A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza – nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy a héten megtartott negyedik Adótanácskozás fókuszában a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. A résztvevők jelezték, hogy a kata népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll.
Tisztelt Adózóna! Ha teljes idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló gyeden van, vállalhat-e ugyanannál a munkaadónál egyszerűsített foglalkoztatással munkát a gyed ideje alatt? Válaszát előre is köszönöm!
A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.
Tisztelt Szakértő! Két fő alkalmazottat oktatásra küldtünk, a munkájuk végzéséhez szükséges. A kétnapos oktatás után hoztak a pénztárba kifizetésre egy számlát. A számlán szerepel szállásdíj, reggeli, vacsora és idegenforgalmi adó. A szállás, reggeli és vacsora 5 százalékos áfával. A számlaigazoló ráírta a dolgozók nevét. Költségként az oktatási költségek között vagy mint hivatali-üzleti utazásként számolható el? Az áfa visszaigényelhető-e? Kell-e még más adót is megfizetni? A választ előre is köszönöm!
A kötetlen munkaidőbeosztás egyre elterjedtebb, hiszen ilyen esetekben a munkáltató egy sor kötelezettség alól mentesül. Nem tartja nyilván a munkavállaló munka- és pihenőidejét (a szabadság kivételével), valamint nem érvényesülnek a munkaszüneti napokra érvényes, illetve a vasárnapi munkavégzés korlátjai sem. Kötetlen munkaidőbeosztás azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható, a helytelen alkalmazás komoly következményekkel járhat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!
Kedves Szakértő! Ezúton szeretném megkérdezni az egyszerűsített foglalkoztatásra (alkalmi munka) vonatkozó bérezés szabályzatot, azaz mennyi az a minimális összeg, amit ki kell fizetni 2020-ban a munkavállalónak? Illetve történt-e valamilyen fontosabb változás a 2019-es év óta? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégünk részmunkaidőben alkalmaz egy munkavállalót, akkor a munka törvénykönyvében meghatározott készenléti és túlóra maximumokat kell-e arányosítani a részmunkaidőhöz? Köszönöm!
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló részére egyszerre, ugyanazon a napon érkezett egyéb követelésről szóló letiltás. Ebben az esetben 50 százalékot kell levonni a munkavállaló béréből, de azt milyen megosztásban kell teljesíteni a végrehajtást kérők felé? 25-25, vagy 33-17 százalékban? Esetleg egyéb megosztásban? Köszönettel várom válaszát!
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: a munkáltató a munkavállaló javára biztosítást köt, a biztosítási díjat a munkáltató fizeti. Az adott szolgáltatási időszak 2019.03.01. - 2020.02.29-ig szól, a díjfizetés esedékessége 2019.03.01. és a vállalkozás a díjat 2019.02.28-án át is utalta. Ebben az esetben mikor válik jövedelemmé a munkavállalónál a biztosítási díj és mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha munkaviszonyból származó jövedelem lesz a biztosítási díj, akkor az egyéni és munkáltatói járulékokat is meg kell-e fizetni, ha igen, akkor milyen esedékességgel? Mi a helyzet akkor, ha szerződéskötést követő időszakban valamikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a továbbiakban a munkáltatóval megszűnik minden kapcsolata? Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót, ha munkaviszonyban NEM álló tulajdonosra, vagy munkaviszonyban NEM álló tulajdonos ügyvezetőre köt életbiztosítást? Köthet-e a vállalkozás biztosítást a tulajdonos közeli hozzátartozója javára abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó nem alkalmazottja, nem tagja és nem ügyvezetője a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték