hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felméri a munkavállalók sztrájkkészségét az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság

  • MTI

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság – jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Földiák András elmondta: a januárban nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit, amelyekben a bérre és bérpótlékokra koncentráltak, mert ez a legégetőbb probléma. Pénteken pedig megkezdték annak felmérését, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a szakszervezeti tagok közül mennyien vennének részt egy sztrájkban.
    
Hozzátette, a tagoknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, de biztos abban, hogy meghatározó részük csatlakozna a sztrájkhoz. A felmérést követően pedig megkeresik a kormányt a sztrájkköveteléseikkel.
    
A SZEF elnöke felidézte: tavaly ősszel több intézkedés is rontotta a munkavállalók helyzetét. Példaként a cafeteria erőteljes visszaszorítását, a kormányzati intézményeknél szerintük embertelenül végrehajtott, jelentős létszámleépítést, a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását, a sikertelen minimálbér-tárgyalást és a munka törvénykönyvének túlmunkára vonatkozó módosítását emelte ki. Mint mondta, mindezek és az évek óta elmaradt bérrendezés miatt alakították meg a sztrájkbizottságot.
    
Elmondta: követelik, hogy a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata A1 kategóriában 69 ezer forintról emelkedjen a minimálbérre, 149 ezer forintra, B1 kategóriában 77 ezerről a garantált bérminimumra, 195 ezer forintra, F1 kategóriában pedig 122 ezer forintról a diplomás bérminimumra, 253 ezer forintra.
    
Követelik azt is, hogy a köznevelésben is igazodjon a minimálbérhez az illetményalap számításának vetítési alapja. Követelik továbbá, hogy a közalkalmazottak illetménypótlékának számítási alapja 20 ezerről 40 ezer forintra emelkedjen, és az ágazati pótlékokat (bölcsődei, szociális ágazati, kulturális) számítsák be a jubileumi jutalomba, illetménynövelésbe.
    
Emellett a sztrájkbizottság támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követeléseit.
    
Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta: szeretnének a jelenlegi követhetetlen, összekuszált bérrendszer helyett egyszerű és követhető bérfelzárkóztatást, ezért januárban sztrájkot hirdettek március 14-ére, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.
    
Mint hozzátette, megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma konkrét tárgyalási ajánlatot tett, és a Pénzügyminisztérium is jelezte a tárgyalás szükségességét, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség azonban egyelőre nem válaszolt. Hangsúlyozta: tárgyalással és nem sztrájkkal szeretnék rendezni a munkavállalók gondjait.
    
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke elmondta: bérrendezést enyhítő pótlékolás helyett tisztességes béremelést követelnek. Közölte, a dolgozók anyagi megbecsültsége alacsony, miközben a mindennapokban erős fizikai-lelki megterhelésnek vannak kitéve. 
  
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta, a szakszervezet már megfogalmazta a saját követeléseit is, ilyen például a minimálbérhez kötött vetítési alap, a kötelező óraszámok csökkentése és a jelentős béremelés. Megjegyezte: évente 50-60 ezer pedagógus megy nyugdíjba és mindössze 3-4 ezren maradnak a pályán a gyakornoki vizsga letétele után.
    
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt: a nemzeti kultúra őrzőivel a nemzeti kormány évek óta nem tárgyal, és amíg a versenyszféra területén a sztrájkfenyegetés sikerre vezetett, a magyar állam "a füle botját sem mozgatja", hogy a munkavállalói bérhelyzetén javítson.
    
A sztrájkbizottsághoz csatlakozott még a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete és a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ).
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alapítvány – elengedett kötelezettség és üdülési térítés számlázása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Iparűzési adó feltöltés bevallása, ha az előlegfizetés nem történt meg

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X