Változó a napi munkaidő és a havi is, de nincs munkaidőkeret. Hogyan helyes beosztani a munkaidőt, milyen esetekben kell túlórát fizetni? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltatónál a munkavégzés hétfőtől péntekig tart, mindenki teljes munkaidős, a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít be a munkaidőbe. Nincs munkaidőkeret, havi elszámolás van, havibért kap mindenki. A munkaszerződésben ez áll: „A munkaidő heti 40 óra. Munkaideje hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, pénteken napi 6 óra. Étkezés céljára 12 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít be a munkaidőbe. A munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17 óra, pénteken 14.30 óra.” Az általános napi 8 órás munkaidőtől való eltérés miatt egyik hónapban több, a másikban kevesebb a havi ledolgozandó órák száma, mint egy általános napi 8 órásnál. Például a szerződés szerinti beosztásnál 2016.08.hóban a havi ledolgozandó órák száma 185,5 óra,míg az általános napi 8 órásnál 184 óra a munkaidő, 2016.09.hóban a havi beosztás szerint ledolgozandó órák száma 174,5 óra,míg az általános napi 8 órásnál 176 óra a munkaidő. Kérdések: 1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről? 2.Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám? 3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?
Tisztelt Szakértő! Munkaidőkeretben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Munkaidőkereten belül osztott munkaidőt lehet alkalmazni? A takarító reggel bejönne 4 órát dolgozni, majd hazamenne két órát, és visszajönne délután. Megvalósítható ez, és ha igen, milyen tájékoztatási és bejelentési kötelezettségünk van? Helyi bérletet térítünk munkavállalóinknak.Társaságunk gazdasági helyzete nem alakult jól. A kérdésem az lenne, megtehetjük-e, hogy beszüntetjük a helyibérlet-térítést, vagy csak bizonyos részét térítjük? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kiskereskedelmi üzlet, mely kéthavi munkaidőkeretet alkalmazva szombaton is nyitva tart, 2016-ban az adventi vasárnapokon is nyitva lesz. Jól gondolom-e, hogy amennyiben az elrendelt munka a törvényes munkaidőkereten belül lesz, akkor csak 50 százalék vasárnapi pótlékot kell fizetnem, ha viszont azon kívül, akkor 100 százalék túlórapótlék is jár? Kiválthatom-e a 100 százalék túlórapótlékot szabadidővel? Továbbá dolgozhat-e a munkavállaló szombaton és vasárnap is ugyanazon a héten? Köszönettel: L. Gabriella
Tisztelt Szakértő, segítségét szeretném kérni, egy munkajogi kérdésben. Cégünk kereskedő cég, 80 napos munkaidőkerettel dolgozik. Vasárnap nincs nyitva. Úgy döntöttünk, hogy vasárnaponként az év végére tekintettel nyitva tartanánk. A kérdésünk az, hogy a vasárnapi ilyen jellegű nyitvatartásunk beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy mindenképp pótlékolni kell? Ha kell, akkor hogyan? Vasárnapi pótlék, túlóra?
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret alkalmazásáról az Mt. "48. A munkaidőkeret" 93-94. §-ai rendelkeznek, melyek nem térnek ki arra, hogy eltolható-e a munkaidőkeret idényjellegű tevékenységre tekintettel a naptári évtől. A kérdésem, hogy jogszerű-e a naptári év áprilisától indított hathavi munkaidőkeret alkalmazása, melynek második része már a következő naptári évbe csúszik át? Köszönöm.
Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.
Tisztelt Szakértő! Az Mt.-ben azt olvastam: 145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. (2) A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdésben, mikor az átalányt megállapítják, akkor például készenlétnél, ha jól értem, kiváltja a 20 százalékot, de még a rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékot is. Viszont a törvény azt írja, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja a havi átalány. A munka díjazása azt jelentené, hogy ilyen átalány esetén, ha a rendkívüli munkavégzés olyan formájáról van szó, mely alapján nő a tényleges munkaórák száma, akkor arra nem pusztán a pótlékot nem számfejtik tételesen (csak az átalányt), de még a plusz munkaóra után járó arányos alapbért sem? Például 160 óra helyett 168 órát dolgozott (1 havi keret legyen), akkor Ön szerint a fizetendő összeg az alapbér plusz alapbér/160*8 plusz átalány, vagy csak alapbér plusz átalány? Utóbbi furcsa lenne, de szeretnék tisztábban látni. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az Mt. 103. paragrafus pontos értelmezésében. A munkavállalók kérésének megfelelően a munkáltató 1 óra ebédszünetet szeretne biztosítani 20 perc helyett. Mivel a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak, így 9 óra munkavégzés után 25 perc további szünet is biztosítva van számukra. Van annak bármi akadálya, hogy így a munkaközi szünet 1 napra 1 óra 25 perc legyen? Egy ellenőrzés alkalmával lehet ebből probléma? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A teljes munkaidős munkavállaló bérét órabérben kívánja a munkáltató megállapítani. A munkavállaló kéthavi munkaidőkeretben van foglalkoztatva. Mi az eljárás abban az esetben, ha a beosztása alapján kevesebb óraszámban dolgozik, mint amennyi a ledolgozható az adott keretben? Kizárólag a ledolgozott óraszám alapján kell őt kifizetni, vagy pedig ki kell egészíteni a bérét? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szerkesztő! Cégünk négyhavi munkarendben dolgozik, állattenyésztéssel foglalkozk. Beosztás szerint dolgozni kellett augusztus 20-án, amely szombatra esett. A napi munkabéren felül 100 százalékos távolléti díjat is számoltunk a dolgozóknak. A dolgozók órabéres elszámolásban vannak. Kérdésünk: kellett-e számolni az ünnepnapra a távolléti díjat? Maradunk tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Speciális eset vagyunk, mivel színházként működünk, és a munka törvénykönyvén kívül érvényes ránk az előadó-művészeti törvény is (2008. évi XCIX. törvény). Színészeink 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak, jellemző nálunk, hogy a pihenőnap hétfőre esik, természetesen betartjuk az Mt. szerint havonta egy vasárnapot. 1. kérdés: ha pihenőnapot adunk ki, kell-e számolni kötelezően azzal a kitétellel is, hogy 40 órának kell lennie a két munkavégzés között? 2. kérdés: A színészeknek egyenlőtlen a munkaidő-beosztásuk, ha a munkaidő-kiírás napi 4 óra, és én ezt például egy nappal korábban megváltoztatom 8 órára, de a négyhónapos munkaidőkeretben nincs meg az összes munkaidő, akkor ez a 4 óra túlórának számít vagy nem számít annak, hiszen alapból 8 óra a napi munkaidő? A túlórát kötelező-e a munkaidőkereten belül elszámolni, vagy csak a végén számoljuk el? És kötelező-e pénzben kifizetni vagy ki lehet-e adni munkaidő-csúsztatásban is? Ha megállapodás kérdése mindez, akkor ezt a munkaszerződésben kell megtenni vagy elég a tájékoztatásban leírni?
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret gyakorlati alkalmazásához kérném segítséget. Szíveskedjen számokkal is bemutatni például 2016. szeptember havi vagy szeptember-november havi munkaidő keret alkalmazásának szabályait! Munkaidőkeret alkalmazásával mennyi a napi maximum munkaidő, szombat-vasárnapi munkavégzés (vendéglátó egység), kötelező pihenőnap? Milyen pótlékokkal kell számolni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy gyárban 3*12 órát dolgoznak a munkavállalók, majd 3 nap pihenő következik. Az lenne a kérdésem, ha túlóráznak a 3 nap pihenő alatt, akkor az túlórának (100%+50%) vagy pihenőnapi túlórának (100%+100%) kell elszámolni? Amennyiben nincs sem az alapbérben külön bérpótlék, sem külön bérpótlék átalány nincs megállapítva. Úgy gondolom, hogy kell egy munkaidő-beosztás vagy munkaidőkeret, ahol a pihenőnapok jelölve vannak. Amennyiben a pihenőnapon végeznek túlmunkát, akkor pihenőnapi túlóra kerül elszámolásra. Köszönettel!
A munkaerőhiány egyre több munkáltató problémája. Ennek következtében gyakori, hogy a betöltetlen státusz(ok), a szabadságon, betegállományban lévők feladatait ideiglenesen a többi munkavállaló között kell felosztani. Áttekintettük ennek munkajogi lehetőségeit és korlátait.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték