Tanácsok a munkaidőkeret alkalmazásához

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaidőkeret népszerű foglalkoztatási lehetőség, annak alkalmazásához azonban számos megkötés is kapcsolódik. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabbakat.

Nem ajánlott a munkaszerződésben szabályozni

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidőkeret alkalmazásához a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Számos esetben azonban azt tapasztalni, hogy a munkaidőkeretet a munkáltató a munkaszerződés részévé teszi. Ebben az esetben azonban a törvényi koncepciótól elszakadva a szabályozást a munkavállaló akaratától teszi függővé. Amennyiben ugyanis a szabály a felek közös megegyezésének része, annak változása is kizárólag közös megegyezéssel lehetséges. Semmiképpen nem ajánlott a munkaszerződésben történő szabályozás.

Megfelelően ki kell hirdetni

Az Mt. 93. paragrafus (4) bekezdése alapján a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Azt, hogy mi minősül írásbeli jognyilatkozatnak az Mt. 22. paragrafusa határozza meg. Ezen rendelkezés szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.

A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (elektronikus dokumentum) kerül sor, valamint az Mt.

– 9. paragrafus (2) bekezdésében,
– a 10. paragrafus (5) bekezdésében,
– a 11. paragrafus (5) bekezdésében,
–a 11/A paragrafus (1) bekezdésében,
– a 93. paragrafus (4) bekezdésében,
– a 97. paragrafus (4) bekezdésében,
– a 108. paragrafus (1) bekezdésében,
– a 110. paragrafus (5) és (6) bekezdéseiben,
– a 138. paragrafus (4) bekezdésében és a
– 193. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetekben,

akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

Ebbe az esetkörbe tartozik bele a munkaidőkeret írásbeli meghatározása is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük, milyen eljárási szabályokra kell tekintettel lenni a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi adókedvezmény felváltva gondozott gyermeknél

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Járulékkedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pótbefizetés végelszámolás előtt

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 1 2

Együttműködő partnereink