Óriási kihívást tartogat az idei év a nagy foglalkoztatók számára. A munkaerőhiány ugyanis már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti.
Kösse meg könnyedén munkaügyi szerződéseit, és vezesse munkaügyi nyilvántartásait egyszerűen a csomagban található 113 irat- és szerződésminta segítségével! A letölthető és szerkeszthető dokumentumok felhasználásával szakszerű munkaszerződéseket köthet a legkülönfélébb jogi helyzetekben, emellett a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez is talál iratokat, a tájékoztatási és munkakörileírás-minták használatával pedig könnyebbé és gyorsabbá teheti a munkaszervezést, a napi személyügyi munkát.
Szerb anyacég Magyarországon létrehoz egy kft.-t, amelyhez folyamatosan küld szerb munkaerőt. Munkaerő-kölcsönzésnek megfelel-e ez a jogviszony, illetve átminősíthető-e munkaviszonynak? Ha átminősíthető, akkor ez milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Jöhet a háromműszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől. Szeptembertől újításként pedig jöhet a HR szolgáltatók között a Minősített Foglalkoztatói nyilvántartás.
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus (a „szokványostól” eltérő) foglalkoztatási mód, ahol a munkáltatók a változó létszám segítségével alkalmazkodhatnak a gazdasági élet alakulásához, a munkavállalók pedig rugalmasabban juthatnak munkavégzési lehetőséghez.
Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfakérdésben döntött az elmúlt hetekben az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfaelőírások szűkebb körben teszik lehetővé az úgynevezett fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.
Véget ér a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésnél, április 1-jétől már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték