További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ügyvezetés munkaviszonyban

  • adozona.hu
5

A kft. többségi tulajdonosa elláthatja-e a személyes közreműködést munkaviszonyban, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kft. többségi tulajdonosa nyugdíjas társas vállalkozóként végzi a személyes közreműködést, nem ügyvezető. A kisebbségi tulajdonos jelenleg ügyvezető, személyesen nem működik közre, és most az ügyvezetésről is szeretne lemondani. A többségi tulajdonos így ügyvezető és személyesen közreműködő is lesz. Kérdésem az, hogy az ügyvezetés ellátható-e munkaviszonyban a Ptk. megengedő rendelkezése alapján, ha nincs meg az Mt.-ben elvárt alárendeltségi viszony? Másik kérdésem, hogy a többségi tulajdonos elláthatja-e a személyes közreműködését munkaviszonyban akkor, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nincs akadálya annak, hogy a tulajdonos munkaviszonyban lássa el az ügyvezetői teendőket, annak ellenére sem, hogy nem lesz meg az alá-fölérendeltségi viszony. Sőt, ha a kft. átalakulna egyszemélyes társasággá, abban az esetben is jogszerű megoldás lenne. A hatályos Ptk. 3:112. § (1) bekezdése ugyanis az alábbiak szerint rendelkezik: társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A második kérdés lényegesen összetettebb. A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban. Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.

A vezető tisztségviselő (jelen esetben kft. ügyvezetője) e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 1. alpontja szerint társas vállalkozó többek között a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Az 5. alpont alapján társas vállalkozó a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

Érdemes megnézni a NAV 2014-es, jelen tárgyban született tájékoztatóját, mely többes jogviszonyt állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés mellett az ügyvezető egyéb személyes közreműködést is folytat.

Társas vállalkozónak abban az esetben fog minősülni a kft. tagja, ha az ügyvezetést nem munkaviszonyban – hanem megbízási jogviszonyban – látja el, és mellette munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében nem történik személyes közreműködés a társaságban.

Azaz, amennyiben a kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat és egyidejűleg egyéb jellegű munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lát el, abban az esetben a tag "többes jogviszonyban" állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében – ahogyan az előbb írtam – munkaviszonyban, a személyes közreműködése tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.

Ehhez képest, ha a kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízási jogviszonyban végezné, mellette személyesen is közreműködne a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is állna, abban az esetben is a többes jogviszony esete áll fenn. A személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (5)

dudas.dr

Kedves Hozzászólók, köszönöm, hogy olvasták az írást és észrevételt is tettek! A válasz biztosítási jogviszonyra vonatkozó része teljes egészében – beleértve a „többes jogviszonyt” is - a NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója alapján készült, melyet a mai napig alkalmaz az ellenőrzések során. Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária

Ruszin Zsolt

A többes jogviszony elég nagy butaságnak hangzik. Ez azt jelentené, hogy a tag direkt úgy konstruálja meg a munkaszerződését, hogy tagi közreműködése kilógjon a munkaköréből. Az ilyenekért szerintem Nobel díj járhat. Rögtön 2.

Kellene egy lektor, akkor nem jelennének meg ilyen cikkek.

Biró László

Elég fura információk birtokába jutott a kedves hozzászóló a jövő évre vonatkozóan.

emeszter

Még egy észrevétel: elfelejtődött, hogy nyugdíjas személyről van szó, aki így kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.
Bármilyen jogviszonyban mindössze 15% szja-t fizet 2019-től. Semmi mást, és a cég sem fizet utána semmit.

emeszter

Ez nevetséges.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X