Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-m van, ahol munkaviszonyban dolgozom. Adhat-e a cégem magamnak, mint munkavállalónak, adómentes lakáscélú támogatást a lakáshitelemhez? Elvált vagyok, jelenleg 4 szobás lakásban lakom 2 gyermekemmel és a párommal. A párom a szülei lakásába van bejelentve. Kell-e valahogy bizonyítani, hogy ő az élettársam? Vagy annyi elég, ha bejelentkezik hozzám, és itt lesz az állandó lakcíme? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszonyban lévő dolgozójának kifizetheti-e a Budapest Sportarénában lévő koncert 4 darab belépőjegyét, ha a számla a munkáltatója nevére szól? Üdv. Fix Kft.
Mikor minősül írásbelinek egy jognyilatkozat? Sms, e-mail útján közölt felmondás esetén mire kell ügyelni? Hogyan kell közölni a felmondást, azonnali hatályú felmondást? Mi a teendő, ha a másik fél megtagadja az átvételt? Mi történik, ha a próbaidő alatt keresőképtelen dolgozó nem veszi át a munkáltató által postán küldött azonnali hatályú felmondást?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetési feladatokat, tehát munkaszerződése van erre a feladatra. A társasági szerződés így fogalmaz: "az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól". Helyes ez így, vagy pedig a társasági szerződésben külön rögzíteni kell, hogy az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek? Ha ez nincs benne a társasági szerződésben, de a munkaszerződés erről szól, akkor helytálló a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés? Nem minősítik ezt esetleg megbízási jogviszonynak, amennyiben a társasági szerződés nem tér ki a munkaviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszemélyes kft. tagja (aki nem a társaság ügyvezetője) végezheti-e a tevékenységét a társaságban munkaviszonyban napi 4 órában? (Máshol nincs biztosítási jogviszonya.) Ha igen, erről milyen módon kell rendelkezni az alapító okiratban?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-m van, amiben munkaviszonyban dolgozom. Adhat-e a cégem magamnak mint munkavállalónak adómentes lakéscélú támogatást a lakáshitelemhez? Elvált vagyok, jelenleg 4 szobás lakásban lakom 2 gyermekemmel és a párommal. A párom a szülei lakásába van bejelentve. Kell-e valahogy bizonyítani, hogy ő az élettársam? Vagy annyi elég, ha bejelentkezik hozzám, és itt lesz az állandó lakcíme? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2014-ben A foglalkoztatónál 4 órás munkaviszonyban 70 000 bruttó fizetéssel december 31-én megszűnik a jogviszonya a kismamának.(közös megegyezéssel). B foglalkoztatónál a jelenleg 4 órás munkaviszony 2015.01.01 -től 8 órássá válik (a bruttó bér 130 000 lesz, jelenleg 60 000). A születés várható időpontja: 2015 március. Mindkét jogviszony folyamatos volt és fennállt 365 napon túl. Kérdésünk: nem érinti-e hátrányosan a kismamát a munkaviszonyaiban történő változás, mi lesz a tgyás és a gyed alapja, valamint jelent-e valamilyen változást az ellátás összegére nézve, ha nem év végén hanem december vagy január hónapban változik a foglalkoztatás módja. Tb ellenőrzésen munkaviszony kezdetét 01.01-ről átjavíttatták 01.02-re, mert a munkaviszony a munkába állás napjával kezdődik, annak ellenére.hogy a járulék teljes hónapra megfizetésre került. Az állami szektorban is kötnek munkaszerződéseket január 01., május 01. stb időponttal. Melyik eljárás a helyes? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmi munka időtartama beleszámít-e a határozott idejű munkaviszony maximum 5 éves időtartamába, illetve annak kimerítését követően abba a 6 hónapos időtartamba, melynek elteltét követően ismételten létesíthető újabb határozott idejű munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A nők 40 éves jogosultsági idejével "nyugdíjas", amennyiben katás egyéni vállalkozó a 25 ezer Ft/hó katá fizeti. A rá vonatkozó jövedelemkorlátot hogyan kell értelmezni? A katás jövedelmét nem kell figyelembe venni, viszont ha például munkaviszonyból származó jövedelme is van, azt igen? Köszönöm
Egy betéti társaság beltagja, aki egy ügyvezető is, december 1-jétől 40 órás munkaviszonyt létesit egy cégnél. Ettől kezdve mit kell fizetni utána a betéti társaságnál?
