hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ekkor szünetel a nyugdíj, korhatár előtti ellátás: kereseti korlátok

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő
2

Minden év végéhez közeledve megsokszorozódnak azok a kérdések, amelyek a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátásoknak az ellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatti szüneteltetésére vonatkoznak.

A kérdésekkel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az érintett személy egyáltalán nyugdíjasnak minősül-e, vagy csak nyugdíjszerű, ún. korhatár előtti ellátásban részesül. Ugyanis a 2020. július 1-jétől hatályba lépett járulékfizetési szabályok alapján a keresőtevékenységből származó társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereset összegének mértéke – ún. keresetkorlát – miatti kötelező ellátás szüneteltetés kizárólag a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyeket érinti, érintheti. A nyugdíj melletti munkavégzésből származó kereset mértéke nincs hatással a saját jogú nyugdíjas személyek nyugellátásának folyósítására tekintettel arra, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés alapján már nem válnak biztosítottá, és ennek alapján a kereseteikből társadalombiztosítási járulékfizetés sem történik, ami azt is jelenti, hogy ha a keresőtevékenységet nem közszolgálati típusú jogviszony keretében végzik, gyakorlatilag összeghatár nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.

Olvassa el az Adózóna „Milyen feltételei vannak a nők 40 nyugdíjnak? Nézzünk példákat!”, „Őszi adócsomag: a szochokedvezmények várható változásai” és a „Nők40 nyugdíj vs. további munkavállalás – pedagógusként melyiket érdemes választani?” című írását!

Saját jogú, azaz öregségi nyugdíjas státusszal kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt – jelenleg 65. életév – betöltött nyugdíjban részesülő személy, illetve nők esetében az ún. „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek rendelkezhetnek. Az előzőekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a nyugdíjas státusz abban az esetben is fennáll, amennyiben a megállapított nyugdíj folyósítását bármely oknál fogva szüneteltetik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, keresőtevékenység végzésénél mely ellátások mellett kell figyelembe venni a  keresetkorlátot, illetve mi történik a korlát túllépése esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Winkler Róbert

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a létesítendő jogviszony megfelel a TnyR. 73/B. § szerinti feltételeknek, úgy abban az esetben a jogviszony jellege – Khtv. 11/A. §, Tny. 83/C. § szerinti – miatti kötelező ellátás szüneteltetése alól mentesülni fog, tehát az ellátása e jogcímen nem kerülhet szüneteltetésre, ugyanakkor a jogviszonyból származó kereseteket a keresetkorlát miatti szüneteltetés tekintetében figyelembe kell venni mivel a Khtv. 11. §-a a Tny. 83/C. § miatti szüneteltetés időtartama alatt szerzett keresetek figyelmen kívül hagyását írja elő. A mentesítés miatt tehát az ellátása a Khtv. 11/A. § és Tny. 83/C. § szerint nem szünetel, ezért a kereseteket figyelembe kell venni.
A jogviszony létesítését a nyugdíjfolyósító szervnek Ön köteles bejelenteni, egyúttal célszerű csatolni a mentesítést alátámasztó munkáltatói nyilatkozatot is. Szintén köteles majd bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, ha az ellátása melletti keresőtevékenységeiből származó keresetei éven belül elérték a keresetkorlátot. (minimálbér 18-szorosa). A bejelentéseket a jogviszony létesítését, illetve a keresetkorlát elérését követő 15 napon belül kell megtennie. A munkáltatónak a bevallási kötelezettségének kell eleget tennie, a kereseteiből pedig, mivel a szolgálati járandóság nem minősül saját jogú nyugdíjnak, a jogszabályban előírt általános járulékokat kell levonnia és megfizetnie.

parkolopalya

TC!

A "https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/korhatar_elotti_ellatas_szolgalati_jarandos_JPFNF5"cikkben a szolgálati járadékosok is érintettek.
A kérdésem ezzel kapcsolatosan: Aki szolgálati járadékos és állami fenntartású középiskolában, szakképző intézményben oktatói feladatokat lát el munkavllalói szerződés alapján, az a 168/1997. Korm. rendelet 73/B szakaszában foglaltak szerint mentesül a szolgálati járadék felfüggesztésétől, vagyis a járadékát és a fizetését is megkapja, az összeghatár értékétől függetlenül. Ha azonban a főállása mellett még megbízási szerződés alapján további feladatokat lát el, más munkáltató részére - mely egyébként szintén oktatási jellegű, szakképző iskolában ellátandó feladat - akkor az ott szerzett jövedelem esetében a minimálbér 18-szoros számítása hogyan történik? (Beszámít a főállásban szerzett jövedelem is, vagy attól függetlenül a megbítási szerződés alapján szerzett jövedelem nem lépheti át a korlátot?

Egyéltalán, ha szolgálati járadékoskét szakképző intézményben elhelyezkedem, akkor milyen szabályokat kell küvetnem, van-e bejelentési kötelezettségem valahová?

Üdv. Virág József

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alkalmi munkavállaló egy napon két foglalkoztatónál végez munkát

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Családi adókedvezmény októbertől

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink