hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezektől függ a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek járuléka

  • Szikszainé dr. Bérces Anikó
2

Sokan még mindig bizonytalanok, hogy a társas vállalkozás vezető tisztségviselője járulékainak mértéke mitől függ, jóllehet a szabályok már tavaly januártól módosultak. Összefoglaltuk és példákkal illusztráljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (továbbiakban Tbj.) 2012. január 1-jétől megváltozott a társas vállalkozó fogalma, így jelentősen módosult a gazdasági társaságok, különösen a kft-k, a bt-k és kkt-k vezető tisztségviselő tagjának biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a járulékfizetési kötelezettsége is.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői e feladatukat továbbra is munkaviszonyban vagy – a polgári törvénykönyvnek a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályai figyelembevételével – úgynevezett társasági jogi jogviszonyban láthatják el. Az egyszemélyes kft. tagja, valamint a bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja csak akkor láthatja el a vezető tisztséget munkaviszonyban, ha a társasági szerződés erről rendelkezik. Tehát ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell.

A Tbj. 4. § d. pont 5. alpontja szerint a vezetői tisztség ellátása tekintetében társas vállalkozónak minősül a bt., kft. és a  közkereseti társaság (kkt.) olyan természetes személy tagja, aki a vezető tisztséget nem munkaviszony alapján látja el és a társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tekintettel egyébként nem minősül társas vállalkozónak.

Az előzőleg említett eset egyrészt akkor lehetséges, ha az említett társaságok tagjai megbízási jogviszony alapján kizárólag csak a vezető tisztséget látják el az adott társaságban, a társaság tevékenységében személyesen nem működnek közre és arra a társasági szerződés szerint sem kötelezettek. Másrészt, ha a társaság tagja a megbízási jogviszonyban ellátott vezetői tisztség mellett a társaság tevékenységében munkaviszony keretében vagy megbízás alapján (és nem társas vállalkozóként) végez munkát.

Fontos, hogy a Tbj.-nek ezen rendelkezése kizárólag a bt., a kft. és kkt. olyan természetes személy vezető tisztségviselőjére vonatkozik csak, aki egyben tagja is a gazdasági társaságnak.
A gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő tagjai lehetnek főfoglalkozású, többes jogviszonyos (másodfoglalkozású) és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók. A járulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni.

Többes jogviszonyosnak akkor minősül a társas vállalkozó, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony megvalósulhat akár más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is például ha a társaság tevékenységében való személyes közreműködést munkaviszonyban látja el és a heti munkaideje eléri a 36 órát.

Ez azért fontos, mivel e szabály alapján, ha a vezető tisztségviselő a bt-vel legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll, s emellett látja el az ügyvezetői teendőket, akkor a társas vállalkozói jogviszony többes jogviszonynak minősül. Így itt csak akkor van társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettség, ha a tárgyhónapban történt személyes közreműködés alapján jövedelem kifizetés. Vagyis itt nem érvényesül az úgynevezett minimum járulékfizetési kötelezettség (szociális hozzájárulási adó legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112, 5 százaléka -, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék legalább a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka-, nyugdíjjárulék legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százalék alapján).

Kiegészítő tevékenységűnek az a társas vállalkozó minősül, aki e tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Főfoglalkozású a társas vállalkozó akkor, ha az előzőekben ismertetettek alapján nem minősül többes jogviszonyosnak vagy kiegészítő tevékenységűnek.

A gazdasági társaságok azon vezető tisztségviselőinek a biztosítási jogviszonyát, akik a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük alapján már társas vállalkozónak minősülnek vagy a vezetői tisztséget, mint külsős személy (nem tagjai a társaságnak) látják el megbízási jogviszonyban – a vezetői tisztség tekintetében – továbbra is a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell elbírálni. Vagyis akkor áll fenn a biztosítási jogviszony, ha az az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ez 2014. évben –figyelemmel a minimálbér 101 500 forintos összegére – havi 30 450 (napi 1015) forint.

Példák

1.) Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja e tevékenységét – a társasági szerződésben meghatározottak alapján – munkaviszonyban látja el. Munkabére havi 150 000 forint. A bt-nek a havi 150 000 forint után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, az üzletvezetésre feljogosított tag pedig a bruttó munkabér után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni (Lásd Tbj. 5. 18., 19. §-ai, Szochó 455. § (2) bekezdés).

2.) Gazdasági társaság ügyvezetője e tevékenységét munkaszerződés alapján látja el, s emellett a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Munkaszerződése alapján ügyvezetői tevékenységéért havi 120 000 forint munkadíjban részesül. Tagsági jogviszonya alapján a tárgyhónapban nem vesz fel személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelmet. Az előbbiekben részletezett szabályok alapján a társaság az ügyvezetői teendők ellátásáért kifizetett 120 000 forint után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, s 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást köteles fizetni, az ügyvezető pedig a bruttó munkabér után 8, 5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet (Lásd Tbj. 31. § (4) bekezdés és Szocho 458. §). Tagsági jogviszonya után sem a társaságnak, sem a tagnak nincs közteher fizetési kötelezettsége, mivel a tárgyhónapban nem történt járulék/szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem kifizetés.

3.) Kft. ügyvezetője e tevékenységét tagi jogviszonyban látja el, más biztosítási jogviszonya nincs. A Tbj. 4. § d.) pont 5. pontja alapján az ügyvezető társas vállalkozónak minősül, s így a kft. köteles utána havonta a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a minimálbér 112, 5 százaléka alapján megfizetni a szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Az ügyvezető pedig havonta a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a minimálbér 150 százaléka alapján megfizetni az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s legalább a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot. A fizetési kötelezettségek alapja azért csak a minimálbér, mert az ügyvezetői tevékenység nem minősül olyan tevékenységnek, ami középfokú végzettséget igényel (Lásd Tbj. 27. § (2) bekezdés és 2011. évi CLVI. törvény 457.§ (1) bekezdés).

4.) Közkereseti társaság tagja az ügyvezetői teendőket tagi jogviszony keretében látja el, de e jogviszonya mellett rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. A Tbj. 31. § (4) bekezdése alapján a legalább heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó esetén az egyéni járulékokat a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó, 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szochó) 458. §-a alapján a közkereseti társaságnak is csak akkor van szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, ha a tárgyhónapra van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem. A fentiek alapján az adott esetben a tagi jogviszonyban álló ügyvezető e jogviszonya alapján csak akkor fizet a tényleges jövedelem alapján egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjjárulékot, ha a tárgyhónapra van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme. A közkereseti társaságnál ugyanez a helyzet a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségnél.

5.) Ügyvezetői tevékenység ellátása több gazdasági társaságnál tagi jogviszonyban. Ilyen esetben a Tbj. 31. § (5) bekezdését és a Szocho 458. §-a alapján a minimum fizetési szabályokat csak az egyik tagsági jogviszony esetében kell megfizetni, a másik társaságnál csak akkor van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, ha a tárgyhónapra volt személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem. Arra vonatkozóan, hogy a minimum szabályok szerinti fizetési kötelezettséget melyik társaságnál teljesítik, évente egy alkalommal, legkésőbb január 31-éig tett választási nyilatkozat alapján kell az adóhatóságot tájékoztatni.

6.) Az ügyvezetői teendőket olyan saját jogú nyugdíjas látja el tagi jogviszonyban, aki a nők 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. március 6-án tölti be. Ez esetben a fizetési kötelezettségekre a Tbj. 36. §-ának (1) bekezdése és a Szocho 455. § (2)- (3) bekezdése az irányadó.
Eszerint a társas vállalkozás köteles megfizetni a 2014. január 1-jétől havi 6810 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint 2014. március 6-áig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is akkor, ha a tárgyhónapra volt személyes közreműködés alapján jövedelem kifizetés. 2014. március 7-étől már nem lesz szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség akkor sem, ha van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, mivel a Szocho 455. § (3) bekezdése szerint nincs ilyen fizetési kötelezettség – többek között – akkor, ha a gazdasági társaság tagja saját jogú nyugdíjas és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A 40 éves jogosultsági idő alapján saját jogú nyugdíjas tag pedig függetlenül attól, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte-e vagy sem, csak akkor köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a tárgyhónapban van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme. 

Az esetben, ha a nyugdíjas hölgy ügyvezetőként történő foglalkoztatása nem a társas vállalkozás tagjaként, hanem munkaviszony keretében történne, akkor a társadalombiztosítási terheket a bruttó munkabér alapján kellene teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a társaság a bruttó bér után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a nyugdíjas pedig 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot kellene, hogy fizessen (Lásd Szocho 455. § (2) bekezdés, Tbj. 25.§).

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
Ügyfél Kft.

Tisztelt Hölgyem / Uram! Ugyan az lenne a kérdésem, mint az előttem kérdező Gönczi Margitnak: Szeretném megkérdezni, hogy ha a társaságban két tag van és mind két tag vezető tisztségviselő és ezt a kezdetektől munkaviszonyban látják el, és személyesen közremüködnek hogyan van a Tbj. biztosítása. Elég-e ha csak részmunkaidősként van bejelentve, esetünkben heti 20 ill. 30 órára. Megvalósul-e ebben az esetben a főállás, vagy belép a többes jogviszony. Munkaszerződésben az van hogy az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látja el és személyesen is közremüködik. Kérem szíves segítségüket, hogy melyik jogszabály szabályozza.
Köszönöm

Gönczi Margit

Szeretném megkérdezni, hogy ha a társaságban két tag van és mind két tag vezető tisztségviselő és ezt a kezdetektől munkaviszonyban látják el, és személyesen közremüködnek hogyan van a Tbj. biztosítása. Elég-e ha csak részmunkaidősként van bejelentve, esetünkben heti 20 ill. 30 órára. Megvalósul-e ebben az esetben a főállás, vagy belép a többes jogviszony. Munkaszerződésben az van hogy az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látja el és személyesen is közremüködik. Kérem szíves segítségüket, hogy melyik jogszabály szabályozza.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egészségügyi szolgáltatás juttatása magánszemélynek

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repülőjegy térítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Nyugdíjjárulék

Széles Imre

tb-szakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X