Tisztelt Szakértő! 2018.09.04-én megjelent írásuk második oldalának első bekezdésében azt írják, hogy a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőket fogja érinteni az úgynevezett kereseti korlát. Ismereteim szerint ez csak azon jövedelmekre vonatkozik, amelyek járulékfizetési kötelezettséggel járnak. Amennyiben ilyen munkavállaló csak munkaviszonyból szerez jövedelmet, rá a keresetkorlát nem vonatkozik. Jól értelemezem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett van-e jogi akadálya annak, hogy a hallgató napi 8 órás munkaszerződéssel munkaviszonyt is létesítsen? Válaszát előre is köszönöm!
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok, a társasági szerződés szerint megbízással, díjazás nélkül. 2019. január 1-jétől saját jogú nyugdíjasként munkaviszonyban is szeretnék dolgozni. Szükséges-e ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, amelynek a beltagja öregségi nyugdíjas.A társaság jelenleg a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik, és több ügyfele van. 2019. január 1-jétől a beltag munkaviszonyt létesítene egy másik társasággal, ugyanakkor a bt. ezzel az időponttal áttérne a katatörvény hatálya alá. Kérdéseim: 1./ Elfogadható-e, hogy a jövőbeni munkáltató jelenleg az egyik megbízója a bt.-nek, amellyel vállalkozói jogviszonyban áll? Egy estleges NAV-ellenőrzés nem minősíthet át ezt a jogviszonyt visszamenőlegesen munkaviszonnyá? 2./ Tekintettel arra, hogy a bt. továbbra is működne, a bt. beltagja után 25 ezer forint katát kell-e fizetni, és terheli-e a 2019-től havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Főállású munkavállaló vagyok, napi 8 órában, érdeklődöm, hogy egyéni vállalkozás létesítése esetén milyen bejelentési és adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik oktatási tevékenység esetén? Köszönettel: Bné
Kérdésem, hogy a nyugdíjemelés mértéke csak a levont szja-tól függ, vagy a foglalkoztatás formájától – például munkaviszony vagy megbízási jogviszony – is?
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben van két tag. E két tag egyben ügyvezető is. Az ügyvezetés mellett HR-tanácsadást végeznek más cégeknek. Készült egy munkaszerződés, melyben munkakörként a HR-tanácsadó és az ügyvezetői feladatok is feltüntetésre kerültek. A munkaköri leírásban is világosan, egyértelműen ki lett kötve, hogy a HR-tanácsadói feladatok mellett a cég ügyvezetését is el kell látniuk. Mindezt napi 4 órában, bár az ügyvezető munkaidejét külön nem határozták meg, mert jelentéktelen, és nem is lehet meghatározni egy ilyen kis cégnél. Kérdés: 1.) Helyes-e, hogy csupán egy munkaszerződés készült a két munkakörre? 2.) Helyes-e, hogy a 1041-es bejelentésen csak a HR-tanácsadó FEOR-száma került bejelentésre? 3.) Ha nem helyes, akkor az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt, és például tekintheti-e úgy, hogy ügyvezető szempontból nem történt meg a bejelentés? Az adóhatóság minősítheti-e társas vállalkozónak ezt a tagot amiatt, hogy csak egyetlen munkaszerződésbe lett belefoglalva az ügyvezetői feladatok ellátása, de csak egy FEOR lett jelentve?
Tisztelt Szakértó! Utazás szervezéssel foglalkozó egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. 2018. január hótól jelenleg is beteg, és kórházban van. A táppénz lejárata után a rokkantsági ellátás megállapításánál mi a teendő a kft.-ben meglévő munkaviszonyával és tagságával kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. két tulajdonossal, mind a ketten önállóan jogosultak az ügyvezetésre. Azonban a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban láthatják el az ügyvezetést. Mi a teendő ilyenkor, mihez kell igazodni? Alkalmazott nincs a cégnél. Helyesen járunk-e el, ha az egyikük csak személyesen közreműködik 4 órás munkaviszonyban (sajnos kevés munkája van a cégnek, nem igényel hosszabb munkaidőt), a másik tag pedig csak ügyvezetéssel foglalkozik, szintén négy órás munkaviszonyban? Segítségét előre is köszönöm. Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! 2018.11.18-án feltettem egy kérdést, amely Ügyvezetés munkaviszonyban címmel került megválaszolásra 2018.11.22-én. A hasznos elemzést nagyon köszönöm, de sajnos a kérdésem második felére úgy érzem, nem kaptam meg a választ, Továbbra is azt szeretném megtudni, hogy elláthatja-e a többségi tulajdonos mind az ügyvezetést (egy személyben), mind a személyes közreműködést munkaviszonyban. Ha igen, a személyes közreműködés tekintetében ki lesz a munkáltató nevében eljáró személy, kell-e egyáltalán ilyen? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk tulajdonosa és egyben ügyvezetője nem értesített minket (könyvelés), hogy eladta a céget,.és nem is ügyvezető 2017.07.15-én. Értesítést kaptunk a fentiekről 2018.10.hóban. A két időszak között az alábbi jogviszonyokkal volt bejelentve. 2017.06.08-ig társas vállalkozó főfoglalkozású, 2017.06.09-10.03-ig társas vállalkozó heti 36 óra mellett, 2017.10.04-2018.07.31-ig társas vállalkozó főfoglalkozású, 2018.08.01-től társasvállalkozó heti 36 óra mellett. Azokban az időszakokban, mikor a társasvállalkozó főfoglalkozású volt, tagi jövedelmet számfejtettünk, mikor 36 óra mellett volt társas vállalkozó, nullásan küldtük a 08-as bevallásokat. NAV-nak beküldve a jogviszony változásokról a 17T1041 és 18T1041bevallások is. Milyen módon tudjuk helyesbíteni, illetve ellenőrizni a nyomtatványokat? Üdvözlettel: Viktória
A kft. többségi tulajdonosa elláthatja-e a személyes közreműködést munkaviszonyban, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Egy szervezet alkalmazottja, aki ebédtérítési díjat is beszed (futár), nem számolt el az általa beszedett térítési díjakkal. A telefont nem veszi fel, nem jelentkezik a munkáltatónál. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jogcímen lehet ebben az esetben megszüntetni a munkaviszonyát, illetve 1 havi munkabér nem lett részére kifizetve, ezt visszatarthatja-e a munkáltató annak okán, hogy a futár általa beszedett térítési díjjal nem számolt el? (A térítési díj összege magasabb, mint a ki nem fizetett bér.)
Tisztelt Szakértő! Több belföldi társaságban azonos személy az ügyvezető. A társaságok közül van olyan is, amelyben egyedüli tag az ügyvezető pozíció mellett ez a természetes személy. Teljes munkaidős alkalmazottként biztosítva van a társaságok egyikében. Az összes többi társaságnál az alapító okiratban vagy társasági szerződésben megbízási díj szerepel az ügyvezető díjazásaként, de egyik cégnél sem történt megbízási díj kifizetés. Kérdésem, hogy elfogadható-e ez a gyakorlat? Az „ingyenes” munka működhet-e, és ha igen, milyen dokumentációval kell alátámasztani jelen eseteknél? Köszönettel: Reményi Győzőné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték