Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    611 találat a(z) munkaidőkeret cimkére

    Kérdés

    Az alábbi kérdésben kérem iránymutatásukat. Kollektív szerződés alapján a munkavállaló 12 havi munkaidőkeretben dolgozik, munkaszerződése szerint munkaideje heti 40 óra, díjazása órabérben van megállapítva. Munkaviszonya március 19-én megszűnt. Januárban minden munkanapon 6 órát, februárban minden munkanapon 7 órát, márciusban napi 8 órát dolgozott. Helyes-e, hogy a ténylegesen ledolgozott időnek megfelelő munkabért kapta, az órabér figyelembevételével, és nem a szerződése szerinti heti 40 órás bért kapta meg? Munkaviszony megszűnése esetén hogyan kell eljárni? Nem volt lehetősége a heti 40 órát ledolgozni, az összes ledolgozott órája 377 óra (és 377 óra figyelembe vételével kapta meg a havi bérét), de a heti 40 óra figyelembevételével 432 órát kellett volna dolgoznia. Kell-e bérkiegészítést adni ebben az esetben? Helyes-e az eljárás, ha a le nem dolgozott munkaidőre bérkiegészítést számfejtünk? Viszont erre az időre – jelen példánál 55 óra – munkavégzés nem történt. A munkáltatónak mégis kell bért fizetni erre az időre, tekintve, hogy a szerződése és a NAV bejelentése heti 40 órás munkavégzést rögzít? Válaszukat előre is köszönöm!

    Cikk

    A hatályos munka törvénykönyve szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb harminchat hónap is lehet. A törvény tehát a munkaidőkeretnek kollektív szerződés rendelkezésével elrendelhető maximális mértékét a korábbi 12 hónap helyett 36 hónapban határozza meg azzal, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ahhoz, hogy a munkáltató ezzel a lehetőséggel éljen, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják. A hosszabb tartam az – egyelőre kevésbé elterjedt – elszámolási időszak tekintetében is megfelelően irányadó.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. A szabadságát órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. 2019. 03-04 munkaidő kerete 160ó+160ó=320 óra. 2019. 03. 01-03. 10 között munkarendje szerint ledolgozott: 4x12 órát=48 órát ( 03,04,07,08 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 6 munkanap: 6x8=48 óra) 2019. 03. 11-étől beteg lett, ezért 03. 11-étől 03. 28-áig kiveszi a 10x12óra=120 óra éves betegszabadságát a beosztás szerinti munkanapjain (11-12, 15-16, 19-20, 23-24, 27-28 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 13 munkanap: 13x8=104 óra.) A 2019. 03. 29 - 03. 31. közötti időszakra táppénzes állományba kerül: a három napból 29-30 szabad 31 munkanap, tehát beosztás szerint 1x12óra táppénz. (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 1 munkanap: 1x8=8 óra.) Dolgozónk egész április hónapban keresőképtelen marad. Kérdésem az, hogy a betegen töltött munkaidő beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét idejével? Fenti esetben dolgozónak keletkezett-e túlmunkája? Jól gondolom-e, hogy fenti esetben a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét tartamának idejével? Vagyis 320 ó- 104 ó betegszabadság – 8 ó táppénz – 160 ó áprilisi táppénz = 48 óra. Tehát 48 óra a két havi munkaidőkerete, melyből ledolgozott 03. 01 - 03. 10. között 48 órát, így nem keletkezett túlórája. Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk szeretne háromműszakos (8 órás) munkarendet bevezetni, jelenleg kétműszakos munkarendet alkalmazunk, működésünk eléri a heti 80 órát, vasárnapra is beoszthatók a munkavállalók, illetve háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Az éjszakai műszak az egyik esetben vasárnap 22 órakor kezdődne, és hétfőn 6:20-ig tartana, ilyenkor ezt a napot lehet hétfői munkanapnak minősíteni? A 22-24 óra közötti időszakra meg kell-e adni a vasárnapi 50 százalékos pótlékot? Ha a munkavégzés vasárnap 21:20-tól kezdődne (a tömegközlekedést figyelembe véve), és hétfőn 5:40-ig tartana, abban az esetben lehetne-e hétfői munkanapnak minősíteni ezt a napot? Ha nem lehet hétfői munkanapként figyelembe venni, akkor vasárnapi munkanap szerint kell kezelni? Ilyenkor milyen időszakra jár a vasárnapi pótlék? A 21:20-24 óra közötti időszakra, vagy mind a 8 óra munkaidőre? Köszönöm előre is a válaszukat. Kertész Mónika

    Kérdés

    Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.

    Cikk

    Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    A februári Válaszadó utolsó oldalán az egyenlőtlen foglalkoztatással kapcsolatos kérdésre olvastam választ. Ha nem a munkavállaló oldaláról közelítjük meg a problémát, hanem a foglalkoztató érdekkörében, megoldás lehet-e az Mt. 193. § szerinti "behívásos" munkavégzés részmunkaidős (maximum heti 30 órás), munkaidőkeretes munkaszerződéssel, órabéres díjazással és a munkaszerződésben rögzítetten, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján történik a havi bérszámfejtés? (Ismereteim szerint így nem kell állásidőt fizetni a magasabb óraszámmal megállapított munkaidőkeret ki nem használt órái után.)

    Cikk

    Az Adózóna olvasója azt kérdezte, alkalmazhatók-e a mezőgazdasági idénymunkára felvett munkavállalók a munkaidőkeret szabályai szerint. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társas vállalkozásunk 2019. januártól alkalmaz munkavállalókat. Munkakörük – a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve t– úlnyomóan idényjellegű feladatokat tartalmaz. Alkalmazhatjuk-e ezeket a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályai szerint? Maximálisan hány havi munkaidőkeretet köthetünk ki? Olyan esetben is használható ez a foglalkoztatási forma, ha a munkaidőkeret kezdetekor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg, mert például március hónapban van szükség túlmunkára? Kezdhet-e a munkavállaló pihenőidővel, amit majd a márciusban feltorlódott túlmunka után kompenzálunk? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az Mt. által szabályozott munkavégzésre történő behívással kapcsolatban kérdezem, hogy ha a maximum napi 6 óra részmunkaidő alapján kéthavi munkaidőkeretben (február-március) 160 óra, akkor a munkáltatónak 160 óra a munkaadási kötelezettsége? Vagy másképpen, ha csak 100 óra a tényleges munkavégzés, akkor 60 óra állásidő? Másik kérdés: a behívásos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére a fizetett szabadságos napok számát hogyan kell kiszámolni? Válaszát várva köszönettel: nmjanos@gmail.com

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A Munkáltató lakossági és közületi fogyasztók vízmérőóráik cseréjét végzi, mely során a mérőberendezést leszereli és egy új vagy felújított hitelesített mérőórát szerel fel helyette. Ezeket a cseréket folyamatosan végzi, mely a munka elvégzésének optimális időszaka a meteorológiailag a fagymentes időszakok – áprilistól, októberig terjedő időszakok. A téli időszakokban a vízmérőórák fagymentesített, téliesített állapotban vannak, hőszigetelt körülmények között, cseréje nem végezhető el. A mérőórák cseréit végző dolgozók, tekintettel arra, hogy legnagyobb arányaiban lakossági mérőórák cseréjét kell elvégezni, hétfőtől szombatig (amikor otthonában tartózkodik a felhasználó) terjedő hatnapos munkahéten végzik el ezeket a feladatokat, munkaidőkeretben és eltérő szabadnap kiadásokkal. A munkarend egyműszakos, napi 8 órás esetleg 10 órás napi munkaidővel. Kérdése: az ilyen jellegű szolgáltatás végzéséről rendelkezhet-e a Munkáltató, hogy ez a tevékenység idényjellegű, a fentebb leírt objektív tények alapján, és elrendelheti és alkalmazhatja a 2 x 6 hónapos munkaidőkeret alkalmazását? Köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Toronicza István

    Cikk

    Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Örökbefogadás

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Jelentkezés online rendezvényre

    Adózóna szerkesztőség

    kérdések és válaszok

    Nyugdíjjogosultsági idő ha részmunkaidő volt

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media