Tisztelt Szakértő! Egy éjjel-nappal nyitvatartó gyrosbüfében az alkalmazottak 2 havi munkaidőkeretben 12 órás munkaidőben dolgoznak a következőképpen: a dolgozók egyik fele 2 napig 08-20 óráig, 2 nap szünet, a dolgozók másik fele 2 napig 20-08 óráig, 2 nap szünet. Milyen mértékű műszakpótlékot kell bérszámfejteni? A szabadságot 8 óra vagy 12 óra alapulvételével számoljam? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Jakab Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. §-a alapján a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát. A rendkívüli munkaidő naptári éves maximális mértékét az Mt. 109. § (1) bekezdése korlátozza. Teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a 250 óra arányosan része lesz a számára elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári éves mértéke. A kérdésem az, hogy az éves 250 óra számítása során csak a munkaidő beosztástól elérő munkaidőben elrendelt munkavégzést kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-kereten felüli munkavégzés tartamát is hozzá kell-e számítani?
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozók esetében a munkaidőkeret végén képződött plusz órák esetében van-e lehetőség arra, hogy az órákat átvigyük a következő keretbe, ahol kompenzálásra kerül vagy mindenképpen el kell számolni, és a képződött plusz órákat a keret végén túlóraként ki kell fizetni? Köszönöm a válaszát,
Tisztelt Szakértő! A külföldi kiküldetés és a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás összefüggéseire keresem a választ, ebben kérném a segítségét. Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló esetében a külföldi kiküldetés beleszámít a munkaidőkeretbe? Ha igen, akkor csak a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő? Ennek dokumentálása milyen módon történik, elég a jelenléti ív? Ilyen esetben az esetlegesen felmerülő műszakpótlékok is járnak a kiküldetés idejére? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink 2018.04.21. helyett 2018.04.14-én dolgoznának. (Így a 04.21-ét megkapnák pihenőnapnak.) Kell nekik bérpótlékot fizetnünk? Köszönettel:
T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egyhavi munkaidőkeretben, megszakítás nélküli [(4+1; 4+1; 4+2), (heti 40 óra), A,B,C,D műszak)] munkarendben, foglalkoztatott munkavállalók esetén a leírtak alapján mi a helyes bérszámfejtés. A munkáltatónál nincs kollektív szerződés, irányadók az Mt. rendelkezései. Bérezés / havibéres: Alapbér + mindenórára vetített 30 százalékos fix műszakpótlék = havi bruttóbér. Gyakorlati példa: Általános munkarend szerint 2018. február hónap 20 munkanapból és 8 pihenőnapból áll. A munkarendből adódóan van olyan műszak, ahol a példánál maradva a 8 pihenőnap helyett 7 pihenőnap van kiadva, így 21 munkanapot, munkaidőkeret alapján 160 óra helyett 168 órát dolgozott a munkavállaló. Helyesen járok-e el ebben az esetben, ha a munkaidőkeret és a ténylegesen ledolgozott idő közötti különbséget (8 óra – túlóra) a heti pihenőnapra vonatkozó 100 százalékos pótlékkal számolom el a munkavállalónak? A további kérdésem, hogy a munkáltató jogszabályszerűen jár-e el, hogy csak 7 pihenőnap kerül kiadásra a 8 helyett? Az Mt.-t tanulmányozva, jól értelmezem-e, hogy az általános munkarend szerinti pihenőnapot ki kell adni, de a fent leírt munkarend szerint is a 8 pihenőnapot a tárgy hónapban ki kell adni és abból 1–nek kell vasárnapra esni? Várom gyors válaszát. Üdvözlettel: VM
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki munkaidőkeretben dolgozik. Beosztás szerinti napjain betegszabadságon volt. Pihenőnapjain bement dolgozni, ez rendkívüli munkavégzésnek minősül. A kérdésem az lenne, hogy ezek a napok beletartoznak a munkaidőkeretbe? Választ előre is köszönöm. Pajcsics Eszter
