Tisztelt Szakértő! Heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezem, emellett egyéni vállalkozást működtetek. Második gyermekünk érkezését jövő nyárra tervezzük. Kérdésem, hogy a teljes munkaidős munkaviszonyom mellett, az egyéni vállalkozásból történő jövedelemkivét után is kapok-e majd táppénzt és anyasági ellátásokat? Tisztelttel: Emese
Tisztelt Szakértő! Egy kft. burkoló tevékenységet folytat, amire rendelkezik képesítéssel a tulajdonos. Lakóház-építési tevékenységi kört is felvette, amire nem a tulajdonosnak hanem az édesapjának van képesítése. Kérdés, hogy van-e lehetőség arra, hogy az édesapát segítő családtagként bejelenteni (T1041-en?) Ha igen, kell-e utána adókat és járulékokat fizetni? Bért kell-e fizetni neki? Mi a különbség egy munkaviszony és egy segítő családtag között? Köszönöm.
Sok diák vállal munkát a nyáron, akik bejelentésére, adózására ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A munkaviszony létesítése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló betöltötte-e a tizennyolcadik életévét, mivel az annál fiatalabb munkavállalók esetében a munka törvénykönyve speciális munkajogi szabályokat határoz meg. Cikkünkben a munkaviszonyban alkalmazott diákok foglalkoztatására vonatkozó adózási szabályokat részletezzük, következő írásunkban foglaljuk majd össze a megbízási jogviszonyra vonatkozó előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakult kft. társasági szerződésében nincs (aláhúzással) jelölve, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban tevékenykedik. A szerződés minta alapján készült. Mi ilyenkor a teendő? Az ügyvezetők munkaviszonyosak szeretnének lenni, megtehető-e ez ebben az esetben? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságnál vezető tisztségviselő a társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Járulékfizetés így nem volt a társaságnak. Beltag Németországba ment dolgozni, bejelentett munkahelye van. Kérdésem, hogy a németországi bejelentés számít a 36 órát meghaladó munkaviszonyba, vagy nem? Várom mielőbbi válaszát. Üdvözlettel.
A határozott idejű munkaviszonynak számos előnye van a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt. Jogellenes, sorozatos meghosszabbítása azonban súlyos következményekkel járhat.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ügyvezetői megbízásról szóló nyilatkozat kelt 05.19-én. A társaság ot 05.27-én jegyezték be, és a társasági szerződésben szerepel, hogy az ügyvezetői megbízást munkaviszonyban látja el az ügyvezető. Könyvelőhöz 06.03-án került a társaság anyaga. Kérdés: Utólag be lehet jelenteni a munkaviszonyt, és 05.19-től kell, vagy 05. 27-től jön létre, illetve elláthatja-e napi 4 órában az ügyvezetést a cégvezető? Köszönettel:
Egy betéti társaságba új beltag került, aki egyben az ügyvezető is lesz. Eddig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, mivel nem biztosított. A betéti társaság jelenleg nem működik, ezért az ügyvezetővel olyan munkaszerződést kötnénk, amelyben heti 1 óra szerepel. Mivel munkaviszonyba kerül, megszünteti az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, mivel biztosított lesz. Megfelelően járunk el?
Tisztelt Szakértő! Az egyik kérdésem a következő: azt olvastam, hogy az amúgy vasárnap zárva tartó üzleteknél lehetőség van egy évben egyszer, egy szabadon választott vasárnap nyitva tartani. Hol kell ezt bejelenteni? A másik kérdésem: most, hogy a legtöbb bt. módosította a társasági szerződését, amiben a tagi jogviszonyt felváltotta a munkaviszony, számfejtéskor a minimálbérrel, vagy a szorzókkal megemelt bérrel kell számolnom? Gondolok itt az 1,5 és 1,125 szorzókra. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Várandós kismama egyéni vállakozó és munkaviszonyban is áll. Hogyan, hol, mikor kell igényelnie a csed folyósítását az egyes jogviszonyaiban? Milyen dokumentumokat, hová kell benyújtania egyéni vállalkozóként, illetve munkavállalóként? Személyesen kell-e eljárnia a folyósító szervnél/szerveknél, vagy meghatalmazhat-e erre valakit? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt. A bt. beltagja és egyben ügyvezetője is 2015.02.28-áig egy másik bt.-ben volt 36 órát meghaladóan biztosított. így járulékfizetésre nem volt kötelezett. A 08-as bevallás M főlapjának E részében fel volt tüntetve a másik bt. adószáma és neve, ahol a járulékfizetési alsó határa utáni járulékot az ügyvezető után megfizették. 2014.03.01-től az adott bt. ügyvezetője két másik bt.-ben dolgozik 6 és 2 órás munkaviszonyban. Ebben az esetben is feltüntethetjük annak a bt.-nek az adószámát és nevét, ahol őt napi 6 órában alkalmazzák az elvárt bérminimum alapján? Megjegyzem, a nyomtatványon csak egy vállalkozást lehet feltüntetni, a mi esetünkben azonban a a járulékfizetés alsó határát nem egy, hanem két bt.-ben fizetik meg az ügyvezető után. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Kettő tulajdonosból álló kft.-ben az egyik tulajdonos az ügyvezető és az árbevételszerző tevékenységet végző is (orvos), tehát személyesen közreműködik. Jelenleg munkaviszonyban van a kft.-vel. Kérdésem: megfelelő-e a munkaviszony ez esetben, ha ügyvezetői tevékenységén kívül ő a személyesen közreműködő tag? A másik tulajdonos szintén munkaviszonyos, de ő adminisztrációs tevékenységet végez és nem ügyvezet mellette. Köszönöm! KM
A munkahelyi körülmények miatt asztmás lett a dolgozó, akinek munkaviszonyát megszüntette a munkáltatója. A munkaügyi perben megítélt kártérítés összegét viszont soknak találta a munkaadó, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi szituációban. Leendő ügyfeleim cégalapítás előtt állnak. Hárman alapítanának kft.-t 1/3-1/3-1/3 arányban. Elképzeléseik alapján mindhárman ügyvezetők is lennének egyben. Ketten rendelkeznek 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, így náluk működhetne az ügyvezetés, megbízási jogviszonnyal, nulla forintért? A 3. tag nem rendelkezik jelenleg munkaviszonnyal. Kérdésem a következő, van-e annak akadálya, hogy a harmadik tag munkaviszonyban legyen ügyvezető (előreláthatólag 200.ezer forint bruttó bérért), míg a másik két tag megbízással, nulla forint megbízási díj fejében ügyvezessen? Mire figyeljünk az alapító okiratnál? Kell azt okiratba foglalni, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban szeretnék ellátni a tagok? A harmadik ügyvezetőnél (tag is), aki munkaviszonyos lenne, a bérére vonatkozóan a normál járulékalappal kell számolni? Milyen esetekben kell a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékalapokat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Rendkívüli felmondással megszüntette az őt megtévesztő dolgozó munkaviszonyát a munkáltató. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték