566 találat a(z) munkaidőkeret cimkére
Munkaidőkeret
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem iránymutatásukat. Kollektív szerződés alapján a munkavállaló 12 havi munkaidőkeretben dolgozik, munkaszerződése szerint munkaideje heti 40 óra, díjazása órabérben van megállapítva. Munkaviszonya március 19-én megszűnt. Januárban minden munkanapon 6 órát, februárban minden munkanapon 7 órát, márciusban napi 8 órát dolgozott. Helyes-e, hogy a ténylegesen ledolgozott időnek megfelelő munkabért kapta, az órabér figyelembevételével, és nem a szerződése szerinti heti 40 órás bért kapta meg? Munkaviszony megszűnése esetén hogyan kell eljárni? Nem volt lehetősége a heti 40 órát ledolgozni, az összes ledolgozott órája 377 óra (és 377 óra figyelembe vételével kapta meg a havi bérét), de a heti 40 óra figyelembevételével 432 órát kellett volna dolgoznia. Kell-e bérkiegészítést adni ebben az esetben? Helyes-e az eljárás, ha a le nem dolgozott munkaidőre bérkiegészítést számfejtünk? Viszont erre az időre – jelen példánál 55 óra – munkavégzés nem történt. A munkáltatónak mégis kell bért fizetni erre az időre, tekintve, hogy a szerződése és a NAV bejelentése heti 40 órás munkavégzést rögzít? Válaszukat előre is köszönöm!
A hároméves munkaidőkeretről
Cikk
A hatályos munka törvénykönyve szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb harminchat hónap is lehet. A törvény tehát a munkaidőkeretnek kollektív szerződés rendelkezésével elrendelhető maximális mértékét a korábbi 12 hónap helyett 36 hónapban határozza meg azzal, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Ahhoz, hogy a munkáltató ezzel a lehetőséggel éljen, szükséges az is, hogy a hosszabb munkaidőkeretet a műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos, vagy objektív okok indokolják. A hosszabb tartam az – egyelőre kevésbé elterjedt – elszámolási időszak tekintetében is megfelelően irányadó.
Betegszabadság, táppénz időtartama beleszámít-e a munkaidőkeretbe?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. A szabadságát órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. 2019. 03-04 munkaidő kerete 160ó+160ó=320 óra. 2019. 03. 01-03. 10 között munkarendje szerint ledolgozott: 4x12 órát=48 órát ( 03,04,07,08 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 6 munkanap: 6x8=48 óra) 2019. 03. 11-étől beteg lett, ezért 03. 11-étől 03. 28-áig kiveszi a 10x12óra=120 óra éves betegszabadságát a beosztás szerinti munkanapjain (11-12, 15-16, 19-20, 23-24, 27-28 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 13 munkanap: 13x8=104 óra.) A 2019. 03. 29 - 03. 31. közötti időszakra táppénzes állományba kerül: a három napból 29-30 szabad 31 munkanap, tehát beosztás szerint 1x12óra táppénz. (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 1 munkanap: 1x8=8 óra.) Dolgozónk egész április hónapban keresőképtelen marad. Kérdésem az, hogy a betegen töltött munkaidő beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét idejével? Fenti esetben dolgozónak keletkezett-e túlmunkája? Jól gondolom-e, hogy fenti esetben a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét tartamának idejével? Vagyis 320 ó- 104 ó betegszabadság – 8 ó táppénz – 160 ó áprilisi táppénz = 48 óra. Tehát 48 óra a két havi munkaidőkerete, melyből ledolgozott 03. 01 - 03. 10. között 48 órát, így nem keletkezett túlórája. Köszönöm válaszát.
Vasárnapi pótlék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szeretne háromműszakos (8 órás) munkarendet bevezetni, jelenleg kétműszakos munkarendet alkalmazunk, működésünk eléri a heti 80 órát, vasárnapra is beoszthatók a munkavállalók, illetve háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Az éjszakai műszak az egyik esetben vasárnap 22 órakor kezdődne, és hétfőn 6:20-ig tartana, ilyenkor ezt a napot lehet hétfői munkanapnak minősíteni? A 22-24 óra közötti időszakra meg kell-e adni a vasárnapi 50 százalékos pótlékot? Ha a munkavégzés vasárnap 21:20-tól kezdődne (a tömegközlekedést figyelembe véve), és hétfőn 5:40-ig tartana, abban az esetben lehetne-e hétfői munkanapnak minősíteni ezt a napot? Ha nem lehet hétfői munkanapként figyelembe venni, akkor vasárnapi munkanap szerint kell kezelni? Ilyenkor milyen időszakra jár a vasárnapi pótlék? A 21:20-24 óra közötti időszakra, vagy mind a 8 óra munkaidőre? Köszönöm előre is a válaszukat. Kertész Mónika
4 havi munkaidőkeret elszámolása
Kérdés
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
400 óra túlóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.
Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne
Cikk
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egyenlőtlen foglalkoztatás – behívás
Kérdés
A februári Válaszadó utolsó oldalán az egyenlőtlen foglalkoztatással kapcsolatos kérdésre olvastam választ. Ha nem a munkavállaló oldaláról közelítjük meg a problémát, hanem a foglalkoztató érdekkörében, megoldás lehet-e az Mt. 193. § szerinti "behívásos" munkavégzés részmunkaidős (maximum heti 30 órás), munkaidőkeretes munkaszerződéssel, órabéres díjazással és a munkaszerződésben rögzítetten, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján történik a havi bérszámfejtés? (Ismereteim szerint így nem kell állásidőt fizetni a magasabb óraszámmal megállapított munkaidőkeret ki nem használt órái után.)
Munkaidőkeret a mezőgazdaságban
Cikk
Az Adózóna olvasója azt kérdezte, alkalmazhatók-e a mezőgazdasági idénymunkára felvett munkavállalók a munkaidőkeret szabályai szerint. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Munkaidőkeret mezőgazdaságban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társas vállalkozásunk 2019. januártól alkalmaz munkavállalókat. Munkakörük – a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve t– úlnyomóan idényjellegű feladatokat tartalmaz. Alkalmazhatjuk-e ezeket a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályai szerint? Maximálisan hány havi munkaidőkeretet köthetünk ki? Olyan esetben is használható ez a foglalkoztatási forma, ha a munkaidőkeret kezdetekor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg, mert például március hónapban van szükség túlmunkára? Kezdhet-e a munkavállaló pihenőidővel, amit majd a márciusban feltorlódott túlmunka után kompenzálunk? Köszönöm válaszát!
Munkavégzés behívás alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. által szabályozott munkavégzésre történő behívással kapcsolatban kérdezem, hogy ha a maximum napi 6 óra részmunkaidő alapján kéthavi munkaidőkeretben (február-március) 160 óra, akkor a munkáltatónak 160 óra a munkaadási kötelezettsége? Vagy másképpen, ha csak 100 óra a tényleges munkavégzés, akkor 60 óra állásidő? Másik kérdés: a behívásos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére a fizetett szabadságos napok számát hogyan kell kiszámolni? Válaszát várva köszönettel: nmjanos@gmail.com
Megszólalt Orbán Viktor: ezt gondolja a "rabszolgatörvényről"
Cikk
Orbán Viktor miniszterelnök is azt nyilatkozta ma az atv.hu-nak az Országházban, hogy a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja.
Idényjellegű tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Munkáltató lakossági és közületi fogyasztók vízmérőóráik cseréjét végzi, mely során a mérőberendezést leszereli és egy új vagy felújított hitelesített mérőórát szerel fel helyette. Ezeket a cseréket folyamatosan végzi, mely a munka elvégzésének optimális időszaka a meteorológiailag a fagymentes időszakok – áprilistól, októberig terjedő időszakok. A téli időszakokban a vízmérőórák fagymentesített, téliesített állapotban vannak, hőszigetelt körülmények között, cseréje nem végezhető el. A mérőórák cseréit végző dolgozók, tekintettel arra, hogy legnagyobb arányaiban lakossági mérőórák cseréjét kell elvégezni, hétfőtől szombatig (amikor otthonában tartózkodik a felhasználó) terjedő hatnapos munkahéten végzik el ezeket a feladatokat, munkaidőkeretben és eltérő szabadnap kiadásokkal. A munkarend egyműszakos, napi 8 órás esetleg 10 órás napi munkaidővel. Kérdése: az ilyen jellegű szolgáltatás végzéséről rendelkezhet-e a Munkáltató, hogy ez a tevékenység idényjellegű, a fentebb leírt objektív tények alapján, és elrendelheti és alkalmazhatja a 2 x 6 hónapos munkaidőkeret alkalmazását? Köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Toronicza István
Javaslatokat nyújt be a munka törvénykönyve módosításához a Fidesz
Cikk
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.
Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok
Cikk
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
