A veszélyhelyzet elrendelésével egyidejűleg számos, a foglalkoztatás általános szabályait érintő változást vezetett be a kormányzat a munkaerőpiacot érintően, egyebek mellett 24 hónapra növelte a munkáltató által akár egyoldalúan is alkalmazható munkaidőkeret időtartamát.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet végző kft. a hét minden napján nyitva tart. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak, nem többműszakos a munkaidejük. A vasárnapi munkavégzésre ebben az esetben jár vasárnapi bérpótlék? Köszönöm a segítséget.
A korábbi bértámogatásról szóló kormányrendelet módosítása sok téren egyszerűsíti az igénybevétel körét, sok jogértelmezési kérdést tisztáz. A támogatás mértéke és a maximálisan figyelembe vehető összeg nem változott, de most már egy 6 órás foglalkoztatás sincs kizárva a jogosultsági körből. A Niveus Consulting Group kommentárral segít értelmezni a módosítást.
A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni – közölte mai sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz, miután a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek majd.
Jelen járványügyi helyzetben egyre gyakrabban felvetődik a munkaszerződés módosításának szükségessége. Problémát okozhat ugyanakkor, hogy a munkavállalók jelentős része otthonról végzi a munkát, így a felek közvetlen kontaktusa korlátozott. A munkaszerződést módosítani ugyanakkor csak írásban lehetséges. Ezen túlmenően a munkáltató számos, egyoldalú döntését írásba kell foglalni. Hogyan lehet ezt jelen helyzetben megtenni? Az alábbi elemzésben ezekre a problémákra mutatjuk a megoldást.
Tisztelt Szakértő! Az új bértámogatással kapcsolatban néhány dolog tisztázatlan maradt számomra, melyben most a segítségét szeretném kérni: 1. Egyéni fejlesztési idő... Ez mit takar pontosan és ezt hogyan lehet igazolni. 2. Munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került... Tehát aki beadja a kérelmet, kellett, hogy alkalmazza a munkaidőkeretet? Aki nem bővített munkaidőkeretet az be sem adhat kérelmet? 3. Ahol már rendelet szerint kapnak járulékkedvezményt, kérhetik a támogatást? A felsorolásban nem látom kritériumnak, bár gondolom, miután egyéni elbírálás alá esik minden kérelem, majd a járási hivatal fogja ezt mérlegelni. 4. Valamint mihez képest nézik, hogy a rendelés vagy az árbevétel visszaesett, és ki vizsgálja, a NAV? És az előző hónapokhoz nézik? Az szezonális cégeknél ez nem reális. Vagy az előző évhez? Köszönöm.
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók 1 (állandó délelőtt), 2 (1 hét délelőtt, 1 hét délután) és 3 ( 1 hét délelőtt, 1 hét éjszaka, 1 hét délután) műszakban vannak foglalkoztatva. 3 havi munkaidő keretet alkalmazunk, egyenlőtlenül is beoszthatók a munkavállalók.A jelenlegi munkaidő keretünk március 01-május 31.között tart. A munkaidőkeret átlagában a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a beosztott munkaidő a 48 óra munkavégzést.A napi pihenőidők: 11 és a 8 óra be van tartva. A koronavírus veszélyhelyzet ellenére cégünknél van munka. Kérdés a pihenőnapokra vonatkozik. Ha szombatra is beosztjuk mint munkanap, akkor a vasárnap lesz csak pihenőnapja. Tehát a munkaidőkeret végéig ki kell adni plusz 1 pihenőnapot. Ha viszont a szombatot nem osztjuk be munkanapnak, hanem rendkívüli munkavégzést rendelünk el, tehát elszámoljuk mint hétvégi túlóra: 100% túlórapótlékkal. (nem váltjuk meg szabadnappal és 50% túlórapótlékkal). Ekkor sincs meg a heti 2 nap pihenő, csak a vasárnap. Ekkor is (tehát amikor túlórában kifizetjük a szombatot) az elmaradó 1 pihenőnapot ki kell adnia a cégnek a munkaidőkeret végéig? A 2 és 3 műszakosoknál, tehát több műszakosoknál: szintén a munkaidőkeret átlagában ki kell adni a 2 pihenőnapot? Rájuk is vonatkozik a 105. § (1) bekezdése? Például: 10-11 napot osztunk be pihenő nélkül. aztán kiadunk 1-2 pihenőnapot. Elvileg 2 nap pihenő elmaradna. Köszönöm a válaszukat Kertész Mónika
A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.
Míg jelen járványügyi helyzetben a munkaerőpiacot az atipikus foglalkoztatási formák, azon belül a távmunka uralja, ezzel egyidejűleg (kompenzációs lépésként), illetve a járvány lecsengését követően szükségképpen növekedni fog a rendkívüli munkaidő aránya. Szükséges tehát, hogy ennek szabályait megfelelően ismerjük. A törvényi rendelkezések ismertetésével összefüggésben figyelembe vesszük a munkajogi szabályoktól eltérést engedő 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet szabályait is.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cégünknél a havibéres dolgozók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan számítódik a távolléti díj abban az esetben, ha például egy hónapban az OEP naptár szerint 20 munkanap (160 óra) van, de a dolgozók csak csak 18 napra (144 óra) vannak beosztva? Alapbér/160 vagy alapbér/144?
Lehet-e valaki egész hónapban készenlétben? Munkát nem végez. Nem akarjuk elküldeni, és fizetés nélküli szabadságra sem akarjuk küldeni, de pillanatnyilag nem tudunk részére munkát biztosítani. A bére 20 százalékát számfejtenénk csak részére, hogy biztosítása legyen. Ez megoldható lenne így? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A fizetett szabadságokat órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesülnek a munkavégzés alól. Dolgozóink egy része ebben a hónapban március 18-áig dolgozott, március 19-étől pedig közös megállapodás alapján fizetés nélküli szabadságon vannak. Március végéig kiadtuk a munkavállalók munkaidő-beosztását. Kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadság napjait március hónapban napi 8 órával kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-beosztás szerinti munkaórával a havi munkaidő számításakor. Előre is köszönöm válaszát.
A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet 6. § (4 ) bek. szerint külön megállapodást köthetünk a dolgozóinkkal, hogy az egyébként is alkalmazott munkaidőkeretet meghosszabbítsuk 1 évre (nincs kollektív szerződésünk). A kérdés ezzel kapcsolatban, hogyan kell értelmezni a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig történő alkalmazást. Például ha június végével megszűnik a veszélyhelyzet, akkor július 30-áig vissza kell állítani a munkaidőkeretet a megengedett 4 havi maximumra, akkor például ha addig összegyűjtenek -80 órát, azt nem tudják ledolgozni 30 nap alatt, így viszont semmi értelme nem lenne az éves munkaidőkeretnek. Az éves munkaidőkeret 04. 01-jétől 2021. 03. 31-éig tartana.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték