1605 találat a(z) munkaviszony cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2014. novemberben születendő baba esetén, ha az édesanyának két párhuzamos jogviszonya volt 2005-től (munkaviszony és szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó megbízási jogviszonnyal, amiből a díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát), azonban a szabadfoglalkozású jogviszony megszűnt 2014 áprilisában, akkor a tgyás és a gyed alapja, a munkaviszonyában szerzett 2013-as jövedelem vagy a munkaviszonyában és a szabadfoglalkozású jogviszonyában elért jövedelem lesz? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Megszakítás nélküli folyamatos jogviszonyban álló munkavállaló 1978. óta, 2011. 12. 23.-tól ügyvezető tagi jogviszonyban, és 2012. 01. 01-től ügyvezető, szintén tagi jogviszonyban. A két cégnél az ügyvezetői beosztást heti 36 órás munkaviszony mellett, járulék fizetés nélkül látja el. A munkaviszonya 2013. 07. 26-án megszűnt, és 2013. 07. 27-től másik cégnél, szintén heti 40 órás munkaviszonya áll fenn. Beteg lett 2014. 01. 03-án. Az OEP szerint nem jogosult az egy évig tartó táppénzre és a magasabb százalékos táppénz mértékre, mivel többes jogviszony esetén a megszűnt (2013. 07. 26-án) jogviszony keresetét a korábban kezdődő jogviszonyhoz kell beszámítani (2012. 01. 01. tagi jogviszony), de ebből a jogviszonyból nem kérték a táppénz megállapítását. Az OEP a két évnyi folyamatos jogviszonyt sem találta megállapíthatónak. Kérdés: jár-e az egyéves táppénzes időszak és a 60 százalékos táppénzmérték a folyamatos munkaviszony után, az említett többes jogviszony értelmezhető-e jelen esetben?

Cikk

Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.

Kérdés

Egy kft.-ben 1998 óta munkaviszonyban (heti 40 órában) dolgozik egy alkalmazott. 2008-ban elment szülési szabadságra. 2011-ben ebbe a kft.-be többségi részesedéssel belépett, mint tag és egyben ügyvezető (ekkor még mindig gyesen volt a második gyerekkel). A társasági szerződésben nincs lefektetve, hogy mint ügyvezető, milyen formában látja el a feladatát, és azt hogyan díjazzák (az ügyvéd üzenete: mi döntsük el...). Majd 2013. 01. 31-én visszajött dolgozni. Mi továbbra is havonta a NAV felé a járulékbevallásban alkalmazottként és adminisztrátorként jelentjük, sőt, mint gyesről visszajött után az alkalmazotti szochokedvezményt igénybe vesszük. Kérdésem lenne: helyes-e, ha írunk egy taggyűlési határozatot, amiben lefektetjük, hogy marad munkaviszonyban, mint adminisztrátor, és emellett látja el az ügyvezetői tevékenységet például havi 20 000 forintért? Mert elsődlegesen ő a cégben adminisztrációs munkát végez, ami nem az ügyvezetéssel függ össze. Vagy maradjon munkaviszonyban, mint ügyvezető, és a kódot javítsuk le a NAV felé, miszerint nem adminisztrátor, hanem munkaviszonyos ügyvezető? Előre is köszönöm a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2014 decemberében szülő nő 2008. június 1-től 2013. szeptember 18-ig munkaviszonyban állt. 2013. szeptember 22-től 2013. december 15-ig munkanélküli járadékban részesült. 2013. december 16-tól határozatlan idejű megbízási szerződéssel dolgozott a minimálbér 30 százalékát elérő havi jövedelem mellett 2014. augusztus 20-ig. Ezt követően nem volt biztosított 2014. október 15-ig. 2014. október 15-től munkaviszonyban áll, havi 250 ezer forint fizetéssel. Szeretném megkérdezni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély hogyan kerül megállapításra, mi fogja képezni annak az alapját? Mi képezi majd a tgyás utáni gyed alapját? Változna-e és ha igen, hogyan a Tgyás és a Gyed alapja akkor, ha a biztosítás folyamatos lenne, azaz 2014. augusztus 21-től kezdődne a jelenlegi munkaviszonya? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Most induló kft.-vel kapcsolatos a kérdésem. A kft. tagja és a kft. ügyvezetője nem ugyanaz a személy. Az ügyvezető főiskolai hallgató. Van az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége? A tag szeretne munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozni a kft.-ben. Melyik jogviszonyban célszerű tevékenykednie? Arra gondoltunk, hogy napi 2 óra munkaviszonyban, vagy a megbízási jogviszonyért havonta 30 000 forintot kapna. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a tagnak a fenti esetben? A tagnak kell-e a fenti jogviszonyok mellett egészségszolgáltatási járulékot fizetnie? Mit kell a társasági szerződésben szerepeltetni ahhoz, hogy a fenti jogviszonyt a NAV a járulékfizetés ellenőrzésekor elismerje? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy meg lehet-e szüntetni a munkavállaló munkaviszonyát betegszabadság (keresőképtelen állomány) alatt közös megegyezéssel? Előre is köszönöm a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, csak az egyikük jogosult az ügyvezetésre. A másik tag napi 2 órás munkaviszonyban tevékenykedik a cégben, egyéb állása nincs. Az ügyvezető ügynöki tevékenységet folytat a cégben, és az ügyvezetői teendőket is ellátja. Működhet-e ez munkaviszonyban, esetleg részmunkaidőben, illetve kötetlen munkaidőben, mivel a tevékenység ezt igényelné? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Zártkörűen működő részvénytársaság beolvad egy korlátolt felelősségű társaságba, pontosan egyesülés beolvadással a megnevezés. Kérdésem a zrt.-ben lévő alkalmazottakra vonatkozik. Ebben az esetben milyen módon szünik meg a munkaviszony? Hogyan kell eljárni? Felmondási idő, végkielégítés ebben az esetben van?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé? Amennyiben, igen ennek vannak-e különösebb feltételei? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszony mellett egy magánszemély egyszemélyes kft.-t alapított. Jól járunk-e el, ha a kft.-ben a magánszemély havonta nem fizet járulékot, hanem csak heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentjük a 08-as bevalláson, és majd csak osztalékként veszi ki a tulajdonos a nyereséget? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Egyszemélyes ügyvédi irodában az ügyvéd munkaviszonyban látja el a feladatát. Időközben gyedre, majd gyesre ment. Kérdéseim a következők: Gyes mellett dolgozhat-e napi két órában, és e két óra után számfejtenénk a munkabérét? (Ténylegesen ennyi munkát végezne.) Egyáltalán lehet-e az ügyvéd munkaviszonyban a saját ügyvédi irodájában?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha valaki 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy kft.-ben, ahol jelenleg alkalmazott, akkor a saját tulajdonú kft.-ben az ügyvezetői feladatait elláthatja-e 2 órás munkaviszonyban, vagy együttesen a 8 órás munkaviszonynak feltétlenül meg kell lennie? Köszönettel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékban tulajdonosok. Induló vállalkozásként a két tulajdonos dolgozhat-e heti 20 órás munkaviszonyban a társaságban, máshol nincs jogviszonyuk. Milyen járulékfizetési kötelezettségeik keletkeznek? Meg kell-e ebben az esetben fizetniük az emelt járulékokat, illetve a dupla szociális hozzájárulási adót?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Iskolarendszerű képzés

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink