Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    226 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több munkavállaló dolgozna másik munkáltató számára az Mt. 30. pontja (53. §-a) alapján. Ön szerint ilyenkor, ha az egyik munkavállaló beosztottjaként, csak az ő utasítását követve dolgozik a többi munkavállaló, akkor a más munkáltatónál történő munkavégzés csak az egyik vagy valamennyi munkavállaló tekintetében történik meg? Az Mt. alapján, megállapodás útján, értelmezésem szerint a 44 munkanap bővítésére is van lehetőség, ha az egymással összevethető rendelkezések alapján mégis a munkavállaló javára történik az eltérés. A más munkakörnél, illetve munkahelyen történő munkavégzés esetén ez jónak tűnik. Viszont kétséges, hogy a más munkáltatónál történő munkavégzés 44 munkanapot meghaladó részét nem minősíti-e bíróság vagy felügyelet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szabályok kijátszásának. Önnek mi a véleménye? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely éveken keresztül alvállalkozója volt egy másik kft.-nek. Az elszámolás alapja a munkákra fordított munkaidő volt. Az alvállalkozó áfás számlát állított ki, az áfa befizetésre is került. Ezt a kft.-t (az alvállalkozót) megvásárolták. Az új tulaj szerint ezek a munkák munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy az új tulajdonosnak van igaza és tényleg munkaerő-kölcsönzés történt? Az áfa szempontjából lehet rendezni a számlák módosításával és áfa önrevízióval, de milyen következménye lehet annak, hogy nem volt az adott tevékenységre engedélye? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk, ezért a vagyoni biztosítékunkat fel kell emelnünk 5 millió forintra, melyet igazolnunk is kell. A kérdésem a következő: pontosan hogyan kell igazolnunk, és pontosan hova kell beküldenünk az igazolást? Budapest III. kerületi cég vagyunk. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni: a vállalkozás évek óta nagy munkagépeket ad bérbe (homlokrakodók, teleszkópos rakodók, úthenger stb.). Felmerült az igény, hogy a munkagépekkel együtt szakképzett munkagépkezelőket is bérbe vennének a cégünktől. Tudomásom szerint ez munkaerő-kölcsönzésnek minősül, ami áfakörben fordított tevékenységnek minősül. Továbbá szükség lenne a tevékenység nyilvántartásba vételre, valamint idéntől az 5 milliós vagyoni biztosíték megfizetésére. A legfontosabb kérdés az, hogy a társaság megteheti-e, hogy nem veteti nyilvántartásba magát munkaerőkölcsönzőként a kormányhivatalnál, de továbbra is kölcsönadja a dolgozóit az általa bérbe adott munkagépek kezelésére, viszont 27% áfával számlázza ezt a bérleti díjat fordított áfa helyett. Helyes-e így, végezheti-e így ezt a tevékenységet? Köszönettel: Horváth Emőke

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Külföldi telephelyéről munkaerőt kölcsönöz (kb. 170 főt) a magyarországi székhelyű cég. Kérdésem, hogy ezen létszám után is meg kell-e fizetni Magyarországon a rehabilitációs hozzájárulást (vagyis beletartoznak az átlagos statisztikai létszámba ez esetben)? Ha mentessége van esetleg, akkor kint külföldön sem kell ezt megfizetni senkinek?

    Kérdés

    1. Egy kft. az ügyvezető (közreműködő) és 10 fő alkalmazott EU-s tagállamban végez munkát. A két cég egymás között hogyan számlázza le az elvégzett munkát? A munkavállalók a magyar kft.-nél vannak be jelentve. 2. Magyarországon bejegyzett cég kölcsönözhet-e munkaerőt EU-s tagállamban, milyen feltételei vannak? A dolgozói kiküldetésnek EU-s tagállamba milyen feltételei vannak? Hány hónapig lehet kiküldetében lenni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít panzióban, magánszálláson. A kölcsönbe vevővel személyenkénti fix ellátási díjban állapodtak meg, amit a munkaerő-kölcsönző társaság minden hónapban továbbszámláz a kölcsönbe vevő részére. A kérdésem az lenne, hogy költségoldalon ezen szolgáltatások (magánszemélytől igénybe vett bérleti díj, rezsi, internet stb.) közvetített szolgáltatásnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek a munkaerő-kölcsönző cégnél? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Vezető állást (főkönyvelő) lehet-e, illetve szabályos-e kölcsönzött munkaerővel betöltetni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünknél jól jönne, ha tudnánk diákokat alkalmazni átmeneti időszakokra, korábban nem próbáltuk ezt, ezért bizonytalanok vagyunk. Abban kérem segítségét, hogy ha diákszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot a munkáltató, ki köteles fizetni az alkalmassági vizsgálat költségét? Függ-e ez a foglalkoztatás időtartamától? Rájuk is a munkaerő-kölcsönzés szabályai érvényesek (ha jól tudom ott eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő fizeti)? Vagy ez másnak minősülő forma? Az Mt. ezen szakaszai kiterjednek az ilyen módon foglalkoztatott diákokra (olvastam, hogy nemrég más törvény hatálya alá kerültek, de van utalás az Mt.-re). Köszönettel.

    Cikk

    A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Cégünk Szlovákiából kölcsönöz munkaerőt. Megkaptuk erről a számlát, mivel van a cégünknek uniós adószáma, így áfa nélkül. A számla összege tartalmazza a bért és a bérköltségeket. A bérköltségeket azonban információink szerint nekünk kell itthon bevallani és megfizetni. Tehát cégünk a járulékokkal csökkentett összeget utalta el a szlovák partnernek számla kiegyenlítésként. A problémák a következők: - helyes-e ez így? - illetve cégünk alanyi mentes, vagyis mivel megadtuk a közösségi adószámunkat és áfamentes számlát kaptunk, ezután itthon be kellene vallanunk és meg kellene fizetnünk a 27 százalékos áfát, hiszen az alanyi státusz miatt levonásba nem tudjuk helyezni? Egyrészt lehet, hogy jobban jártunk volna, ha nem adunk meg közösségi adószámot és a kedvezőbb 20 százalékos kinti áfát megfizetjük? Másrészt ha már itthon kell az ÁFÁ-t megfizetnünk, akkor mi után? Hiszen a számla járulékokat is tartalmaz. Ennek levonása utáni rész legyen a fizetendő ÁFA alapja? Vagy a teljes összeg? Vagy rosszul kiállított számlát kaptunk volna? A számlán csak munkaerő-kölcsönzés szerepel és egy melléklet tartalmazza, hogy abból mennyi a járulék. Köszönjük szépen a segítségüket!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Németországban végzett munkáért kapott és belföldön mentesített jövedelem képezheti-e a letiltás alapját?

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Személyi jellegű vagy anyag jellegű ráfordítás a magánszemélynek kifizetett költség?

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Gépkocsi nyíltvégű pénzügyi lízingjének könyvelése

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media