Tisztelt Szakértő, segítségét szeretném kérni, egy munkajogi kérdésben. Cégünk kereskedő cég, 80 napos munkaidőkerettel dolgozik. Vasárnap nincs nyitva. Úgy döntöttünk, hogy vasárnaponként az év végére tekintettel nyitva tartanánk. A kérdésünk az, hogy a vasárnapi ilyen jellegű nyitvatartásunk beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy mindenképp pótlékolni kell? Ha kell, akkor hogyan? Vasárnapi pótlék, túlóra?
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret alkalmazásáról az Mt. "48. A munkaidőkeret" 93-94. §-ai rendelkeznek, melyek nem térnek ki arra, hogy eltolható-e a munkaidőkeret idényjellegű tevékenységre tekintettel a naptári évtől. A kérdésem, hogy jogszerű-e a naptári év áprilisától indított hathavi munkaidőkeret alkalmazása, melynek második része már a következő naptári évbe csúszik át? Köszönöm.
Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.
Tisztelt Szakértő! Az Mt.-ben azt olvastam: 145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. (2) A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdésben, mikor az átalányt megállapítják, akkor például készenlétnél, ha jól értem, kiváltja a 20 százalékot, de még a rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékot is. Viszont a törvény azt írja, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja a havi átalány. A munka díjazása azt jelentené, hogy ilyen átalány esetén, ha a rendkívüli munkavégzés olyan formájáról van szó, mely alapján nő a tényleges munkaórák száma, akkor arra nem pusztán a pótlékot nem számfejtik tételesen (csak az átalányt), de még a plusz munkaóra után járó arányos alapbért sem? Például 160 óra helyett 168 órát dolgozott (1 havi keret legyen), akkor Ön szerint a fizetendő összeg az alapbér plusz alapbér/160*8 plusz átalány, vagy csak alapbér plusz átalány? Utóbbi furcsa lenne, de szeretnék tisztábban látni. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az Mt. 103. paragrafus pontos értelmezésében. A munkavállalók kérésének megfelelően a munkáltató 1 óra ebédszünetet szeretne biztosítani 20 perc helyett. Mivel a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak, így 9 óra munkavégzés után 25 perc további szünet is biztosítva van számukra. Van annak bármi akadálya, hogy így a munkaközi szünet 1 napra 1 óra 25 perc legyen? Egy ellenőrzés alkalmával lehet ebből probléma? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A teljes munkaidős munkavállaló bérét órabérben kívánja a munkáltató megállapítani. A munkavállaló kéthavi munkaidőkeretben van foglalkoztatva. Mi az eljárás abban az esetben, ha a beosztása alapján kevesebb óraszámban dolgozik, mint amennyi a ledolgozható az adott keretben? Kizárólag a ledolgozott óraszám alapján kell őt kifizetni, vagy pedig ki kell egészíteni a bérét? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szerkesztő! Cégünk négyhavi munkarendben dolgozik, állattenyésztéssel foglalkozk. Beosztás szerint dolgozni kellett augusztus 20-án, amely szombatra esett. A napi munkabéren felül 100 százalékos távolléti díjat is számoltunk a dolgozóknak. A dolgozók órabéres elszámolásban vannak. Kérdésünk: kellett-e számolni az ünnepnapra a távolléti díjat? Maradunk tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Speciális eset vagyunk, mivel színházként működünk, és a munka törvénykönyvén kívül érvényes ránk az előadó-művészeti törvény is (2008. évi XCIX. törvény). Színészeink 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak, jellemző nálunk, hogy a pihenőnap hétfőre esik, természetesen betartjuk az Mt. szerint havonta egy vasárnapot. 1. kérdés: ha pihenőnapot adunk ki, kell-e számolni kötelezően azzal a kitétellel is, hogy 40 órának kell lennie a két munkavégzés között? 2. kérdés: A színészeknek egyenlőtlen a munkaidő-beosztásuk, ha a munkaidő-kiírás napi 4 óra, és én ezt például egy nappal korábban megváltoztatom 8 órára, de a négyhónapos munkaidőkeretben nincs meg az összes munkaidő, akkor ez a 4 óra túlórának számít vagy nem számít annak, hiszen alapból 8 óra a napi munkaidő? A túlórát kötelező-e a munkaidőkereten belül elszámolni, vagy csak a végén számoljuk el? És kötelező-e pénzben kifizetni vagy ki lehet-e adni munkaidő-csúsztatásban is? Ha megállapodás kérdése mindez, akkor ezt a munkaszerződésben kell megtenni vagy elég a tájékoztatásban leírni?
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret gyakorlati alkalmazásához kérném segítséget. Szíveskedjen számokkal is bemutatni például 2016. szeptember havi vagy szeptember-november havi munkaidő keret alkalmazásának szabályait! Munkaidőkeret alkalmazásával mennyi a napi maximum munkaidő, szombat-vasárnapi munkavégzés (vendéglátó egység), kötelező pihenőnap? Milyen pótlékokkal kell számolni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy gyárban 3*12 órát dolgoznak a munkavállalók, majd 3 nap pihenő következik. Az lenne a kérdésem, ha túlóráznak a 3 nap pihenő alatt, akkor az túlórának (100%+50%) vagy pihenőnapi túlórának (100%+100%) kell elszámolni? Amennyiben nincs sem az alapbérben külön bérpótlék, sem külön bérpótlék átalány nincs megállapítva. Úgy gondolom, hogy kell egy munkaidő-beosztás vagy munkaidőkeret, ahol a pihenőnapok jelölve vannak. Amennyiben a pihenőnapon végeznek túlmunkát, akkor pihenőnapi túlóra kerül elszámolásra. Köszönettel!
A munkaerőhiány egyre több munkáltató problémája. Ennek következtében gyakori, hogy a betöltetlen státusz(ok), a szabadságon, betegállományban lévők feladatait ideiglenesen a többi munkavállaló között kell felosztani. Áttekintettük ennek munkajogi lehetőségeit és korlátait.
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy egy munkavállalónkkal megegyeztünk, hogy ügyeleti pótlék helyett havi ügyeleti általányt fizetünk neki. Havi munkaidőkeretben van foglalkoztatva az illető, teljes munkaidőben, általános munkarendben. A havi ügyeleti általányt a munkaszerződés-módosításban rögzítettük, az összeget beleírtuk, azonban a teljesítendő órát nem, mivel az havi szinten változhat. Ha például júniusban 168 óra a kötelező, de a munkáltató elrendeli az ügyeletet 16 órában pluszban, azaz így már 184 órát dolgozna le, akkor kell fizetnünk a rendkívüli munkavégzésért? Vagy a havi átalány "terhére" megy a 16 óra, és csak az éves rendkívüli munkavégzés óraszámából kell levonni? Ebben a 16 órában nem kell ténylegesen dolgoznia, a telephelyen kell lennie. Amennyiben munkavégzésre kerülne sor, abban az esetben az átalányon felül jár a munkavállalónak pótlék, és a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint kell eljárnom? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Orvosi esti magánrendelésen van jogviszonya a dolgozónak, amely heti 3 órás, eltérő napokon. Van lehetőség a munkaidőkeret alkalmazására? Valamint hogyan kell szabadságot kiadni a dolgozónak, és mennyi jár neki? Köszönöm válaszát.
A munkaidőkeret sokkal rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé a munkáltatók számra, mint, ha az általnos munkarendben foglalkoztatná a dolgozóit. Bevezetéséről szabadon dönthet a munkáltató, alkalmazására azonban szigorú szabályok vonatkoznak. Cikkünkben példákon keresztül részletezzük egyebek mellett a keret tartamára, a túlórára, a hétvégi munkavégzésre, a biztosítandó pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben jelenleg egyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, a nyári hónapokra ezt szeretnék három havira bővíteni (06-08. hónapokra), majd újra visszaállnának egyhavi munkaidőkeretre. Kérdésünk, hogy tiltja-e ezt valamilyen előírás? Mivel lehetne ezt ledokumentálni? Jelenleg a munkaszerződésben és a munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban is van a munkaidőkeretre utalás. Vagyis nem cégszinten van a munkaidőkeret szabályozva, hanem dolgozónként.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték