További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felméri a munkavállalók sztrájkkészségét az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság

  • MTI

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság – jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Földiák András elmondta: a januárban nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit, amelyekben a bérre és bérpótlékokra koncentráltak, mert ez a legégetőbb probléma. Pénteken pedig megkezdték annak felmérését, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a szakszervezeti tagok közül mennyien vennének részt egy sztrájkban.
    
Hozzátette, a tagoknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, de biztos abban, hogy meghatározó részük csatlakozna a sztrájkhoz. A felmérést követően pedig megkeresik a kormányt a sztrájkköveteléseikkel.
    
A SZEF elnöke felidézte: tavaly ősszel több intézkedés is rontotta a munkavállalók helyzetét. Példaként a cafeteria erőteljes visszaszorítását, a kormányzati intézményeknél szerintük embertelenül végrehajtott, jelentős létszámleépítést, a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását, a sikertelen minimálbér-tárgyalást és a munka törvénykönyvének túlmunkára vonatkozó módosítását emelte ki. Mint mondta, mindezek és az évek óta elmaradt bérrendezés miatt alakították meg a sztrájkbizottságot.
    
Elmondta: követelik, hogy a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata A1 kategóriában 69 ezer forintról emelkedjen a minimálbérre, 149 ezer forintra, B1 kategóriában 77 ezerről a garantált bérminimumra, 195 ezer forintra, F1 kategóriában pedig 122 ezer forintról a diplomás bérminimumra, 253 ezer forintra.
    
Követelik azt is, hogy a köznevelésben is igazodjon a minimálbérhez az illetményalap számításának vetítési alapja. Követelik továbbá, hogy a közalkalmazottak illetménypótlékának számítási alapja 20 ezerről 40 ezer forintra emelkedjen, és az ágazati pótlékokat (bölcsődei, szociális ágazati, kulturális) számítsák be a jubileumi jutalomba, illetménynövelésbe.
    
Emellett a sztrájkbizottság támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követeléseit.
    
Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta: szeretnének a jelenlegi követhetetlen, összekuszált bérrendszer helyett egyszerű és követhető bérfelzárkóztatást, ezért januárban sztrájkot hirdettek március 14-ére, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.
    
Mint hozzátette, megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma konkrét tárgyalási ajánlatot tett, és a Pénzügyminisztérium is jelezte a tárgyalás szükségességét, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség azonban egyelőre nem válaszolt. Hangsúlyozta: tárgyalással és nem sztrájkkal szeretnék rendezni a munkavállalók gondjait.
    
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke elmondta: bérrendezést enyhítő pótlékolás helyett tisztességes béremelést követelnek. Közölte, a dolgozók anyagi megbecsültsége alacsony, miközben a mindennapokban erős fizikai-lelki megterhelésnek vannak kitéve. 
  
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta, a szakszervezet már megfogalmazta a saját követeléseit is, ilyen például a minimálbérhez kötött vetítési alap, a kötelező óraszámok csökkentése és a jelentős béremelés. Megjegyezte: évente 50-60 ezer pedagógus megy nyugdíjba és mindössze 3-4 ezren maradnak a pályán a gyakornoki vizsga letétele után.
    
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt: a nemzeti kultúra őrzőivel a nemzeti kormány évek óta nem tárgyal, és amíg a versenyszféra területén a sztrájkfenyegetés sikerre vezetett, a magyar állam "a füle botját sem mozgatja", hogy a munkavállalói bérhelyzetén javítson.
    
A sztrájkbizottsághoz csatlakozott még a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete és a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ).

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Túlóra-elszámolás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Felszolgálói díj

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X