Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, munkaidőkeretben foglalkoztatott készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállaló beosztható-e ünnepnapra munkavégzésre, és ha igen, milyen feltételekkel? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ha 24/48 készenlét jellegű munkakörben és munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók (mondjuk rá, hogy megfelelnek a jogszabályi feltételeknek), a januári bérpapíron fel kell-e tüntetni a január 1-jén a munkaszüneti napra eső távolléti díjat? Köszönöm
Tisztelt Cím! Egy 24/48-as készenlét jellegű munkakörben, mondjuk az egyszerűség kedvéért 1 havi munkaidőkeretben dolgozó portás kivett szabadság megállapításában szeretnék segítséget kérni. Ha például 2020. január hónapban dolgozik 11 napot (264 óra) a munkaidőkeret szerint 22 nap van, ami 176 órát jelent napi 8 órás foglalkoztatásban. Hogyan számoljuk ki a napi 24 órából a szabadság mennyiségét? Hány munkaórának vesszük napi 8 órás beosztással egy le nem dolgozott 24 órás műszakot? Ha például januárban 10 × 24 napot dolgozik, tudunk e szabadságot kiírni? Hány órát? Ha januárban 9 × 24 napot dolgozik, tudunk e szabadságot kiírni? Hány órát? Köszönöm a segítséget!!
December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?
2020 közeledtével érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatók számára milyen kötelezettségek érvényesülnek, illetve lehetőségek nyílnak meg a következő év első napjától. Az ajánlásokat a legfontosabb munkáltatói kihívás: a munkaerőhiány szempontjából tettük. Csokorba szedtük a legfontosabb lépéseket.
Tisztelt Szakértők! Egy munkáltató létszámhiánnyal küzd, ezért kénytelen a meglévő embereivel pótolni a munkaerőhiányt. A munkaidő-beosztásuk eleve úgy van elkészítve, hogy a napi 8 óra munkájukon kívül még plusz 3 órát sofőrködnek. Kérdésem az lenne, hogy ha már így vannak beosztva, hogy minden nap mennek napi 11 órát, akkor a plusz 3 órára 50 százalékos pótlék jár, vagy a munkaidőkeret végén 100 százalékos? Tehát nem váratlanul ott kell maradniuk adott munkanapon tovább, hanem ez van beírva a munkaidő beosztásba?
A Kúria határozatában döntött arról, hogy a munkavállalónak milyen elszámolási kötelezettsége van, ha a munkaviszony az elszámolási időszak (munkaidőkeret) lejárta előtt szűnik meg (tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.102/2019/5. számon határozatáról).
Munkavállalónkat két havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk részmunkaidőben, heti 30 órával. Napi munkaideje 12, 10, 8 óra, de ügyelünk arra, hogy két hónap alatt ne dolgozzon többet, mint ami kell (például két hónapban 20 munkanapot kell dolgozni, akkor 240 órát dolgozik). Októbertől a napi munkaidejük általában 8 óra, de így sem lépi túl a ledolgozandó időt két hónap átlagában. A szabadságot napokban számoljuk. Esetleg ha olyan napra kér szabadságot, amelyikre be van osztva dolgozni, akkor a beosztásának megfelelő órával van az a nap elszámolva, de ha már hamarabb jelzi a szabadság igényét (nincs beosztva ezekre a napokra dolgozni, mert szabadságot kért), akkor 6 órával tartjuk nyilván a napját, szerinte viszont ezek a napok is 8 órával kell nyilvántartani. Szeretném kérdezni, hogy hány órával kell nyilvántartani a munkaidő számítása szerint azokat a napokat, amelyeken nem dolgozik, és azokat amelyeken dolgozott volna de szabadságot kapott rá. Köszönöm válaszukat.
Mennyi legyen a cég által alkalmazandó éjjeliőrök legkisebb bére, milyen pótlékokat kell fizetni nekik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A munkaidő beosztása a munkáltató alapvető joga és kötelezettsége. A munkáltatót a munkaidő beosztásával összefüggésben többféle jog illeti meg és kötelezettség terheli, a szabályok nem ismeretének következményei lehetnek.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni az állásfoglalását. Egyik cégünk parkolóőröket foglalkoztat, és a munkaszerződésükben nem határozta meg a napi munkaidőt, azaz 8 órásnak kell tekinteni a munkavállalókat. Később kiegészült a munkaszerződés, hogy a parkolóőrök munkakörét készenléti jellegűnek minősíti, de a napi munkaidőt nem emelte fel 12 órára. A parkolóőröket beosztásuk alapján 24 óra munkaidő és 72 óra pihenőidőben dolgoztatja, de erről sem készített megállapodást. Miután a napi munkaidő 8 órás, ezért jelentős túlmunka kerül megállapításra. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el a cég? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók napi 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben egy 10 órás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el 4 órás időtartamban (este 8-tól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a 2 órás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért? Erre a két órára eső bért mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. § (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan? Szeretném még megkérdezni azt is, hogy ha a munkaidőkeretben a beosztást 1 napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak 1 nappal korábban tudunk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, ami a pihenőnapjára szól, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője 07. 31-én meghalt. Alkalmazottai 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak, melynek időszaka 2019. 05-08. hónap. 08. 01-jétől az alkalmazottakat bejelentettük egy másik családi gazdasági taghoz, a dolgozók ugyanazt a munkát fogják végezni, azonos munkakörben, azonos feltételekkel, azonos bérezésért. Mivel a dolgozók ugyanazon családi gazdaságban fognak továbbra is munkát végezni, csak a munkáltató személye lesz más, helyesen járunk-e el, hogy végkielégítést nem fizetünk a dolgozóknak, a szabadsággal nem számolunk el, hanem az eddig ki nem vett szabadságokat vehetik ki a dolgozók az új munkáltatónál? Kötelesek vagyunk-e lezárni 07. 31-én a munkaidőkeretet, és elszámolni az órákkal, vagy esetleg ezt is lehet folytatni az új munkáltatónál augusztus végéig? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Kell-e munkaidőkeret esetén a munkaválló részére éjszakai pótlékot fizetni, ha 24/48/72 órás munkaidőben dolgozik, munkaidőkeretben? Egyik nap 06.00-tól másnap 06.00-ig dolgoznak (biztonsági őrök), s ez után 48 vagy 72 óra szabad. Ilyen beosztás esetén kell-e éjszakai pótlékot fizetni, s szükséges-e még valamilyen pótlék fizetése, ha a munkaidőkeretet nem lépik túl? Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
A munkavállaló áprilisban 24 napot dolgozott, a törvényes munkaidőt túllépte. Kérdésem, hogy ebben az esetben megilleti-e a pihenőnapi 50, illetve 100 százalékos pótlék?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték