hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ekkor szünetel a nyugdíj, korhatár előtti ellátás: kereseti korlátok

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő
2

Minden év végéhez közeledve megsokszorozódnak azok a kérdések, amelyek a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátásoknak az ellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatti szüneteltetésére vonatkoznak.

A kérdésekkel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az érintett személy egyáltalán nyugdíjasnak minősül-e, vagy csak nyugdíjszerű, ún. korhatár előtti ellátásban részesül. Ugyanis a 2020. július 1-jétől hatályba lépett járulékfizetési szabályok alapján a keresőtevékenységből származó társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereset összegének mértéke – ún. keresetkorlát – miatti kötelező ellátás szüneteltetés kizárólag a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyeket érinti, érintheti. A nyugdíj melletti munkavégzésből származó kereset mértéke nincs hatással a saját jogú nyugdíjas személyek nyugellátásának folyósítására tekintettel arra, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés alapján már nem válnak biztosítottá, és ennek alapján a kereseteikből társadalombiztosítási járulékfizetés sem történik, ami azt is jelenti, hogy ha a keresőtevékenységet nem közszolgálati típusú jogviszony keretében végzik, gyakorlatilag összeghatár nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.

Olvassa el az Adózóna „Milyen feltételei vannak a nők 40 nyugdíjnak? Nézzünk példákat!”, „Őszi adócsomag: a szochokedvezmények várható változásai” és a „Nők40 nyugdíj vs. további munkavállalás – pedagógusként melyiket érdemes választani?” című írását!

Saját jogú, azaz öregségi nyugdíjas státusszal kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt – jelenleg 65. életév – betöltött nyugdíjban részesülő személy, illetve nők esetében az ún. „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek rendelkezhetnek. Az előzőekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a nyugdíjas státusz abban az esetben is fennáll, amennyiben a megállapított nyugdíj folyósítását bármely oknál fogva szüneteltetik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, keresőtevékenység végzésénél mely ellátások mellett kell figyelembe venni a  keresetkorlátot, illetve mi történik a korlát túllépése esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Winkler Róbert

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a létesítendő jogviszony megfelel a TnyR. 73/B. § szerinti feltételeknek, úgy abban az esetben a jogviszony jellege – Khtv. 11/A. §, Tny. 83/C. § szerinti – miatti kötelező ellátás szüneteltetése alól mentesülni fog, tehát az ellátása e jogcímen nem kerülhet szüneteltetésre, ugyanakkor a jogviszonyból származó kereseteket a keresetkorlát miatti szüneteltetés tekintetében figyelembe kell venni mivel a Khtv. 11. §-a a Tny. 83/C. § miatti szüneteltetés időtartama alatt szerzett keresetek figyelmen kívül hagyását írja elő. A mentesítés miatt tehát az ellátása a Khtv. 11/A. § és Tny. 83/C. § szerint nem szünetel, ezért a kereseteket figyelembe kell venni.
A jogviszony létesítését a nyugdíjfolyósító szervnek Ön köteles bejelenteni, egyúttal célszerű csatolni a mentesítést alátámasztó munkáltatói nyilatkozatot is. Szintén köteles majd bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, ha az ellátása melletti keresőtevékenységeiből származó keresetei éven belül elérték a keresetkorlátot. (minimálbér 18-szorosa). A bejelentéseket a jogviszony létesítését, illetve a keresetkorlát elérését követő 15 napon belül kell megtennie. A munkáltatónak a bevallási kötelezettségének kell eleget tennie, a kereseteiből pedig, mivel a szolgálati járandóság nem minősül saját jogú nyugdíjnak, a jogszabályban előírt általános járulékokat kell levonnia és megfizetnie.

parkolopalya

TC!

A "https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/korhatar_elotti_ellatas_szolgalati_jarandos_JPFNF5"cikkben a szolgálati járadékosok is érintettek.
A kérdésem ezzel kapcsolatosan: Aki szolgálati járadékos és állami fenntartású középiskolában, szakképző intézményben oktatói feladatokat lát el munkavllalói szerződés alapján, az a 168/1997. Korm. rendelet 73/B szakaszában foglaltak szerint mentesül a szolgálati járadék felfüggesztésétől, vagyis a járadékát és a fizetését is megkapja, az összeghatár értékétől függetlenül. Ha azonban a főállása mellett még megbízási szerződés alapján további feladatokat lát el, más munkáltató részére - mely egyébként szintén oktatási jellegű, szakképző iskolában ellátandó feladat - akkor az ott szerzett jövedelem esetében a minimálbér 18-szoros számítása hogyan történik? (Beszámít a főállásban szerzett jövedelem is, vagy attól függetlenül a megbítási szerződés alapján szerzett jövedelem nem lépheti át a korlátot?

Egyéltalán, ha szolgálati járadékoskét szakképző intézményben elhelyezkedem, akkor milyen szabályokat kell küvetnem, van-e bejelentési kötelezettségem valahová?

Üdv. Virág József

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi pótlék / koszovói állampogár

Széles Imre

tb-szakértő

Kapcsolt vállalkozások minősítése

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink