A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Hosszú szolgálati idő szerzett? Magas összeg után fizetett járulékot? Katás volt? Számtalan szempont befolyásolhatja, hogy mekkora lesz a nyugdíj összege. Ismertetjük, hogy mi és hogyan számít bele a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmekbe.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 20. § (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének [22. § (10) bekezdése] a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a törvény 2. mellékletben meghatározott százaléka.Tehát az ellátás összege két tényezőtől: a havi átlagkereset összegétől és a szerzett szolgálati idő hosszától függ.

Ahogy azt már több írásunkban is kifejtettük, az előbbinek (tehát a havi átlagkereset mértékének) az összeg alakulásában némileg nagyobb szerepe van.

(Leegyszerűsítve: ha valaki 20 éven keresztül fizetett járulékot a minimálbér kétszerese után, magasabb ellátásra számíthat, mint aki a 40 éven át a minimálbér alapul vételével.)

A nyugdíjjal kapcsolatban további cikkeket itt olvashat!

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

A következőkben azt tekintjük át röviden, hogy melyek azok a kerestek, jövedelmek, amelyek a számítás során beszámításra kerülnek.

Főszabály szerint

• az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelem, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,

• az 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,

• amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ez az összeg

kerül a beszámításra.

Meg kell említenünk, hogy gyakran okoz vitás helyzeteket e jövedelmek számbavétele kapcsán, hogy az igénylő nem vesz tudomás a 2012-ig létező nyugdíjjárulék-alap maximumról, miszerint csak a jogszabályban meghatározott éves (vagy napi) maximum alapnak megfelelő összegig kellett (lehetett jogszerűen) a nyugdíjjárulékot levonni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen ismertetjük a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek beszámítását!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjas megbízási jogviszonyban

Széles Imre

tb-szakértő

Duális képzés kedvezmény

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink