hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Hosszú szolgálati időt szerzett? Magas összeg után fizetett járulékot? Katás volt? Számtalan szempont befolyásolhatja, hogy mekkora lesz a nyugdíj összege. Ismertetjük, hogy mi és hogyan számít bele a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmekbe.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 20. § (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének [22. § (10) bekezdése] a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a törvény 2. mellékletben meghatározott százaléka.Tehát az ellátás összege két tényezőtől: a havi átlagkereset összegétől és a szerzett szolgálati idő hosszától függ.

Ahogy azt már több írásunkban is kifejtettük, az előbbinek (tehát a havi átlagkereset mértékének) az összeg alakulásában némileg nagyobb szerepe van.

(Leegyszerűsítve: ha valaki 20 éven keresztül fizetett járulékot a minimálbér kétszerese után, magasabb ellátásra számíthat, mint aki a 40 éven át a minimálbér alapul vételével.)

A nyugdíjjal kapcsolatban további cikkeket itt olvashat!

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

A következőkben azt tekintjük át röviden, hogy melyek azok a kerestek, jövedelmek, amelyek a számítás során beszámításra kerülnek.

Főszabály szerint

• az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelem, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,

• az 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,

• amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ez az összeg

kerül a beszámításra.

Meg kell említenünk, hogy gyakran okoz vitás helyzeteket e jövedelmek számbavétele kapcsán, hogy az igénylő nem vesz tudomás a 2012-ig létező nyugdíjjárulék-alap maximumról, miszerint csak a jogszabályban meghatározott éves (vagy napi) maximum alapnak megfelelő összegig kellett (lehetett jogszerűen) a nyugdíjjárulékot levonni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen ismertetjük a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek beszámítását!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Garanciális csere – import (áfa)

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bérleti díj áfa-visszaigénylése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink