Zártkörűen működő részvénytársaság beolvad egy korlátolt felelősségű társaságba, pontosan egyesülés beolvadással a megnevezés. Kérdésem a zrt.-ben lévő alkalmazottakra vonatkozik. Ebben az esetben milyen módon szünik meg a munkaviszony? Hogyan kell eljárni? Felmondási idő, végkielégítés ebben az esetben van?
Tisztelt Szakértő! A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé? Amennyiben, igen ennek vannak-e különösebb feltételei? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszony mellett egy magánszemély egyszemélyes kft.-t alapított. Jól járunk-e el, ha a kft.-ben a magánszemély havonta nem fizet járulékot, hanem csak heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentjük a 08-as bevalláson, és majd csak osztalékként veszi ki a tulajdonos a nyereséget? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Egyszemélyes ügyvédi irodában az ügyvéd munkaviszonyban látja el a feladatát. Időközben gyedre, majd gyesre ment. Kérdéseim a következők: Gyes mellett dolgozhat-e napi két órában, és e két óra után számfejtenénk a munkabérét? (Ténylegesen ennyi munkát végezne.) Egyáltalán lehet-e az ügyvéd munkaviszonyban a saját ügyvédi irodájában?
Tisztelt Szakértő! Ha valaki 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy kft.-ben, ahol jelenleg alkalmazott, akkor a saját tulajdonú kft.-ben az ügyvezetői feladatait elláthatja-e 2 órás munkaviszonyban, vagy együttesen a 8 órás munkaviszonynak feltétlenül meg kell lennie? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékban tulajdonosok. Induló vállalkozásként a két tulajdonos dolgozhat-e heti 20 órás munkaviszonyban a társaságban, máshol nincs jogviszonyuk. Milyen járulékfizetési kötelezettségeik keletkeznek? Meg kell-e ebben az esetben fizetniük az emelt járulékokat, illetve a dupla szociális hozzájárulási adót?
Mennyit dolgozhat, mennyit kereshet öregségi nyugdíj, rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás mellett az ember? Vannak-e korlátok, milyen járulékot kell fizetni?
Mennyi járulékot kell vonni a munkaviszonyból származó jövedelem után egy 1953 decemberében született nő esetében, aki 2012 decemberében előrehozott öregségi nyugdíjba vonult? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A férjemmel közösen van egy kft.-nk, amelyben ketten vagyunk tulajdonosok 50-50 százalékban. Mind a ketten munkaviszony keretében látjuk el a feladatainkat. A férjemnek csak pár hónapja van a kft.-ben munkaviszonya, előtte máshol dolgozott. Az lenne a kérdésem, hogy Ön szerint ebben a helyzetben adhatunk a dolgozónak (vagyis egymásnak) munkáltatói lakáscélú támogatást? A közös házunkon hitel van, amit jövő évben kell kifizetni a banknak, addig a kamatot és a kezelési költséget fizetjük. Ha adhatunk, akkor csak a munkaviszony hónapjaival arányosan lehet, vagy mehet az 1 millió forint/fő? Az egyéb feltételek megfelelnek mind a kettőnkre nézve. Előre is köszönöm segítő válaszát. Üdv: Edit
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi esetre megnyugtató választ adni. A 2010-ben 3 taggal alakult (kereskedelmi tevékenységet folytató) kft. tönkrement, a megszüntetésről még nincs döntés. A társasági szerződés nem tesz említést a tagok személyes közreműködéséről. A tagok közül ketten ügyvezetők, amíg volt munka, ők végezték el. A harmadik tagnak volt és van is heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, a vállalkozásban nem tevékenykedett. „A” ügyvezető (és tag) már 1 éve külföldön vállalt munkát, jelenleg is ott dolgozik. „B” ügyvezető az alakulás óta munkaviszonyban látja el a cégben a feladatait, mely feladatok a valóságban már nincsenek, ő a vállalkozásból, mint tag, ki fog lépni. Üzletrészét „A” ügyvezető veszi át. Kérdésem: A történések után „A” ügyvezető (és tag) – aki magánszemélyként vállalt munkát Angliában – a Tbj. szerint biztos, hogy nem minősíthető társas vállalkozónak? A cég alapításával egy időben (2010. év) mindhárman tagi kölcsönt nyújtottak, hogy a vállalkozást be tudják indítani. Ez valós tagi hitel volt. A kilépni szándékozó „B” ügyvezetőnek (és tagnak) bennragad a vállalkozásban körülbelül 1 millió forintja. Ezzel mi a teendője a könyvelőnek? (Nyugdíjas vagyok, és már csak ezt az egy céget könyvelem.) Tisztelettel Sz. Zs. nyugdíjas
Tisztelt Szakértő! Úgy adódott az elmúlt időszakban, hogy két általam könyvelt kft. is kétszemélyesből egyszemélyessé vált. A társasági szerződés módosítása során azon kívül, hogy egy-egy tag kivált, igazodtak az új Ptk.-hoz, rendezték a jegyzett tőkére vonatkozó előírásokat is. A megmaradt tag mindkettőben munkaviszony keretében látta el ügyvezetői tevékenységét. Kérdésem, hogy maradhat-e ez a jogviszony? Benne kellene-e lennie a társasági szerződésben, a korábban a Gt. által előírt kitételnek, miszerint egyszemélyes társaság ügyvezetője csak akkor láthatja el feladatát munkavállalóként, ha azt a társasági szerződés lehetővé teszi. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Évközi nyugdíjba menetel esetén hogyan érvényesül a kereseti korlát? Figyelembe kell venni a nyugdíjazás előtti keresetet is? Időarányosan kell kiszámolni a kereseti korlátot? Olvasónk kérdésére Winkler Róbert, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszolt.
Ügyfelem (kft.) kreatív igazgatói munkakörben kíván foglalkoztatni egy munkavállalót, FEOR 2136 grafikus besorolással mondván, hogy így alkalmazhatja az ekhós adózást. Elolvastam a munkaköri leírást, amely bizonyos vezetői feladatokat is tartalmaz. Ha megnézem a NAV információs füzetét, akkor ott felhívják a figyelmet arra, hogy munkaviszonyos foglalkoztatás esetén az ekho választásakor (a FEOR tevékenységen kívül) más tevékenységet a magánszemély nem folytathat. Igazam van-e abban, hogy aggályosnak tartom a fenti munkakörnél az ekho választását? Van-e valami megoldás arra, hogy a grafikusi munkafeladat mégis különváljon a többi feladattól? Üdvözlettel, CSK
Tisztelt Szakértő! Az érthető, hogy a nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme, ha meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor attól a hónaptól kezdve nem jogosult a nyugdíjra. Kérdésem az lenne, hogy például ha valakinek a szeptember hónapig járó munkabére már meghaladja az 1 827 000 forintot, akkor az nem dolgozhat nyugdíj mellett (szeptember 25-étől menne nyugdíjba) vagy pedig a keresete nem haladhatja meg időarányosan, azaz havi szinten a minimálbér 1,5-szeresét?
Egy egyéni vállalkozó néhány hónapra szüneteltetni szeretné a vállalkozását. Csak egy bejelentett alkalmazottja van, aki jelenleg gyeden van. Mi a teendő ezzel az alkalmazottal? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, vagy továbbra is marad a vállalkozó alkalmazásában? Ez utóbbi esetben havonta a 08-as bevalláson a szünetelés ideje alatt is jelenteni kell a dolgozót?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték