Mi lesz a nyugdíjjal járuléktartozás esetén?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Tekintve, hogy Magyarországon kötelező társadalombiztosítási rendszer működik, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akaratától függetlenül biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatott a kötelezettségének bizonyosan eleget tegyen, az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket a jogszabály a foglalkoztató feladatává teszi. De mi történik abban az esetben, ha a szabályos levonás és tájékoztatás, sőt, a bevallás ellenére a foglalkoztató elmulasztja befizetni a járulékot?

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 77. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban (2017. évi CL. törvény) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adóhatóságnak.

Sőt – egészíti ki mindezt a jogszabályi hely (4) bekezdése –, a foglalkoztatónak a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is be kell vallani és fizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Kapcsolódó cikkünk: Ennyi lehet jövőre a nyugdíjemelés: társadalmi egyeztetésen a tervezet

Ez utóbbi szabály bizonyos tekintetben a foglalkoztatottnak nem minősülő társas vállalkozó foglalkoztatóját is érinti. (Nem elírásról van szó: a Tbj. 4. paragrafusának 5. pontja értelmében a társas vállalkozó nem minősül foglalkoztatottnak, ugyanakkor az ugyanezen szakasz 4.2. pontja értelmében a társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás tekintendő foglalkoztatónak.)

A 77. paragrafus (6) bekezdése tehát a társas vállalkozóval kapcsolatban akként rendelkezik, hogy a társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó, vállalkozók részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi történik abban az esetben, ha a szabályos levonás és tájékoztatás, sőt, a bevallás teljesítése ellenére a foglalkoztató elmulasztja befizetni a járulékot!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Részvény

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink