Tisztelt Szakértő! Ha valaki 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy kft.-ben, ahol jelenleg alkalmazott, akkor a saját tulajdonú kft.-ben az ügyvezetői feladatait elláthatja-e 2 órás munkaviszonyban, vagy együttesen a 8 órás munkaviszonynak feltétlenül meg kell lennie? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékban tulajdonosok. Induló vállalkozásként a két tulajdonos dolgozhat-e heti 20 órás munkaviszonyban a társaságban, máshol nincs jogviszonyuk. Milyen járulékfizetési kötelezettségeik keletkeznek? Meg kell-e ebben az esetben fizetniük az emelt járulékokat, illetve a dupla szociális hozzájárulási adót?
Mennyit dolgozhat, mennyit kereshet öregségi nyugdíj, rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás mellett az ember? Vannak-e korlátok, milyen járulékot kell fizetni?
Mennyi járulékot kell vonni a munkaviszonyból származó jövedelem után egy 1953 decemberében született nő esetében, aki 2012 decemberében előrehozott öregségi nyugdíjba vonult? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A férjemmel közösen van egy kft.-nk, amelyben ketten vagyunk tulajdonosok 50-50 százalékban. Mind a ketten munkaviszony keretében látjuk el a feladatainkat. A férjemnek csak pár hónapja van a kft.-ben munkaviszonya, előtte máshol dolgozott. Az lenne a kérdésem, hogy Ön szerint ebben a helyzetben adhatunk a dolgozónak (vagyis egymásnak) munkáltatói lakáscélú támogatást? A közös házunkon hitel van, amit jövő évben kell kifizetni a banknak, addig a kamatot és a kezelési költséget fizetjük. Ha adhatunk, akkor csak a munkaviszony hónapjaival arányosan lehet, vagy mehet az 1 millió forint/fő? Az egyéb feltételek megfelelnek mind a kettőnkre nézve. Előre is köszönöm segítő válaszát. Üdv: Edit
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi esetre megnyugtató választ adni. A 2010-ben 3 taggal alakult (kereskedelmi tevékenységet folytató) kft. tönkrement, a megszüntetésről még nincs döntés. A társasági szerződés nem tesz említést a tagok személyes közreműködéséről. A tagok közül ketten ügyvezetők, amíg volt munka, ők végezték el. A harmadik tagnak volt és van is heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, a vállalkozásban nem tevékenykedett. „A” ügyvezető (és tag) már 1 éve külföldön vállalt munkát, jelenleg is ott dolgozik. „B” ügyvezető az alakulás óta munkaviszonyban látja el a cégben a feladatait, mely feladatok a valóságban már nincsenek, ő a vállalkozásból, mint tag, ki fog lépni. Üzletrészét „A” ügyvezető veszi át. Kérdésem: A történések után „A” ügyvezető (és tag) – aki magánszemélyként vállalt munkát Angliában – a Tbj. szerint biztos, hogy nem minősíthető társas vállalkozónak? A cég alapításával egy időben (2010. év) mindhárman tagi kölcsönt nyújtottak, hogy a vállalkozást be tudják indítani. Ez valós tagi hitel volt. A kilépni szándékozó „B” ügyvezetőnek (és tagnak) bennragad a vállalkozásban körülbelül 1 millió forintja. Ezzel mi a teendője a könyvelőnek? (Nyugdíjas vagyok, és már csak ezt az egy céget könyvelem.) Tisztelettel Sz. Zs. nyugdíjas
Tisztelt Szakértő! Úgy adódott az elmúlt időszakban, hogy két általam könyvelt kft. is kétszemélyesből egyszemélyessé vált. A társasági szerződés módosítása során azon kívül, hogy egy-egy tag kivált, igazodtak az új Ptk.-hoz, rendezték a jegyzett tőkére vonatkozó előírásokat is. A megmaradt tag mindkettőben munkaviszony keretében látta el ügyvezetői tevékenységét. Kérdésem, hogy maradhat-e ez a jogviszony? Benne kellene-e lennie a társasági szerződésben, a korábban a Gt. által előírt kitételnek, miszerint egyszemélyes társaság ügyvezetője csak akkor láthatja el feladatát munkavállalóként, ha azt a társasági szerződés lehetővé teszi. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Évközi nyugdíjba menetel esetén hogyan érvényesül a kereseti korlát? Figyelembe kell venni a nyugdíjazás előtti keresetet is? Időarányosan kell kiszámolni a kereseti korlátot? Olvasónk kérdésére Winkler Róbert, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszolt.
Ügyfelem (kft.) kreatív igazgatói munkakörben kíván foglalkoztatni egy munkavállalót, FEOR 2136 grafikus besorolással mondván, hogy így alkalmazhatja az ekhós adózást. Elolvastam a munkaköri leírást, amely bizonyos vezetői feladatokat is tartalmaz. Ha megnézem a NAV információs füzetét, akkor ott felhívják a figyelmet arra, hogy munkaviszonyos foglalkoztatás esetén az ekho választásakor (a FEOR tevékenységen kívül) más tevékenységet a magánszemély nem folytathat. Igazam van-e abban, hogy aggályosnak tartom a fenti munkakörnél az ekho választását? Van-e valami megoldás arra, hogy a grafikusi munkafeladat mégis különváljon a többi feladattól? Üdvözlettel, CSK
Tisztelt Szakértő! Az érthető, hogy a nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme, ha meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor attól a hónaptól kezdve nem jogosult a nyugdíjra. Kérdésem az lenne, hogy például ha valakinek a szeptember hónapig járó munkabére már meghaladja az 1 827 000 forintot, akkor az nem dolgozhat nyugdíj mellett (szeptember 25-étől menne nyugdíjba) vagy pedig a keresete nem haladhatja meg időarányosan, azaz havi szinten a minimálbér 1,5-szeresét?
Egy egyéni vállalkozó néhány hónapra szüneteltetni szeretné a vállalkozását. Csak egy bejelentett alkalmazottja van, aki jelenleg gyeden van. Mi a teendő ezzel az alkalmazottal? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, vagy továbbra is marad a vállalkozó alkalmazásában? Ez utóbbi esetben havonta a 08-as bevalláson a szünetelés ideje alatt is jelenteni kell a dolgozót?
Tisztelt Szakértő! Egy új bt. alakulásánál (ahol van egy beltag és egy kültag, mint rendesen) az ügyvéd azt kérdezi, hogy a beltag az ügyvezetői feladatokat, munkaviszonyban, vagy megbízási díjjal (például 0 forint) látja el. Beltag munkaviszony vagy megbízás alapján végezheti a személyes közreműködést? A személyes közreműködés kell-e, hogy elváljon a fenti feladattól, vagy az csak tagi viszonyban látható el? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja kisadózó, jelenleg gyeden van, katát nem fizet. Ez a kisadózó részt venne másik bt. tevékenységében is kültagként vagy munkavállalóként. Erre azért van szükség, mert a másik bt. beltagjának még nincs meg a szükséges szakképesítése a tevékenység végzéséhez. A gyeden lévő magánszemélynek tehát mindenképpen kell a személyes közreműködése a másik bt.-ben. A beltag katázni szeretne, ő egyelőre cégvezetéssel, marketinggel foglalkozna. Véleményem szerint nem járható út, ha a gyedes anyuka kültagként (aki, mint írtam az egyik bt.-ben most nem fizet katát) kisadózó lesz, mivel elég furcsán néz ki, hogy egyik cégben nem fizet adót, mert babázik, a másikban viszont személyesen közreműködik, és megfizeti a katát. Szerintem munkavállalóként kellene őt bejelenteni és így munkaviszony keretében foglalkoztatni. Várom véleményét! Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Cégünk szezonális tevékenysége miatt szükségessé vált plusz egy fő munkaerő, határozott időtartamra, két hónapra. Ha munkaerő-kölcsönzőnél nem sikerült megfelelő végzettségű embert találnunk, viszont egy másik cégnél igen, akkor milyen jogviszonyban tudjuk "kölcsönvenni", foglalkoztatni? Ennél a másik cégnél egyébként munkaviszonyban áll az illető. Lehet szó itt határozott idejű munkaszerződésről? Ebben az esetben mi történik az eredeti munkaviszonyával? Az is megmarad, vagy erre az időre megszűnik? Lehet esetleg megbízási jogviszony? Az eredeti munkaviszonya a másik céggel ekkor meg tud maradni? Milyen más lehetőségünk van? Köszönettel: Biró Katalin
Kedves Dr. Radics Zsuzsanna! A következőben kérem a tájékoztatását. Egy kétszemélyes kft. egyik 50 százalékos tulajdonosa – aki nem ügyvezető a társaságában – jelenleg egy másik cégben napi 4 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. – A kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettségek mellett, milyen jogviszonyban dolgozhat? – Az emelt járulékot csak tagi jogviszonyban kell-e megfizetnie? Tagi jogviszony esetén tudomásom szerint nincs korlátozva, hogy mennyi időt dolgozhat az üzletében, míg munkaviszony esetén jelenléti ív vezetésére lesz kötelezett. Segítségét köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték