Tisztelt Szakértő! Több műszakos 3 havi munkaidőkeret alkalmazásakor mi a helyes eljárás a törzsbér meghatározása során: a műszakbeosztás szerinti munkanapok vagy az általános munkarend munkanapjai alapján kell meghatározni a törzsbért? Mi a helyzet a műszakot váltó dolgozókkal? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátással foglalkoztató cég munkavállalója heti 20 órás munkaidőkeret szerinti munkarendben dolgozik. Közöttük olyan munkaszerződés (jogász által szerkesztett) köttetett, melynek egyik pontja az alábbi: "A munkavállaló személyi alapbére havonta bruttó XY Ft összeg, mely összeg tartalmazza a felmerülő pótlékokat is". Kérdésem, ha a munkavállaló munkaszüneti napra van beosztva, fizetni kell-e bérpótlékot részére? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég vagyunk, szakácsok, felszolgálók, recepciósok dolgoznak négyhavi munkaidőkeretben, havi bérezéssel, alkalmazotti jogviszonyban. A munkaidőkeretet betartjuk, túlmunkát nem végeznek, hétvégén is rendszeresen dolgoznak, valamint munkaszüneti napokon is természetesen nyitva vagyunk. El kell-e számolnom pótlékot, és mennyit a munkaszüneti munkanapon végzett munkára? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy munkaidőkeretes munkavállaló ünnepnapon munkavégzésre van beosztva és munkát is végez (dohányboltban, amely a hét minden napján nyitva van), akkor megilleti-e a 100 százalékos bérpótlék arra a napra? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő Asszony! Részmunkaidő beosztásával kapcsolatban az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Jól gondoljuk, hogy részmunkaidő esetén (például napi 4 vagy napi 6 óra) is jogosult a munkáltató hétfőtől péntekig úgy beosztani a napi munkaidőt, hogy a munkaidő kezdete és vége 8:00–12:00 vagy 14:00–18:00 óra között váltakozna? Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben a részmunkaidő nem kerülne egyenlőtlenül beosztásra, mivel önmagában a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének és végének változása nem jelent egyenlőtlen munkaidőbeosztást? Ennek megfelelően a fentiek szerinti beosztáshoz nem kell munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazni, azaz az ilyen beosztás általános munkarendnek minősül? Szíves válaszaikat előre is köszönöm. Tisztelettel.
Nem kaptam választ arra, hogy van-e az időkeretes foglalkoztatásnál olyan korlát, hogy csak (például 6 hónapig) lehet igy foglalkoztatni. Továbbá a túlórával kapcsolatos kérdésemre sem kaptam választ, vagyis mikor jogosult a munkavállaló túlóra- és egyéb pótlékra (havi időkeret-túllépés, vasárnapi munkavégzés stb.).
Kérdésem, hogy van-e időkorlátja a havi munkaidőkeretben (havi 168 óra) foglalkoztatott munkavállalónak? További kérdésem, hogy a havi időkereten belül kell-e jelenléti ívvel igazolni, hogy mikor dolgozta le az időkeret szerinti órákat? Továbbá a túlórapótlékot hogyan kell ebben az esetben kezelni? Várom segitő válaszukat, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő, kérem, segítsen! A munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint az olyan kiskereskedelmi vállalkozásoknak, amelyek vasárnap is normál módon, tehát heti 7 napot nyitva vannak, kell-e vasárnapi bérpótlékot fizetniük a dolgozóiknak? Vagy ők hivatkozhatnak a rendeltetésük folytán e napon is működő munkáltatói státuszra? Mert ugye a későbbiekben említve van a kereskedelmi tevékenységre hivatkozással elrendelt vasárnapi munkavégzés esetén a vasárnapi munkaidő, úgy viszont van a vasárnapi pótlék. Hogy kell ezt értelmezni?
Szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben.
A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.
A hosszú termékciklikusokhoz igazodva meghosszabbítaná a jelenleg legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeretet az Országgyűlés Gazdasági bizottsága.
Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazottunk heti 28 órára van bejelentve, melyet úgy dolgoz le, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik 7 órát, a péntekjei szabadok. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben kötelező-e munkaidőkeretről megállapodást írni, illetve, hogy a szabadság kiadása hogyan történik? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Németh Szilvia
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók részére, ha egy hónapon belül például 2 nap 12 órát végeznek, ami tart 19-től 7 óráig, de a 3. napon pihenőt kapnak, jár-e nekik a 30 százalék műszakpótlék? Nem dolgoznak folyamatosan eltérő időszakban, csak néhány kivételes alkalommal fordul elő 18 óra utáni vagy 6 óra előtti munkavégzés.
Tisztelt Szakértő! Folyamatos szolgáltatást nyújtó, bentlakásos szociális intézmény egyes "munkaidőkeretes" dolgozói munkaszüneti napokon is végeznek munkát. A felek megállapodhatnak-e abban, hogy a munkaszüneti napra előírt munkaidőben a munkavállaló részére bérpótlék helyett szabadidő jár, vagy a munkaszüneti napra kötelező a 100% bérpótlék megfizetése? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég részmunkaidős takarítókat foglalkoztat 4 havi munkaidőkeretben és a munkaköri leírás szerint hétfőtől péntekig 19-23 óra között kell jönniük takarítani, akkor a 22-23 óra közötti időszakban kell nekik éjszakai pótlékot fizetni?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték