Tisztelt Szakértő! Kft.-ügyvezetői megbízásról szóló nyilatkozat kelt 05.19-én. A társaság ot 05.27-én jegyezték be, és a társasági szerződésben szerepel, hogy az ügyvezetői megbízást munkaviszonyban látja el az ügyvezető. Könyvelőhöz 06.03-án került a társaság anyaga. Kérdés: Utólag be lehet jelenteni a munkaviszonyt, és 05.19-től kell, vagy 05. 27-től jön létre, illetve elláthatja-e napi 4 órában az ügyvezetést a cégvezető? Köszönettel:
Egy betéti társaságba új beltag került, aki egyben az ügyvezető is lesz. Eddig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, mivel nem biztosított. A betéti társaság jelenleg nem működik, ezért az ügyvezetővel olyan munkaszerződést kötnénk, amelyben heti 1 óra szerepel. Mivel munkaviszonyba kerül, megszünteti az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, mivel biztosított lesz. Megfelelően járunk el?
Tisztelt Szakértő! Az egyik kérdésem a következő: azt olvastam, hogy az amúgy vasárnap zárva tartó üzleteknél lehetőség van egy évben egyszer, egy szabadon választott vasárnap nyitva tartani. Hol kell ezt bejelenteni? A másik kérdésem: most, hogy a legtöbb bt. módosította a társasági szerződését, amiben a tagi jogviszonyt felváltotta a munkaviszony, számfejtéskor a minimálbérrel, vagy a szorzókkal megemelt bérrel kell számolnom? Gondolok itt az 1,5 és 1,125 szorzókra. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Várandós kismama egyéni vállakozó és munkaviszonyban is áll. Hogyan, hol, mikor kell igényelnie a csed folyósítását az egyes jogviszonyaiban? Milyen dokumentumokat, hová kell benyújtania egyéni vállalkozóként, illetve munkavállalóként? Személyesen kell-e eljárnia a folyósító szervnél/szerveknél, vagy meghatalmazhat-e erre valakit? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt. A bt. beltagja és egyben ügyvezetője is 2015.02.28-áig egy másik bt.-ben volt 36 órát meghaladóan biztosított. így járulékfizetésre nem volt kötelezett. A 08-as bevallás M főlapjának E részében fel volt tüntetve a másik bt. adószáma és neve, ahol a járulékfizetési alsó határa utáni járulékot az ügyvezető után megfizették. 2014.03.01-től az adott bt. ügyvezetője két másik bt.-ben dolgozik 6 és 2 órás munkaviszonyban. Ebben az esetben is feltüntethetjük annak a bt.-nek az adószámát és nevét, ahol őt napi 6 órában alkalmazzák az elvárt bérminimum alapján? Megjegyzem, a nyomtatványon csak egy vállalkozást lehet feltüntetni, a mi esetünkben azonban a a járulékfizetés alsó határát nem egy, hanem két bt.-ben fizetik meg az ügyvezető után. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Kettő tulajdonosból álló kft.-ben az egyik tulajdonos az ügyvezető és az árbevételszerző tevékenységet végző is (orvos), tehát személyesen közreműködik. Jelenleg munkaviszonyban van a kft.-vel. Kérdésem: megfelelő-e a munkaviszony ez esetben, ha ügyvezetői tevékenységén kívül ő a személyesen közreműködő tag? A másik tulajdonos szintén munkaviszonyos, de ő adminisztrációs tevékenységet végez és nem ügyvezet mellette. Köszönöm! KM
A munkahelyi körülmények miatt asztmás lett a dolgozó, akinek munkaviszonyát megszüntette a munkáltatója. A munkaügyi perben megítélt kártérítés összegét viszont soknak találta a munkaadó, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi szituációban. Leendő ügyfeleim cégalapítás előtt állnak. Hárman alapítanának kft.-t 1/3-1/3-1/3 arányban. Elképzeléseik alapján mindhárman ügyvezetők is lennének egyben. Ketten rendelkeznek 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, így náluk működhetne az ügyvezetés, megbízási jogviszonnyal, nulla forintért? A 3. tag nem rendelkezik jelenleg munkaviszonnyal. Kérdésem a következő, van-e annak akadálya, hogy a harmadik tag munkaviszonyban legyen ügyvezető (előreláthatólag 200.ezer forint bruttó bérért), míg a másik két tag megbízással, nulla forint megbízási díj fejében ügyvezessen? Mire figyeljünk az alapító okiratnál? Kell azt okiratba foglalni, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban szeretnék ellátni a tagok? A harmadik ügyvezetőnél (tag is), aki munkaviszonyos lenne, a bérére vonatkozóan a normál járulékalappal kell számolni? Milyen esetekben kell a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékalapokat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Rendkívüli felmondással megszüntette az őt megtévesztő dolgozó munkaviszonyát a munkáltató. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.
Csaknem ötezer munkáltató szerepel a NAV legfrissebb, márciusi adatokat tartalmazó, be nem jelentett alkalmaztatottakat foglalkoztatók listáján.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kkt., három taggal, a társasági szerződés szerint mindannyian ügyvezetők és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el. Ketten nappali tagozatos hallgatók, a harmadik tagnak van heti 36 órát elérő munkaviszonya. Amennyiben a két nappali tagozatos hallgató a társaság tevékenységében személyesen szeretne közreműködni, megtehetik ezt munkaviszony keretében? Úgy, hogy mellette az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el díjazás nélkül. A munkaviszonyuk lehet részmunkaidő is? Válaszát előre is köszönöm!
Kell-e fizetni bért, illetve vasárnapi pótlékot a hozzátartozó, illetve az ügyvezető vasárnapi munkájáért. Olvasóink kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Cégünk nem főállású (nyugdíjas) katás egyéni vállalkozót foglalkoztatna, heti 20 órában, mérnöki munkakörben, munkaszerződéssel. A szerződés határozott idejű. Kérdésem a következő: hogyan alakul ebben az esetben a foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége? Munkaviszonya alapján a bruttó összeget 10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 16 százalék szja és 27 százalék szociális hozzájárulási adó terheli? Ebben az esetben érvényesíthető az 55 év felettiekre vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény? Vagy: az a helyes, hogy szja-előleget nem vonunk utána, csak a 10 százalék nyugdíjjárulékot, mert az adót katásként maga megfizeti? Egyáltalán milyen jogviszonyban alkalmazhatunk nyugdíjas egyéni vállalkozót (munkaviszony, megbízási jogviszony)?
Gyakori a munkaadók lebukása a feketefoglalkoztatás, a bejelentések elmulasztása, a zsebbe fizetés miatt. Később a dolgozó is ráfizethet, ha pillanatnyi előnyök miatt belemegy az ilyen kontraktusokba.
Most induló bt. a katát választotta a beltagja esetében. A beltag az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. Az ügyvezetést napi egy órában teljesíti, a többi időben személyesen részt vesz a társaság tevékenységében. Ez törvénynek megfelelő? Milyen törvény szabályozza, hogy az ügyvezetést napi hány órában lehet végezni? A 15T1041es nyomtatványon a 1210-es munkakör megfelelő?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték