Év végéhez közeledve ismételten sokan teszik fel a kérdést, hogy bár már 2023 decemberében is rendelkeznek a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, mégis mikortól éri meg igénybe venni az öregségi nyugdíjat. Még az idei évi vagy a jövő évi nyugdíj-megállapítás eredményez-e magasabb összegű kezdő nyugdíjat számukra?
November 20-án az 508/2023. kormányrendelettel kihirdették a 2024. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét, ami befolyásolja a járulék- és szocho-kötelezettségeket is. Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat (a november 30-ai közlönyben hirdették ki a 2023. évi LXXXIII. és a 2023. évi LXXXIV. törvényt), míg a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségeit 2025-től szigorító, már nyilvánosságra hozott csomag elfogadását elhalasztották.
Mire jók a valorizációs szorzók? Egy 2023-ban várhatóan nyereséges egyéni vállalkozó, aki 2024-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, vállalkozói kivét formájában vagy osztalékként vegye ki a pénzét? Befolyásolja ez a nyugdíját? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A Magyar Közlöny 172. számában kihirdették a 2024. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. kormányrendelet Magyar Közlöny 2023. évi 172. számában.
Nyugdíj előtt álló munkavállaló adategyeztetést kért a nyugdíjintézettől. Kiderült, hogy az 1995.01.01-1998.12.31. közötti időszakra vonatkozóan nincs adat arról, hogy levonták tőle a nyugdíjjárulékot, a volt munkáltatónál sincsenek meg a papírok, és azokat a munkavállaló sem őrizte meg. A munkaviszony látható a nyugdíjintézet rendszerében. Hogyan tudja igazolni a munkavállaló, hogy fizette a nyugdíjjárulékot, hogy beszámítsák ezt az időt a nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Közeledve az év végéhez több esetben teszik fel azt a kérdést, hogy a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások mellett eddig szerzett keresőtevékenységből származó keresetek alapján szüneteltetésre kerül-e a nyugellátás vagy sem. A kérdések alapján egyértelműnek látszik, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában azzal a ténnyel sem, hogy nyugdíjban részesülnek-e vagy csupán nyugdíjszerű ellátásban.
Édesapám évek óta rokkantsági ellátásban részesül. Idén betöltötte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjas lett. A visszamenőleges nyugdíjemelést most novemberben nem kapta meg. A törvény szerint megilleti őt? Hiszen már tavaly is nyugdíjszerű ellátásban részesült – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Problémát jelent-e, ha egy munkavállaló nyugdíjának visszamenőleges megállapításakor az érintett időszakban táppénzt vett igénybe? Visszavonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a kifizetett táppénzt? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Sokasodhatnak az adózók, de az adóhatóság feladatai is, ha az Országgyűlés elfogadja az október 31-én benyújtott T/5893-as számú őszi adócsomagot.
A legújabb családtámogatási és gazdasági intézkedésekről, a nyugdíjasok támogatásáról szóló kérdésekre válaszolt a kormányszóvivő a 25. kormányinfó+ keretében szombaton a közösségi oldalán. Szentkirályi Alexandra kiemelte, a beérkezett kérdések azt mutatják, hogy fontos a biztonság, a kiszámíthatóság a családok számára.
Az időskori anyagi biztonság megalapozásához kulcsfontosságú egy céltudatosan megtervezett nyugdíjmegtakarítási stratégia. Sokan vállalják a havi 30 ezer forintos befizetést, ezért most kiszámoltuk, mai értéken mennyi pénzre számíthatnak ők nyugdíjba vonulás után – derül ki a Bankmonitor.hu elemzéséből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték