Kedves Szakértő! Ezúton szeretném megkérdezni az egyszerűsített foglalkoztatásra (alkalmi munka) vonatkozó bérezés szabályzatot, azaz mennyi az a minimális összeg, amit ki kell fizetni 2020-ban a munkavállalónak? Illetve történt-e valamilyen fontosabb változás a 2019-es év óta? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégünk részmunkaidőben alkalmaz egy munkavállalót, akkor a munka törvénykönyvében meghatározott készenléti és túlóra maximumokat kell-e arányosítani a részmunkaidőhöz? Köszönöm!
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló részére egyszerre, ugyanazon a napon érkezett egyéb követelésről szóló letiltás. Ebben az esetben 50 százalékot kell levonni a munkavállaló béréből, de azt milyen megosztásban kell teljesíteni a végrehajtást kérők felé? 25-25, vagy 33-17 százalékban? Esetleg egyéb megosztásban? Köszönettel várom válaszát!
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: a munkáltató a munkavállaló javára biztosítást köt, a biztosítási díjat a munkáltató fizeti. Az adott szolgáltatási időszak 2019.03.01. - 2020.02.29-ig szól, a díjfizetés esedékessége 2019.03.01. és a vállalkozás a díjat 2019.02.28-án át is utalta. Ebben az esetben mikor válik jövedelemmé a munkavállalónál a biztosítási díj és mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha munkaviszonyból származó jövedelem lesz a biztosítási díj, akkor az egyéni és munkáltatói járulékokat is meg kell-e fizetni, ha igen, akkor milyen esedékességgel? Mi a helyzet akkor, ha szerződéskötést követő időszakban valamikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a továbbiakban a munkáltatóval megszűnik minden kapcsolata? Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót, ha munkaviszonyban NEM álló tulajdonosra, vagy munkaviszonyban NEM álló tulajdonos ügyvezetőre köt életbiztosítást? Köthet-e a vállalkozás biztosítást a tulajdonos közeli hozzátartozója javára abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó nem alkalmazottja, nem tagja és nem ügyvezetője a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.
A tanulmányi szerződés – alap esetben – mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló szempontjából előnyös megállapodás. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor valamelyik fél mégis szeretné megszűntetni a szerződéses kötöttséget, vagy megváltoztatni annak feltételeit. 2020. január 1-jétől minimális mértékben a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályok is változtak, érdemes ezért ezt a megállapodásformát is áttekinteni. Lássuk melyek a leglényegesebb szempontok!
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.
Tisztelt Szakértő ! Ha a munkavállaló részére a munkába járás költségét megtéríti társaságunk (15 forint/km), akkor az üzemanyagköltséget milyen feltételekkel téríthetjük meg részükre ? Milyen adó- és járulékvonzata van az üzemanyag-költség megtérítésének munkába járás esetén? A munkába járás esetén a munkavállaló által használt gépjármű kizárólag a munkavállaló tulajdonában lehet?
Kedves Hunyadné Szűts Veronika. Köszönöm válaszát. Annyi problémám lenne, hogy korábban tettem fel már hasonló kérdést, igaz ott nem átalányadó hanem általános adózás szerint kérdeztem hasonlót, ugynezen ügyfélre. Ott ezt a választ kaptam Horváthné Szabó Beáta-tól: A kérdéses esetben a magyar vállalkozó Ausztriában áll munkaviszonyban, ott biztosított, így az egyéni járulékokat és a szocho összegét Magyarországon az egyéni vállalkozás alapján nem kell megfizetnie. Mindkét tevékenység után az osztrák előírások alapján ott kell járulékot fizetnie. A válasz 2018.11.26-án érkezett a Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás kérdésemre. Így a két válasz ellentétes egymással. Ön szerint meg kell fizetni a szochót, a kolléga szerint pedig nem. Kérem egyeztessenek melyik a helyes, vagy a különbség abból adódik, hogy egyszer átalányadóról, egyszer pedig normál adózásról volt szó.
Követelheti-e az új munkahely a belépő munkavállalótól az előző munkáltató által kiadott tb kiskönyvet és más dokumentumokat? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Magyarországi székhelyű gazdasági társaságunk rendelkezik Németországban fióktelephellyel, adószámmal. Munkavállalóit magyar munkaszerződéssel, A1-es igazolással, kiküldetés keretében Németországban foglalkoztatja. A szakképzett minimálbér után a járulékokat Magyarországon megfizeti, a jövedelem a munkavégzés helye szerinti országban (német) adózik. Az elmúlt időszakban, többször is felmerült, hogy amikor a munkavállalók 1-3 hét egybefüggő távollétre haza utaznak, vagy a táppénzes állományba kerülnek, akkor köteles vagyok-e a minimálbért Magyarországon adóztatni? Hol találok erre jogszabályi hivatkozást?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték