1. Egy kft. az ügyvezető (közreműködő) és 10 fő alkalmazott EU-s tagállamban végez munkát. A két cég egymás között hogyan számlázza le az elvégzett munkát? A munkavállalók a magyar kft.-nél vannak be jelentve. 2. Magyarországon bejegyzett cég kölcsönözhet-e munkaerőt EU-s tagállamban, milyen feltételei vannak? A dolgozói kiküldetésnek EU-s tagállamba milyen feltételei vannak? Hány hónapig lehet kiküldetében lenni?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít panzióban, magánszálláson. A kölcsönbe vevővel személyenkénti fix ellátási díjban állapodtak meg, amit a munkaerő-kölcsönző társaság minden hónapban továbbszámláz a kölcsönbe vevő részére. A kérdésem az lenne, hogy költségoldalon ezen szolgáltatások (magánszemélytől igénybe vett bérleti díj, rezsi, internet stb.) közvetített szolgáltatásnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek a munkaerő-kölcsönző cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Vezető állást (főkönyvelő) lehet-e, illetve szabályos-e kölcsönzött munkaerővel betöltetni?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jól jönne, ha tudnánk diákokat alkalmazni átmeneti időszakokra, korábban nem próbáltuk ezt, ezért bizonytalanok vagyunk. Abban kérem segítségét, hogy ha diákszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot a munkáltató, ki köteles fizetni az alkalmassági vizsgálat költségét? Függ-e ez a foglalkoztatás időtartamától? Rájuk is a munkaerő-kölcsönzés szabályai érvényesek (ha jól tudom ott eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő fizeti)? Vagy ez másnak minősülő forma? Az Mt. ezen szakaszai kiterjednek az ilyen módon foglalkoztatott diákokra (olvastam, hogy nemrég más törvény hatálya alá kerültek, de van utalás az Mt.-re). Köszönettel.
A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Cégünk Szlovákiából kölcsönöz munkaerőt. Megkaptuk erről a számlát, mivel van a cégünknek uniós adószáma, így áfa nélkül. A számla összege tartalmazza a bért és a bérköltségeket. A bérköltségeket azonban információink szerint nekünk kell itthon bevallani és megfizetni. Tehát cégünk a járulékokkal csökkentett összeget utalta el a szlovák partnernek számla kiegyenlítésként. A problémák a következők: - helyes-e ez így? - illetve cégünk alanyi mentes, vagyis mivel megadtuk a közösségi adószámunkat és áfamentes számlát kaptunk, ezután itthon be kellene vallanunk és meg kellene fizetnünk a 27 százalékos áfát, hiszen az alanyi státusz miatt levonásba nem tudjuk helyezni? Egyrészt lehet, hogy jobban jártunk volna, ha nem adunk meg közösségi adószámot és a kedvezőbb 20 százalékos kinti áfát megfizetjük? Másrészt ha már itthon kell az ÁFÁ-t megfizetnünk, akkor mi után? Hiszen a számla járulékokat is tartalmaz. Ennek levonása utáni rész legyen a fizetendő ÁFA alapja? Vagy a teljes összeg? Vagy rosszul kiállított számlát kaptunk volna? A számlán csak munkaerő-kölcsönzés szerepel és egy melléklet tartalmazza, hogy abból mennyi a járulék. Köszönjük szépen a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég munkaerő-kölcsönzésre jogosító engedély birtokában végzi ezen tevékenységét, és ennek megfelelően fordított áfásan számláz. Ugyanakkor egy körülbelül 6 hónapos időtartamban megszűnt az engedélye, azonban a cég ekkor is fordított áfásan számlázott. (Később visszakapta az engedélyét). Kell-e helyesbítenie az engedélyes időszakban kiállított fordított áfás számlákat amiatt, hogy a cégnek nem volt engedélye a számlázott tevékenységre? Ha igen, hogyan? Esetleg az engedély hiánya miatt még fordított áfás marad az ügylet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatja dolgozóit. A számlát fordított áfával állítják ki részünkre. A következő hónaptól plusz két szerződést kötöttünk, melyben ugyanezen munkaerő-kölcsönző cég biztosítja ugyanezen dolgozók munkavégzési helyre juttatását és az étkezésüket. Kérdésem, hogy ezen két további tevékenységüket is fordított áfával kell számlázniuk kapcsolódó szolgáltatásként, vagy egyenes áfával? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég a munkavállalók szállásköltségét, erkölcsi bizonyítványok díját átterheli a kölcsönbevevőre. Ezek a tételek az eredeti áfakulcsukkal adóznak, vagy felveszik a munkaerő-kölcsönzés 27%-os kulcsát? Ezen túlmenően felveszik-e a főszolgáltatás (munkaerő-kölcsönzés) viselkedését abban a tekintetben, hogy fordított áfa lesz alkalmazandó ezekre a tételekre is? Válaszát előre is köszönöm!
Csaknem 20 százalékkal, 125 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkkel munkajogi kapcsolatban álló munkavállalók száma 2015-ben, a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég tapasztalatai szerint már nemcsak szezonális munkákra, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is gyakrabban kölcsönöznek a cégek.
Társaságunk bérelt munkaerőt is igénybe vesz, akit egy erre szakosodott cégtől bérel. Van-e lehetőség a bérelt munkaerő költségének alvállalkozói teljesítménykénti elszámolására?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérném szíves segítségét. Román állampolgár Magyarországon dolgozik, román munkaerő-kölcsönző cég által. Itt tartózkodása a 183 napot meghaladja. A dolgozó bérét Romániában számfejtik, az ottani törvények szerint. Munkaszerződés a román cég és a román állampolgár között jött létre. A román munkavállalónak nincs magyar adóazonosítója. A román cég és a kölcsönbe vevő magyarországi cég között jött létre munkaerő-kölcsönzési szerződés. Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a román cégnek, illetve a román munkavállalónak Magyarországon? Kell-e román állampolgárnak magyarországi adóazonosítót kérnie? A Magyarországon szerzett jövedelme után milyen bevallást kell benyújtania nálunk, és mikor? Ezen jövedelem után milyen időszakonként kell adóelőleget fizetnie Magyarországon? Köszönettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Őrzésvédelmi, vagyonőri és futárszolgálati feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. 1,6 milliárd forintot spóroltak több mint ötezer munkavállalón, és 870 millió forint áfát csaltak el. Az irányítók előzetes letartóztatásban vannak.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték