A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 43. szakasza rögzíti, hogy nyugellátás megállapítása során a szolgálati időt, illetve kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.
Svédországban élő olvasónkban felmerült a kérdés, hogy Magyarországról érkező nyugdíjára a svéd adóhatóság kivethet-e személyi jövedelemadót. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A Bankmonitor megállapításai szerint a férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak jó nyugdíjra, míg a nőket komolyabban fenyegeti az időskori nélkülözés veszélye. Emiatt a nőknek kiemelten fontos egy betonbiztos pénzügyi stratégiával készülni az idős korra, olvasható a Bankmonitor honlapján.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az emberek túlnyomó többsége igénybe is veszi a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíj megállapítását.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt saját jogú nyugellátás megállapítására csak a nőknek van lehetőségük. A hétköznapi nevén csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátás jogosultságának azonban szigorú jogszabályi feltételei vannak. Cikkünkben összefoglaltuk a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő!
A februári ellátással együtt hétfőn utalják az emelt összegű 13. havi nyugdíjat is – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán közzétett videójában, közölte az MTI.
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték