Több szakszervezet tiltakozik a munka törvénykönyvének módosítása miatt

Megosztás Tetszik

Szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben.

A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti – mondta.

A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, számításaik szerint a módosítás az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek.

A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, szerdai közleményükben „rabszolgatörvénynek” nevezték azt. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.

Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, az egyéves munkaidőkeret alkalmazása – kollektív szerződés mellett – ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Közölte, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.

A munka törvénykönyve módosításáról itt olvashat bővebben!

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.