A társadalombiztosításban az a hír, hogy lényegében alig változott valami. Holott nem így indultak a parlamenti folyamatok. Még az őszi adócsomagban is szerepeltek azok a változatok, amelyek jelentős többletterheket zúdítottak volna a vállalkozókra, igaz, csak 2025-től. Aztán az utolsó pillanatban megfutamodtak a jogalkotók. Válogatásunk egyik írása tartalmazza a "mi lett volna, ha" szabályait is. Lehet, hogy nem érdemes elfelejteni őket.
A 2023-as év értékelése kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök nehéz évnek értékelte nemzetközi sajtótájékoztatóján a záródó és az előttünk álló évet.
A nyugdíjigények elbírálása során, a szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni. Mi történik, ha valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy jogosult nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, de a társadalombiztosítási nyilvántartásból hiányoznak kereseti, illetve szolgálati időt alátámasztó adatok?
Olvasónk azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, hogy mire figyeljen egy átalányadózó egyéni ügyvéd a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, aki most táppénzen van, és várhatóan táppénz után/alatt tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolta meg a kérdéseket.
Év végéhez közeledve ismételten sokan teszik fel a kérdést, hogy bár már 2023 decemberében is rendelkeznek a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, mégis mikortól éri meg igénybe venni az öregségi nyugdíjat. Még az idei évi vagy a jövő évi nyugdíj-megállapítás eredményez-e magasabb összegű kezdő nyugdíjat számukra?
November 20-án az 508/2023. kormányrendelettel kihirdették a 2024. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét, ami befolyásolja a járulék- és szocho-kötelezettségeket is. Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat (a november 30-ai közlönyben hirdették ki a 2023. évi LXXXIII. és a 2023. évi LXXXIV. törvényt), míg a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségeit 2025-től szigorító, már nyilvánosságra hozott csomag elfogadását elhalasztották.
Mire jók a valorizációs szorzók? Egy 2023-ban várhatóan nyereséges egyéni vállalkozó, aki 2024-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, vállalkozói kivét formájában vagy osztalékként vegye ki a pénzét? Befolyásolja ez a nyugdíját? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A Magyar Közlöny 172. számában kihirdették a 2024. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. kormányrendelet Magyar Közlöny 2023. évi 172. számában.
Nyugdíj előtt álló munkavállaló adategyeztetést kért a nyugdíjintézettől. Kiderült, hogy az 1995.01.01-1998.12.31. közötti időszakra vonatkozóan nincs adat arról, hogy levonták tőle a nyugdíjjárulékot, a volt munkáltatónál sincsenek meg a papírok, és azokat a munkavállaló sem őrizte meg. A munkaviszony látható a nyugdíjintézet rendszerében. Hogyan tudja igazolni a munkavállaló, hogy fizette a nyugdíjjárulékot, hogy beszámítsák ezt az időt a nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Közeledve az év végéhez több esetben teszik fel azt a kérdést, hogy a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások mellett eddig szerzett keresőtevékenységből származó keresetek alapján szüneteltetésre kerül-e a nyugellátás vagy sem. A kérdések alapján egyértelműnek látszik, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában azzal a ténnyel sem, hogy nyugdíjban részesülnek-e vagy csupán nyugdíjszerű ellátásban.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték