Tisztelt Szakértő! Egy új bt. alakulásánál (ahol van egy beltag és egy kültag, mint rendesen) az ügyvéd azt kérdezi, hogy a beltag az ügyvezetői feladatokat, munkaviszonyban, vagy megbízási díjjal (például 0 forint) látja el. Beltag munkaviszony vagy megbízás alapján végezheti a személyes közreműködést? A személyes közreműködés kell-e, hogy elváljon a fenti feladattól, vagy az csak tagi viszonyban látható el? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja kisadózó, jelenleg gyeden van, katát nem fizet. Ez a kisadózó részt venne másik bt. tevékenységében is kültagként vagy munkavállalóként. Erre azért van szükség, mert a másik bt. beltagjának még nincs meg a szükséges szakképesítése a tevékenység végzéséhez. A gyeden lévő magánszemélynek tehát mindenképpen kell a személyes közreműködése a másik bt.-ben. A beltag katázni szeretne, ő egyelőre cégvezetéssel, marketinggel foglalkozna. Véleményem szerint nem járható út, ha a gyedes anyuka kültagként (aki, mint írtam az egyik bt.-ben most nem fizet katát) kisadózó lesz, mivel elég furcsán néz ki, hogy egyik cégben nem fizet adót, mert babázik, a másikban viszont személyesen közreműködik, és megfizeti a katát. Szerintem munkavállalóként kellene őt bejelenteni és így munkaviszony keretében foglalkoztatni. Várom véleményét! Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Cégünk szezonális tevékenysége miatt szükségessé vált plusz egy fő munkaerő, határozott időtartamra, két hónapra. Ha munkaerő-kölcsönzőnél nem sikerült megfelelő végzettségű embert találnunk, viszont egy másik cégnél igen, akkor milyen jogviszonyban tudjuk "kölcsönvenni", foglalkoztatni? Ennél a másik cégnél egyébként munkaviszonyban áll az illető. Lehet szó itt határozott idejű munkaszerződésről? Ebben az esetben mi történik az eredeti munkaviszonyával? Az is megmarad, vagy erre az időre megszűnik? Lehet esetleg megbízási jogviszony? Az eredeti munkaviszonya a másik céggel ekkor meg tud maradni? Milyen más lehetőségünk van? Köszönettel: Biró Katalin
Kedves Dr. Radics Zsuzsanna! A következőben kérem a tájékoztatását. Egy kétszemélyes kft. egyik 50 százalékos tulajdonosa – aki nem ügyvezető a társaságában – jelenleg egy másik cégben napi 4 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. – A kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettségek mellett, milyen jogviszonyban dolgozhat? – Az emelt járulékot csak tagi jogviszonyban kell-e megfizetnie? Tagi jogviszony esetén tudomásom szerint nincs korlátozva, hogy mennyi időt dolgozhat az üzletében, míg munkaviszony esetén jelenléti ív vezetésére lesz kötelezett. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Egy kft. ügyvezetője végzi a végelszámolást. A társasági szerződés szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el (máshol semminemű biztosítási jogviszonya nincs, és a társaság tagja is egyben). A végelszámolás kezdetétől a végéig, mint megválasztott végelszámoló kell-e, hogy továbbra is munkaviszonyban lássa el a feladatát, vagy végezheti azt például megbízási jogviszonyban nulla forintért úgy, hogy nem áll be a minimálbér miatti fizetési kötelezettsége (a tag+ügyvezető státusza miatt)?
Kedves Szakértő! Általam könyvelt kft. ügyvezetője a 1041-es nyomtatványon mint heti 36 órát elérő munka melletti társas vállalkozó van bejelentve. Ügyfelem munkaviszonya 08. 31-ével megszűnt, de több hete táppénzen van, jelen pillanatban is. A 1041-esen 09. 01-től kell-e bejelenteni mint főfoglalkozású vállalkozó? Valamint hogyan alakul a jövedelme számfejtése, vagyis 09. 01-től már kell-e járulékot fizetni legalább a minimálbér szerint, mivel táppénzen még a munkaviszonyára tekintettel került. Vagy csak a táppénz megszűnése után terheli járulék- és adófizetési kötelezettség ? Köszönettel várjuk a választ.
T. Szakértő! Egy bt. kültagja nem végez semmiféle tevékenységet a bt.-ben, csak a vagyoni betétet szolgáltatta. Szeretném megkérdezni, hogy a következő esetekben kell-e, vagy sem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a vállalkozásnak a kültag után, aki: 1. kiegészítő tevékenységü kültag 2. felsőoktatásban tanuló diák kültag 3. olyan kültag, akinek sehol nincs sem munkaviszonya, sem tagi jogviszonya 4. olyan kültag, akinek sehol nincs munkaviszonya, sem tagi jogviszonya, de fizeti maga után. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk néhány munkavállalót behívás alapján szeretne foglalkoztatni kizárólag teljesítménybérezés alapján. A besorolási alapbérük 88 500 forint lesz. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem: 1. A munkavállalók napi munkaideje 6 óra lesz. Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem dolgozza le a napi munkaidejét, mivel nem hívjuk be annyi alkalommal? Ha jól tudom, ilyenkor csak a ledolgozott időre jár munkabér. 2. Ilyen esetben a munkavállaló távolléti díjának megállapítása hogyan történik? Mivel nekik a teljes bérük teljesítménybér lesz, ezért az alapbére alapján megállapított napi távolléti díjat meg fogja növelni a teljesítménybér alapján számított növelő? 3. Mi a helyzet azon munkavállalók táppénzének megállapításával, akik jelenleg is a cégnél dolgoznak, és a már meglévő munkaszerződésük mellé kötünk még egy behívásos munkaszerződést? Ha jól gondolom, akkor jogviszonyonként kell majd elbírálnunk az esetleges táppénz igényüket. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja 20 órás munkaviszonyban dolgozik jelenleg. Nincs sehol 36 órás munkaviszonya és személyes közreműködésért sem kap díjazást, nem ügyvezető, nem nyugdíjas és nem járadékos. Ebben az esetben kell-e kiegészítést fizetni az elvárt járulékokra?
Tisztelt Szakértő! Heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó betegállományban van. Betegállománya tartósnak ígérkezik, betegsége miatt várhatóan a jövőben nem fogja tudni ellátni nehéz fizikai munkakörét. A foglalkoztató a megváltozott egészségi állapota miatt várhatóan nem tud munkát biztosítani a számára. Betegállománya alatt szeretne a munkáltató felmondani a munkavállalónak. Kérdésem, hogy a törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy betegállomány ideje alatt rendes felmondással a munkáltató felmondja munkaviszonyát a fenti dolgozónak.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. vezető tisztségviselője - aki tagja és 50 százalékos tulajdonosa a társaságnak - elláthatja-e heti 2 óra munkaviszonyban a kft. ügyvezetését? A munkaviszonyt milyen okirattal (taggyűlési határozat, munkaszerződés) kell létesíteni, azt ki írja alá, saját munkaszerződését aláírhatja-e a vezető tisztségviselő? Milyen járulékfizetési kötelezettség jelentkezik, ha máshol nem teljesít járulékfizetést (heti 2 óra utáni vagy előírt minimális) ?
Gyors válaszukat nagyon köszönöm. Nem pontosan tettem fel a kérdést. Pontosan a következő lenne: Az a kft.-tag, aki az ügyvezetést is ellátja heti 40 órás munkaviszonyban áll Ukrajnában, Magyarországon milyen járulékfizetési kötlezettség terheli? Az ügyvezetést nulla forinért látja el. Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Bt. beltagja csak társas vállalkozóként lehet biztosítva a bt.-ben, vagy munkaviszonyban is állhat? Máshol nem biztosított. Ha lehet munkaviszonyos, ki lenne a munkáltató, és ezt hol kell leszabályozni (társasági szerződés...)? Válaszát előre is köszönöm! Szabóné Tóth Adrienn
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték