1514 találat a(z) munkaviszony cimkére
Adómentes juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 1. számú melléklet 8. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: "8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; b) a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;" Kérdések: 1.) Milyen jogviszony (például munkaviszony, megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, személyesen közreműködő tag, kiegészítő tevékenységet folytató tag) alapján adható adómentesen a fent hivatkozott, nem pénzben biztosított juttatás, bérlet, jegy? 2.) Melyek pontosan ezen nem pénzben biztosított ellátások, és van-e értékhatára az adómentességnek? 3.) Milyen számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni adómentesen a juttatást? Például a kifizető nevére kell-e kérni a számlát, vagy jó a magánszemély nevére szóló bizonylat is? 4.) Társaságiadóalap-növelő tételnek számítanak-e ezen juttatásokra, bérletre, jegyre kifizetett összegek? Köszönettel.
Családi gazdaság vezetője munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Adott egy magánszemély, akinek főállású munkaviszonya van (heti 40 óra), illetve egyéni vállalkozóként is végez mezőgazdasági szolgáltatói tevékenységet (másodállás). Járulékfizetési kötelezettségét a munkaviszonya alapján teljesíti. Családi gazdaságot kíván alapítani feleségével, kiskorú gyermekével melynek vezető tagja ő lenni. A 326/2001 kormányrendelet a családi gazdálkodó vezető személyére vonatkozóan "élethivatásszerű mezőgazdasági tevékenység" végzését írja elő, mely értelmezésem szerint arra irányul, hogy a mezőgazdasági tevékenységből (családi gazdálkodói) származó bevétele minimum 50 százaléka legyen az összes éves jövedelmének. Kérdésem, hogy családi gazdálkodás vezető tagja lehet-e a magánszemély, ha mellette munkaviszonyból származó jövedelme és egyéni vállalkozásból származó jövedelme is van? Természetesen az éves bevételének több mint 50 százaléka a mezőgazdasági tevékenységéből származik. Vagy munkaviszonyát meg kell szüntetni és kizárólag mezőgazdasági őstermelőként lehet biztosított, ha a családi gazdaság vezetője kíván lenni? Válaszát előre is köszönöm!
Munkaviszony szövetkezettel
Kérdés
A szociális szövetkezet elnöke (aki feladatát tiszteletdíj nélkül látja el) létesíthet-e a szövetkezettel munkaviszonyos szerződést más feladat ellátására, amely független az elnöki teendőktől? A munkaszerződést ki írhatja alá? Az fb elnöke, tagjai? Igazgatósága nincs.
Egyszerűsített végelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás mellett dönt. Ügyvezetője eddig heti 2 órás munkaviszonyban látta el a feladatát. Az ügyvezető egy másik jogviszonyban katás egyéni vállalkozóként 50 ezer forinttal főállású katásként van bejelentve. Kérdésem: a végelszámolást végezheti-e munkaviszonyban továbbra is, vagy mindenképpen társas vállalkozónak fog minősülni? Ha igen, akkor a garantált bérminimumot vagy a minimálbér után előírt járulékokat kell ügyvezetőként megfizetnie? Feltételezem, hogy más nem vállalhatja a végelszámolói feladatokat külső megbízással. Köszönöm szépen.
Tagi munkaviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. személyesen közreműködő tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és a vállalkozói tevékenységet. Más jogviszonya nincs. Meg kell-e fizetnie maga után a rá irányadó minimális járulékot, tehát heti 40 órás munkaviszonyban kell, hogy bejelentve legyen, vagy lehet részmunkaidős is, ha a tevékenysége belefér az alacsonyabb óraszámba? Köszönöm válaszát.
Kft. társas vállalkozó tb-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Kezdő őstermelő
Kérdés
Heti 40 órás munkaviszony mellett szeretnék őstermelői igazolványt kiváltani, tehát kezdő őstermelő leszek. Kérdésem, hogy kell-e a kezdő évben járulékokat és szochót fizetni a minimálbér után? 2. kérdésem: 4. osztályos gimnazista szeretne őstermelő lenni, rá mi vonatkozik kezdő őstermelőként? Idén érettségizik és ősszel folytatja tanulmányait 5. évesként.
Többes ügyvezető tb-je
Cikk
Három kft. tulajdonosa mindhárom kft.-ben ügyvezető is. Ebből egy kft. egyszemélyes. Az egyik kft.-ben 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, a másik két kft.-ben társas vállalkozás tagjaként van bejelentve és nyilatkozik, hogy az egyik kft.-ben megfizeti a járulékot. Ebben a két kft.-ben nem vesz fel tagi jövedelmet. Most alapított egy bt.-t, amelyben beltag és főállású katásként biztosított lesz. Kérdésem: a katás bt.-nél fizeti az 50 ezer Ft/hó katát, csökkentheti-e a 8 órás munkaviszonyt, így a másik két kft.-ben továbbra sem kell fizetnie járulékot, ha nem vesz fel jövedelmet? Ha a társasági szerződés nem tartalmazza, hogy az ügyvezetők a feladataikat munkaviszony keretében végzik, csak a taggyűlési jegyzőkönyv (kétszemélyes kft.), akkor is lehet munkaviszonyt létesíteni? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Passzív hallgató tag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. melynek tagja az ügyvezető (nincs más bejelentett munkaviszonya). A kérdésem, hogy passzív hallgatói jogviszony mentesíti-e az ügyvezetőt a járulékfizetés alól? Érdekelne az az opció, ha munkaviszonyban, illetve ha megbízásban látja el az ügyvezetést. Köszönöm a válaszukat.