Alkalmazható-e valaki heti pár órás munkára? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret változásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábban készült tájékoztatóban háromhavi munkaidőkeret van meghatározva. Ha egyhavi munkaidőkeretre szeretne a munkáltató áttérni, abban az esetben szükséges-e a tájékoztatót módosítani, vagy elég, ha a munkaidő-nyilvántartó lapon fel van tüntetve az időkeret kezdő és befejező időpontja? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő, abban kérném a segítségét, hogy adott munkavállaló egy kölcsönbeadó cégnél van főállásban és egy másik cégben pedig alkalmi munkákat vállal. Ha a munkaerő-kölcsönző cégtől foglalkoztatjuk az adott munkavállalót munkaidőkeretben és nagyon meg vagyunk vele elégedve, akkor lehetséges-e az, hogy alkalmi munkásként is ugyanezen személyt foglalkoztassuk szintén mint kölcsönzött munkaerőt. Tehát A cégből 10 hónapra kölcsönözzük, kb. 3 nap alatt ledolgozza a munkaidejét, akkor B cégtől alkalmisként ugyanez a személy kölcsönözhető, mialatt az A cégtől történő kölcsönzés nem zárul le? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy egy banális kérdéssel fordulok Önhöz, de eléggé megosztott a kollégáim álláspontja az alábbi ügyben: egy vendéglátóipari egység dolgozói munkaidőkeretes szerződéssel vannak alkalmazva, tehát előfordul, hogy vasárnap, ünnepnap is dolgoznak, továbbá akár éjjel is (18-24 óra között). Kérdésem: ebben az esetben kell-e számfejteni részükre bérpótlékokat. (Gondolok itt a az ünnepnapi-, vasárnapi-, műszak- és éjszakai pótlékra.) Munkaszerződésükben az alábbi szöveg szerepel: "6.2. A Munkavállaló részére a heti pihenőnap és szabadnap a szokásostól eltérő módon kerül kiadásra. A kiadás módja: 6.2.1. A Munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül és osztott munkaidőként is beosztható, ilyenkor a napi munkaidő 4 óránál kevesebb, 12 óránál több nem lehet. 6.2.2. A Munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. " Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Néhány munkavállalót napi 10 órás, négynapos munkarendben szeretnénk foglalkoztatni. Kérdésünk, hogy ez megoldható-e általános munkarendben? Amennyiben csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával lehetséges, foglalkoztatható-e a többi, heti ötnapos munkarendben dolgozó munkavállaló továbbra is általános munkarendben, azaz többféle munkaidőbeosztás előfordulhat-e egy munkáltató gyakorlatában? Köszönettel és tisztelettel. Scharf Zsuzsanna
Tisztelt Adózóna! Munkaidőkeretes foglalkoztatás esetén a jelenléti ív vezetése az alábbi módon szabályszerű-e? Fel van tüntetve a dolgozó havi munkaidő-beosztása és a tényleges havi jelenléte egymás mellett óraszámokkal. Szabályszerű-e, hogy azokon a napokon, amikor szabadságon, betegszabadságon vagy táppénzen volt a dolgozó, jelöljük, hogy hány óra tartamra "mentesült" aznap a munkavégzés alól. (Tól-ig órával megjelölve. Például: 06.30-4:30-ig, 8 órát volt szabadságon). Ez elfogadható-e egy esetleges munkaügyi ellenőrzés alkalmával? Mert ez alapján látható, hogyan alakult a havi beosztás és a tényleges jelenlét óraszáma a munkaidőkeret során! Vagy ez nem megfelelő módja a jelenlét vezetésének és nem jelölhető tól-ig tartammal a távollét, csak az óraszám tüntethető fel, hogy hány órát volt aznap távol? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! December hónapban a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó jelenléti íve alapján 130 órát dolgozott, de karácsonykor, a 25-26-ai munkaszüneti napon nem dolgozott. Kérdés, hogy ezekre a napokra neki külön meg kell fizetni az erre járó napi távolléti díjat, függetlenül attól, hogy ezekre a napokra nem volt beosztva? Köszönettel válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték