Miért csak 1988. január 1-jétől veszik figyelembe a jövedelmet? Előtte is volt járulékfizetéses időszak. Mi lesz az előzőleg befizetett járulékkal? Kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Az induló nyugdíj (továbbá korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék – ellátások) kiszámításánál, a hatályos nyugdíjbiztosítási szabályok szerint, az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Természetesen a régi keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent az idei valorizációs szorzókat kihirdető kormányrendelet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 43. szakasza rögzíti, hogy nyugellátás megállapítása során a szolgálati időt, illetve kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.
Svédországban élő olvasónkban felmerült a kérdés, hogy Magyarországról érkező nyugdíjára a svéd adóhatóság kivethet-e személyi jövedelemadót. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A Bankmonitor megállapításai szerint a férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak jó nyugdíjra, míg a nőket komolyabban fenyegeti az időskori nélkülözés veszélye. Emiatt a nőknek kiemelten fontos egy betonbiztos pénzügyi stratégiával készülni az idős korra, olvasható a Bankmonitor honlapján.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az emberek túlnyomó többsége igénybe is veszi a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíj megállapítását.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt saját jogú nyugellátás megállapítására csak a nőknek van lehetőségük. A hétköznapi nevén csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátás jogosultságának azonban szigorú jogszabályi feltételei vannak. Cikkünkben összefoglaltuk a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték