főállású kisadózó ellátási alapja. (A nem főállású, havi 25 ezer forint kata fizetésére kötelezett vállalkozó továbbra sem biztosított, és e jogviszonya alapján továbbra sem illeti meg semmilyen társadalombiztosítási ellátás.) Ennek megfelelően július 1-jétől a havi 50 ezer forintos katához 98 100, míg havi 75 ezer forintos katához 164 ezer forintos ellátási alap társul. Ez utóbbi meghaladja a minimálbér (149 ezer forint) összegét, ám az előbbi, még mindig jócskán alatta marad. Mi következik ebből a kisadózó majdani nyugellátását illetően?

Egyértelműen az, hogy a kisadózás tartama a majdani társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából kedvezőtlenebb időszak, mint a minimálbéres munkaviszony vagy az általános szabályok szerint adózó vállalkozó minimum járulékfizetéssel lefedett ideje.

Egyrészt az alacsony ellátási alap nyilvánvalóan „lefelé húzza” a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét. Minél hosszabb ez az időszak az átlagkereset-számítási időszakon belül (ami főszabályként 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig tart), annál nagyobb mértékben jelentkezik a hatása.

Másrészt a minimálbért el nem érő összeg miatt alkalmazni kell az arányos szolgálati időszámítás szabályát a nyugdíj összegének meghatározása során. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. szakasza értelmében, ha (az egyes) biztosítási jogviszonyban álló személynek (ideértve a kisadózót is) elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a törvény 20. paragrafusának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.  

Ezen szabály alkalmazása alapján a havi 50 ezer forint adót folyamatosan fizető kisadózó személy szolgálati ideje 2019-ben a következők szerint alakul:

(6 x 94 400) + (6 x 98 100) = 1 155 000 forint
12 x 149 000 = 1 788 000 forint
1 155 000/1 788 000 x 365 = 236 (nap)

Tehát az érintett 2019-ben 365 nap helyett kisadózóként csak 236 nap szolgálati időt szerez. Ez a veszteség szintén a nyugdíj összegét érinti negatívan, hiszen az az öregségi nyugdíj havi összegét az alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százaléka adja. Minél kevesebb a szerzett szolgálati idő, annál alacsonyabb a hozzá tartozó százalékérték.

Ugyanakkor az arányos szolgálatiidő-számítás nem érinti a nyugdíjjogosultságot: sem az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év, sem pedig a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő vonatkozásában. Ebből a szempontból 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati időnek, illetve 1 nap jogosultsági időnek minősül.

Így például az a hölgy, aki 39 év jogosultsági időt tudhat magáénak 2018. december 31-éig, főállású kisadózóként havi 50 ezer forint katát fizetve 2019-ben megszerezheti a hiányzó 40. évét, miközben – ahogy láttuk – csak 236 nappal gyarapodik a szolgálati ideje.

Összességében a főállású kisadózás a majdani társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából nem optimális választás. A hátrány a magasabb (75 ezer forintos) kata fizetésével mérsékelhető.

Szintén csökken a veszteség, ha a biztosított kisadózói jogviszonya mellett rendelkezik további biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal (például részmunkaidős munkaviszonnyal vagy megbízási jogviszonnyal). Ezek teljessé tehetik a szolgálati időt, illetve e jövedelmek is beleszámítanak a nyugellátás alapjába.

Ugyancsak javít a vázolt helyzeten, ha a vállalkozó olyan társadalombiztosítási, szociális vagy családtámogatási ellátásban részesül, amelyből nyugdíjjárulékot kell levonni. E körbe tartozik például az ápolási díj, a gyes, vagy éppen a rehabilitációs ellátás. Ezek teljes szolgálati időt jelentenek, összegük nyugdíj alapjául szolgálhat.

Ugyanakkor, ha a figyelembe vételük előnytelen, akkor a kereseti átlag megállapításánál az ezen időszakban szerzett jövedelmeket (az ellátás nyugdíjköteles részét, plusz a keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék-alapot, tehát jelen esetben az ellátási alapot) nem veszik figyelembe.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
Ruszin Zsolt

Számomra rejtélyes, hogy a nyugdíjbiztosító szakemberei miért nem tettek azért az elmúlt évtizedben, hogy a szolgálati idő nem 2 dolgot jelentsen. Miért kell a nyugdíj összegének arányosításátá "szolgálati idő"-nek hívni?

kbujdoso

1997. évi LXXXI. törvény

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi mint céges autó

Nagy Norbert

adószakértő

Zárt végű pénzügyi lízing

Nagy Norbert

adószakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X