Ingatlanbérbeadás, osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy apa gyeden van. Gyed alatt munkaviszonyból származó jövedelmet nem vesz föl. Egyéb összevonandó jövedelme keletkezik hosszú távú ingatlanbérbeadásból: összege bruttó 700 ezer forint/hó. Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelme után kell-e neki szociális hozzájárulási adót is fizetni az szja mellett. Ha osztalékot vesz föl a fenti ingatlanbérbeadásból származó jövedelemmel csökkenthető-e az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adója.
Adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó 2020. januártól megbízási díjban (más kifizetőtől) is részesül. A megbízási díjból származó összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát, tehát biztosítási jogviszonyt eredményez. Mivel az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után tételes költségelszámolás kerül alkalmazásra, ezért adóelszámoláskor a megbízási díjra is ezt a költségelszámolási módot kell alkalmazni. Van-e rá lehetőség, hogy év közben nem a 10 százalék költséghányad figyelembevételét kéri, hanem a megbízási díj teljes összege adó- és járulékalapként kerülne figyelembevételre? A megbízási díjjal szemben ugyanis nem merül fel költsége, adóelszámoláskor pedig nincs mód kétfajta költségelszámolás alkalmazására. Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat! Tisztelettel: Dézsenyiné H. Anett
Második gyermek esetén pénzügyi ellátás
Kérdés
Üdvözlöm! 2019.10.28-án született lányom és úgy tervezzük, hogy mire betölti a 2 evet kb.12 hetes terhes legyek a 2. babával. A kérdésem az lenne, hogy így jogosult leszek-e az ellátásra. A gyermek érkezése előtt folyamatos 7 év munkaviszonyom volt. A munkahelyen, ahonnan eljöttem szülni, 2018 novembere óta voltam. Illetve mi lenne akkor, ha addigra megszűnne jogutód nélkül a munkahelyem? Ez egy kft., de mivel idős a főnököm, benne van a pakliban, hogy időközben abbahagyja.
Munkavállaló javára kötött biztosítási díj
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: a munkáltató a munkavállaló javára biztosítást köt, a biztosítási díjat a munkáltató fizeti. Az adott szolgáltatási időszak 2019.03.01. - 2020.02.29-ig szól, a díjfizetés esedékessége 2019.03.01. és a vállalkozás a díjat 2019.02.28-án át is utalta. Ebben az esetben mikor válik jövedelemmé a munkavállalónál a biztosítási díj és mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha munkaviszonyból származó jövedelem lesz a biztosítási díj, akkor az egyéni és munkáltatói járulékokat is meg kell-e fizetni, ha igen, akkor milyen esedékességgel? Mi a helyzet akkor, ha szerződéskötést követő időszakban valamikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a továbbiakban a munkáltatóval megszűnik minden kapcsolata? Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót, ha munkaviszonyban NEM álló tulajdonosra, vagy munkaviszonyban NEM álló tulajdonos ügyvezetőre köt életbiztosítást? Köthet-e a vállalkozás biztosítást a tulajdonos közeli hozzátartozója javára abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó nem alkalmazottja, nem tagja és nem ügyvezetője a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Két jogviszony egy munkáltatónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem állami fenntartású idősotthonban egy munkavállaló napi 8 órában ápolói munkakört tölt be munkaviszony keretében. Elvállalná a pénztárosi munkakört is napi 2 órában. Az a kérdésem, hogy megbízási szerződéssel elláthatja-e ezt a feladatot? Mivel csak heti 2 alkalommal van pénztári nyitvatartás (alkalmanként 4-5 óra munkaidővel), tehát lehet úgy felfogni, hogy a munkakör nem folyamatos, noha hosszú távon végezné. Szükséges-e, hogy egy új munkaviszonyként jelentsük be ugyan annál a munkáltatónál? köszönettel
Nyugdíj mellett keresőtevékenysége van? Így változnak a járulékterhei 2020-ban
Cikk
Az elmúlt időszakban számos olyan kérdés érkezett hozzánk, amelyből arra lehet következtetni, hogy nyugdíjas olvasóink egy része bizonytalan abban, hogy a változások miként érintik a 2020. évi járulékfizetési kötelezettséget, így célszerűnek látjuk a legfontosabb idevágó szabályok áttekintését.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