Tisztelt Szakértők! A kft., ahol eddig dolgoztam, átadás-átvétel ügylet keretében el lett adva. Én azt az ajánlatot kaptam, hogy menjek át egy másik kft.-be úgy, hogy most nem kapok végkielégítést, de megmarad a munkaviszonyom jogfolytonossága. Az átvevő cég nem jogutódja az átadó cégnek. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag tényleg lehet itt szó jogfolytonosságról? És ez a végkielégítésre is kiterjed? A munkahelyváltásról egy „Továbbfoglalkoztatásra irányuló megállapodás” készült köztem és a két cég (átvevő és átadó) között. A jogfolytonosságról az alábbi pont szól: „Szerződő felek megállapítják továbbá, hogy a jogutódlással történő továbbfoglalkoztatás során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során kölcsönösen együttműködve járnak el.” Ez rám nézve mivel jár? A megállapodás utolsó pontja pedig így hangzik: „Felek kijelentik, hogy egymással szemben a jelen megállapodás fenti pontjaiban foglaltakon túlmenően további követelésük semmilyen jogcímen nincs, esetleges további követeléseikről kifejezetten, feltétlenül és visszavonhatatlanul lemondanak.” Mit takar ez megfogalmazás? Van még egy tartozásom a céggel szemben, és úgy gondoltam, hogy annyival csökkentik majd a végkielégítésemet. Vagy ez azt jelenti, hogy az eddigi cégem (az átadó) lemond bármiféle követeléseiről? Sajnos, csak most kaptam kézhez a megállapodás szövegét és holnapután már alá kell(ene) írnom. Tudnak addig választ adni? Előre is nagyon köszönöm.
Az alább ismertetett ügyben kérném szíves iránymutatásukat. Többszemélyes kft. ügyvezetője - aki egyben tagja is a cégnek - kizárólag ügyvezetői teendőket lát el részmunkaidős munkaviszonyban heti 15 órában a kft.-nél. Az ügyvezető nem nyugdíjas. A társasági szerződés szerint mellékszolgáltatás nyújtására nem kötelezett és tagként más munkát nem is végez a cégnél. Máshol nem tag és nem dolgozik sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban. Kérdésem: A konkrét esetben az ügyvezető a munkaviszonya alapján válik biztosítottá, vagy főfoglalkozású tagként lesz biztosított a többszemélyes kft.-nél. Szakmai iránymutatásukat köszönöm. Tisztelettel: P.Zsuzsa
Tisztelt Szakértő Elvállaltam egy társasház 2013. évi utólagos ellenőrzését. A társasház közös képviselője a házban lakik, azonban a lakás a lánya nevén van. Ő maga társasház-kezelői tanfolyamot nem végzett. A közös képviselet mellett a takarítást is ő végezte. Ezeket a feladatokat már évek óta ő látta el, azonban erről a megbízásról sem társasházi jegyzőkönyv, sem szerződés nem lelhető fel. Díjazása a következőképpen alakult: Takarítás összege 40 000 Ft/hó, közös képviselet összege 28 000 Ft/hó, közös képviselő költségtérítése 15 000 Ft/hó. A költségtérítésről számla nem található a könyvelésben. A közös képviselő számlát nem bocsátott ki. A fenti összegeket a közös képviselő a bankból készpénzben vette fel. Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint a közös képviselő milyen jogviszonyban látta el a feladatát? Hogyan bérszámfejtsem a fenti összegeket? A szociális hozzájárulási adót kinek kell megfizetnie, amennyiben a fenti jogviszonyt minősíthetem munkaviszonynak (munkaszerződés, bérszámfejtés nincs.), illetve megbízási jogviszonynak? Esetleg lehetne azt mondani, hogy a fenti jogviszonyt vállalkozói szerződés alapján vállalkozói jogviszonynak minősítsük? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2014. novemberben születendő baba esetén, ha az édesanyának két párhuzamos jogviszonya volt 2005-től (munkaviszony és szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó megbízási jogviszonnyal, amiből a díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát), azonban a szabadfoglalkozású jogviszony megszűnt 2014 áprilisában, akkor a tgyás és a gyed alapja, a munkaviszonyában szerzett 2013-as jövedelem vagy a munkaviszonyában és a szabadfoglalkozású jogviszonyában elért jövedelem lesz? Válaszát köszönöm!
Megszakítás nélküli folyamatos jogviszonyban álló munkavállaló 1978. óta, 2011. 12. 23.-tól ügyvezető tagi jogviszonyban, és 2012. 01. 01-től ügyvezető, szintén tagi jogviszonyban. A két cégnél az ügyvezetői beosztást heti 36 órás munkaviszony mellett, járulék fizetés nélkül látja el. A munkaviszonya 2013. 07. 26-án megszűnt, és 2013. 07. 27-től másik cégnél, szintén heti 40 órás munkaviszonya áll fenn. Beteg lett 2014. 01. 03-án. Az OEP szerint nem jogosult az egy évig tartó táppénzre és a magasabb százalékos táppénz mértékre, mivel többes jogviszony esetén a megszűnt (2013. 07. 26-án) jogviszony keresetét a korábban kezdődő jogviszonyhoz kell beszámítani (2012. 01. 01. tagi jogviszony), de ebből a jogviszonyból nem kérték a táppénz megállapítását. Az OEP a két évnyi folyamatos jogviszonyt sem találta megállapíthatónak. Kérdés: jár-e az egyéves táppénzes időszak és a 60 százalékos táppénzmérték a folyamatos munkaviszony után, az említett többes jogviszony értelmezhető-e jelen esetben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték