Munkanapon átnyúló munkavégzés kérdései – példákkal

Megosztás Tetszik

Gyakran felmerülő kérdés, miképpen kell értelmezni a munka törvénykönyve azon lehetőségét, hogy a munkanapot nem csupán naptári napnak, hanem egy meghatározott időszaknak is lehet tekinteni. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, miről is van szó.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 87. paragrafusa akként szabályoz, hogy a munkanap a naptári nap vagy (akár) megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdeti és befejező szakasza nem azonos naptári napra is beosztható. Ilyen eset például az, ha a munkavállalók 06-18 óráig, illetve 18-06 óráig beosztva dolgoznak. Ehhez kapcsolódóan azt is előírja a törvény, hogy ugyanez a szabály irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása esetén is, azzal, hogy a 07 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a másképpen definiált munkanap, amennyiben az így nem naptári nap, nem kezdődhet 7 óra után. Végezetül ugyanez a szabály vonatkozik a hét fogalmára is, azaz a hét a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben erre mutatunk példákat!