215 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Vezető állást (főkönyvelő) lehet-e, illetve szabályos-e kölcsönzött munkaerővel betöltetni?
Alkalmassági vizsgálat költsége nem "normál" munkavállaló esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jól jönne, ha tudnánk diákokat alkalmazni átmeneti időszakokra, korábban nem próbáltuk ezt, ezért bizonytalanok vagyunk. Abban kérem segítségét, hogy ha diákszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot a munkáltató, ki köteles fizetni az alkalmassági vizsgálat költségét? Függ-e ez a foglalkoztatás időtartamától? Rájuk is a munkaerő-kölcsönzés szabályai érvényesek (ha jól tudom ott eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő fizeti)? Vagy ez másnak minősülő forma? Az Mt. ezen szakaszai kiterjednek az ilyen módon foglalkoztatott diákokra (olvastam, hogy nemrég más törvény hatálya alá kerültek, de van utalás az Mt.-re). Köszönettel.
Mikor ki a foglalkoztató? Amit a cégnek és a dolgozónak is tudnia kell
Cikk
A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.
Munkaerő-kölcsönzés külföldről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Cégünk Szlovákiából kölcsönöz munkaerőt. Megkaptuk erről a számlát, mivel van a cégünknek uniós adószáma, így áfa nélkül. A számla összege tartalmazza a bért és a bérköltségeket. A bérköltségeket azonban információink szerint nekünk kell itthon bevallani és megfizetni. Tehát cégünk a járulékokkal csökkentett összeget utalta el a szlovák partnernek számla kiegyenlítésként. A problémák a következők: - helyes-e ez így? - illetve cégünk alanyi mentes, vagyis mivel megadtuk a közösségi adószámunkat és áfamentes számlát kaptunk, ezután itthon be kellene vallanunk és meg kellene fizetnünk a 27 százalékos áfát, hiszen az alanyi státusz miatt levonásba nem tudjuk helyezni? Egyrészt lehet, hogy jobban jártunk volna, ha nem adunk meg közösségi adószámot és a kedvezőbb 20 százalékos kinti áfát megfizetjük? Másrészt ha már itthon kell az ÁFÁ-t megfizetnünk, akkor mi után? Hiszen a számla járulékokat is tartalmaz. Ennek levonása utáni rész legyen a fizetendő ÁFA alapja? Vagy a teljes összeg? Vagy rosszul kiállított számlát kaptunk volna? A számlán csak munkaerő-kölcsönzés szerepel és egy melléklet tartalmazza, hogy abból mennyi a járulék. Köszönjük szépen a segítségüket!
Engedély nélkül végzett munkaerő-kölcsönzés, fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég munkaerő-kölcsönzésre jogosító engedély birtokában végzi ezen tevékenységét, és ennek megfelelően fordított áfásan számláz. Ugyanakkor egy körülbelül 6 hónapos időtartamban megszűnt az engedélye, azonban a cég ekkor is fordított áfásan számlázott. (Később visszakapta az engedélyét). Kell-e helyesbítenie az engedélyes időszakban kiállított fordított áfás számlákat amiatt, hogy a cégnek nem volt engedélye a számlázott tevékenységre? Ha igen, hogyan? Esetleg az engedély hiánya miatt még fordított áfás marad az ügylet? Válaszát előre is köszönöm.
Munkaerő-kölcsönző – fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatja dolgozóit. A számlát fordított áfával állítják ki részünkre. A következő hónaptól plusz két szerződést kötöttünk, melyben ugyanezen munkaerő-kölcsönző cég biztosítja ugyanezen dolgozók munkavégzési helyre juttatását és az étkezésüket. Kérdésem, hogy ezen két további tevékenységüket is fordított áfával kell számlázniuk kapcsolódó szolgáltatásként, vagy egyenes áfával? Válaszát előre is köszönöm!
Munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó további szolgáltatások áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég a munkavállalók szállásköltségét, erkölcsi bizonyítványok díját átterheli a kölcsönbevevőre. Ezek a tételek az eredeti áfakulcsukkal adóznak, vagy felveszik a munkaerő-kölcsönzés 27%-os kulcsát? Ezen túlmenően felveszik-e a főszolgáltatás (munkaerő-kölcsönzés) viselkedését abban a tekintetben, hogy fordított áfa lesz alkalmazandó ezekre a tételekre is? Válaszát előre is köszönöm!
Megugrott a munkaerő-kölcsönzés
Cikk
Csaknem 20 százalékkal, 125 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkkel munkajogi kapcsolatban álló munkavállalók száma 2015-ben, a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég tapasztalatai szerint már nemcsak szezonális munkákra, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is gyakrabban kölcsönöznek a cégek.
Alvállalkozói teljesítmény
Kérdés
Társaságunk bérelt munkaerőt is igénybe vesz, akit egy erre szakosodott cégtől bérel. Van-e lehetőség a bérelt munkaerő költségének alvállalkozói teljesítménykénti elszámolására?
Román cég munkaerő-kölcsönzése magyarországi cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérném szíves segítségét. Román állampolgár Magyarországon dolgozik, román munkaerő-kölcsönző cég által. Itt tartózkodása a 183 napot meghaladja. A dolgozó bérét Romániában számfejtik, az ottani törvények szerint. Munkaszerződés a román cég és a román állampolgár között jött létre. A román munkavállalónak nincs magyar adóazonosítója. A román cég és a kölcsönbe vevő magyarországi cég között jött létre munkaerő-kölcsönzési szerződés. Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a román cégnek, illetve a román munkavállalónak Magyarországon? Kell-e román állampolgárnak magyarországi adóazonosítót kérnie? A Magyarországon szerzett jövedelme után milyen bevallást kell benyújtania nálunk, és mikor? Ezen jövedelem után milyen időszakonként kell adóelőleget fizetnie Magyarországon? Köszönettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Két és félmilliárdos csalást tárt fel a NAV
Cikk
Őrzésvédelmi, vagyonőri és futárszolgálati feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. 1,6 milliárd forintot spóroltak több mint ötezer munkavállalón, és 870 millió forint áfát csaltak el. Az irányítók előzetes letartóztatásban vannak.
Kölcsönzött munkavállók egyéb juttatásainak áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!
Munkásszállás
Kérdés
A társaságunk tulajdonában van az ingatlan, illetve a rajta álló lakókonténerek (1-nél több magánszemély elhelyezésére). Az ebben lakó magánszemélyek (lakóhelyük nincs ezen a településen, illetve nem áll fenn kapcsolt viszony) kétféle kapcsolatban állnak társaságunkkal: 1.) Egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottai, akiket nekünk kölcsönöznek havi díj ellenében. 2.) Valamely kapcsolt vállalkozásunkban állnak munkaviszonyban. Jól gondoljuk-e? - Ha a társaságunk bérleti díjat számláz annak a cégnek, akinek alkalmazottja az ott lakó dolgozó, akkor ebben az esetben teljesülni tudnak az adómentesség feltételei és nincs adófizetési kötelezettség sem a munkáltató sem a munkavállaló részéről. A bérleti díjat befogadó cég az áfát levonhatja. - Ha társaságunk nem számlázza le a bérleti díjat, akkor nem tud megvalósulni az adómentesség, tehát adóköteles juttatásnak minősül. Kérdés, - hogy ez esetben mi a juttatás összege? A munkásszálláson való elhelyezés piaci értéke? - Ez esetben a munkáltató fizeti az adót vagy a munkavállaló (nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? - Ha nem a munkavállaló, akkor melyik cég fizeti az adót? A dolgozót foglalkoztató cég? Milyen alapon, hiszen ő nem nyújt semmit. Vagy a társaságunk? De nekünk ebből semmi előnyünk, bevételünk nem származik. Köszönettel.
Fordított vagy egyenes áfa: mi történik a munkaerő kölcsönzésekor?
Cikk
Számos kérdést vet fel a gyakorlatban, hogy az építőipari és egyéb szolgáltatások komplex szolgáltatásként nyújtása esetén – mely szolgáltatások munkaerő-kölcsönzést is tartalmaznak – a fordított vagy az egyenes adózás szabályait kell-e alkalmazni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
