207 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére
Alvállalkozói teljesítmény Kérdés
Társaságunk bérelt munkaerőt is igénybe vesz, akit egy erre szakosodott cégtől bérel. Van-e lehetőség a bérelt munkaerő költségének alvállalkozói teljesítménykénti elszámolására?
Román cég munkaerő-kölcsönzése magyarországi cégnek Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérném szíves segítségét. Román állampolgár Magyarországon dolgozik, román munkaerő-kölcsönző cég által. Itt tartózkodása a 183 napot meghaladja. A dolgozó bérét Romániában számfejtik, az ottani törvények szerint. Munkaszerződés a román cég és a román állampolgár között jött létre. A román munkavállalónak nincs magyar adóazonosítója. A román cég és a kölcsönbe vevő magyarországi cég között jött létre munkaerő-kölcsönzési szerződés. Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a román cégnek, illetve a román munkavállalónak Magyarországon? Kell-e román állampolgárnak magyarországi adóazonosítót kérnie? A Magyarországon szerzett jövedelme után milyen bevallást kell benyújtania nálunk, és mikor? Ezen jövedelem után milyen időszakonként kell adóelőleget fizetnie Magyarországon? Köszönettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Munkaerő-kölcsönzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Két és félmilliárdos csalást tárt fel a NAV Cikk
Őrzésvédelmi, vagyonőri és futárszolgálati feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. 1,6 milliárd forintot spóroltak több mint ötezer munkavállalón, és 870 millió forint áfát csaltak el. Az irányítók előzetes letartóztatásban vannak.
Kölcsönzött munkavállók egyéb juttatásainak áfavonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!
Munkásszállás Kérdés
A társaságunk tulajdonában van az ingatlan, illetve a rajta álló lakókonténerek (1-nél több magánszemély elhelyezésére). Az ebben lakó magánszemélyek (lakóhelyük nincs ezen a településen, illetve nem áll fenn kapcsolt viszony) kétféle kapcsolatban állnak társaságunkkal: 1.) Egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottai, akiket nekünk kölcsönöznek havi díj ellenében. 2.) Valamely kapcsolt vállalkozásunkban állnak munkaviszonyban. Jól gondoljuk-e? - Ha a társaságunk bérleti díjat számláz annak a cégnek, akinek alkalmazottja az ott lakó dolgozó, akkor ebben az esetben teljesülni tudnak az adómentesség feltételei és nincs adófizetési kötelezettség sem a munkáltató sem a munkavállaló részéről. A bérleti díjat befogadó cég az áfát levonhatja. - Ha társaságunk nem számlázza le a bérleti díjat, akkor nem tud megvalósulni az adómentesség, tehát adóköteles juttatásnak minősül. Kérdés, - hogy ez esetben mi a juttatás összege? A munkásszálláson való elhelyezés piaci értéke? - Ez esetben a munkáltató fizeti az adót vagy a munkavállaló (nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? - Ha nem a munkavállaló, akkor melyik cég fizeti az adót? A dolgozót foglalkoztató cég? Milyen alapon, hiszen ő nem nyújt semmit. Vagy a társaságunk? De nekünk ebből semmi előnyünk, bevételünk nem származik. Köszönettel.
Fordított vagy egyenes áfa: mi történik a munkaerő kölcsönzésekor? Cikk
Számos kérdést vet fel a gyakorlatban, hogy az építőipari és egyéb szolgáltatások komplex szolgáltatásként nyújtása esetén – mely szolgáltatások munkaerő-kölcsönzést is tartalmaznak – a fordított vagy az egyenes adózás szabályait kell-e alkalmazni.
Járulékcsalási bűnlajstrom 12 ezer oldalon Cikk
Vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy tizenhat céget működtető, vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai bűnszervezet ügyében. A megalapozott gyanú szerint az elkövetők munkaerő-kölcsönzés címén manipuláltak a munkavállalóikkal, akik után járulékot sem fizettek. Ügyeskedéseikkel mintegy 800 millió forintot csaltak el.
Munkaerő-kölcsöznés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódik. A munkaerő-kölcsönző vállalkozás romániai székhelyű, magyarországi telephellyel nem rendelkezik. A munkaerőt magyarországi vállalkozás részére közvetítette ki, a kiközvetített magánszemélyek állampolgársága román. Kérdésem, hogy a kikölcsönzött munkaerő után hol, és melyik vállalkozás adózik, illetve fizeti meg a bérjárulékokat? Válaszát előre is köszönöm!
Járulékot nem fizettek, de az áfát visszaigényelték, könyvelők is buktak – 20 év is kiszabható Cikk
Több mint kétszáz millió forint kárt okozott a költségvetésnek egy borsodi cég mögött álló bűnszervezet, amely mintegy nyolcvan embert foglalkoztatott látszólag munkaerő-kölcsönzőkön keresztül, elkerülve a járulék- és áfafizetést. A társaság vezetői és két könyvelőjük előzetes letartóztatásban vannak – áll a NAV közleményében.
Munkaerő-kölcsönzés és rehabilitációs hozzájárulás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaerő-kölcsönző cégen keresztül dolgozik egy cégben, napi 4 órában, de a cég is felvenné saját állományba. Lehetséges a foglalkoztatás így? És, ha a rehabilitációs hozzájárulásnál a munkaerő-kölcsönző cég figyelembe veszi, a cég – ahová saját állományba bekerül (ha lehetséges) – szintén figyelembe veheti? Köszönettel!
Fordított áfa: rábólintott az EU Cikk
Az Európai Unió Tanácsa 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezi Magyarország számára a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében. A Tanács az eltérésre 2017. december 31-éig biztosít lehetőséget Magyarország számára – közölte a NAV.
Alanyi mentes adózó fordított áfás ügylet végzése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfamentes bt. (alanyi mentes), ha munkaerő-kölcsönzést is végezni fog, ami fordított áfás ügylet, hogyan kell számláznia? Illetve van-e ebben az esetben áfafizetési kötelezettsége? Egyáltalán végezhet-e ilyen (bármely fordított áfás) tevékenységet egy alanyi adómentes adózó?
Kiva létszámkorlát Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét: A kisvállalati adóról szóló jogszabály alapján megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja az 50 főt. Ezzel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámba beleszámítanak-e a munkaerő-kölcsönző szervezet által kikölcsönzött munkavállalók a kölcsönvevő szervezetnél, amennyiben a kölcsönbevevő szervezet a kivaalany? Segítségét előre is köszönöm!
Rehabilitációs hozzájárulás – munkaerő-kölcsönzés Kérdés
Tisztelt Adózóna! A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló jogszabály 24. § (4a) bekezdése szerint egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság esetében 2015. 07. 19-étől a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönbevevőnél kell figyelembe venni, amennyiben a kölcsönbeadó nem nyilatkozott másként. Kérdésem, hogy ez esetben hogyan kell kiszámítani a III. negyedévi rehabilitációs előleget? Egész negyedévre el kell végezni a számítást? Vagy a bevallási időszak 07. 01-07.18-áig szól, és ezzel együtt el kell végezni az arányosítást? Köszönettel: Török Petra