A résztvevők biztonsága érdekében kiemelten vizsgálják Budapest Főváros Kormányhivatalának ellenőrei a fesztivál területére kitelepült vendéglátó egységeket, illetve az ajándék- és ruhaértékesítési helyeket, együttműködnek továbbá a munkaügyi hatósággal, és a személyszállítási szolgáltatás ellenőrzésénél a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) is.
Nemrégiben nyilvánosságra hozott döntésében (BH2024.165.) a Kúria egyebek mellett azt is vizsgálta, hogy a munkavállalót az üzemi balesetét követően beállt keresetvesztés kapcsán milyen kárenyhítési kötelezettség terheli. Cikkünkben ismertetjük az érdekes ügy részleteit.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság folyamatosan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések betartását, és annak keretében a munkaidőkeret, azaz az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak megfelelő alkalmazását. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogyan kerülhetik el a munkáltatók a büntetéseket.
Egy melegkonyhás étteremben foglalkoztatottak munkaidő-beosztási gyakorlatát vázolta fel kérdésében olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A munkaerő-kölcsönzés nagy előnye, hogy csökken a munkaerő toborzására, kiválasztására fordított költség és idő. A kölcsönbeadót terhelik a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének, illetve a bérszámfejtés adminisztrációs terhei, a kölcsönzés következtében a kölcsönvevő annyi munkavállalót foglalkoztathat, amennyire éppen szüksége van az adott időszakban, a felek közötti elszámolás pedig a ténylegesen teljesített munkaórák alapján történik. Nehézséget a nagy arányú fluktuáció, illetve a munkáltatók közötti együttműködési kötelezettség megfelelő teljesítése okozhat.
Gyakran felmerülő probléma, hogyan kell számolni a munkavállaló órában nyilvántartott szabadságát, ha év közben csökken a napi munkaidő. Mivel erre a kérdésre nem ad egyértelmű választ a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az NGM állásfoglalását kértük.
A munkáltatót többféle nyilvántartási kötelezettség terheli a munkaviszonyhoz kapcsolódóan. Az egyik ilyen, és ha súlyozni kellene, talán a legfontosabb, a beosztás szerinti és a rendkívüli munkaidő vezetését írja elő. A jogalkotó célja az, hogy egyrészt a felek közötti elszámolást segítse (a munkabér – ideértve a bérpótlékokat – számításának az alapja lesz), másrészt ellenőrizhető és igazolható legyen, hogy a munkaidőköz kapcsolódó követelmények (pl. pihenőidő megfelelő biztosítása) teljesülnek a társaságnál.
A társadalombiztosítási kötelezettségekről szóló, illetve bizonyos ellátásokkal összefüggő jogszabályok számos utalást tartalmaznak a munkaidőre vonatkozóan. Cikkünkben néhány, speciális jogviszonyt érintő, a munkaidőtől függő lényegi szabályra hívjuk fel a figyelmet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték